A politikai pártok a redszerváltás óta
Az 1989/1990-es rendszerváltás Magyarországon társadalmi és gazdasági, politikai és államberendezkedésbeli változásokat hozott. A korábban egyetlen párt uralma alatt álló államot (egypártrendszer) felváltotta a plurális (többpártrendszer) berendezkedés. A törvényhozó hatalom immár nem egyetlen csoport, hanem a sok esetben érdek- és értékellentétekkel szabdalt politikai közösség egészének kezében van. A rendszerváltás éveiben több száz újonnan alakult politikai szervezet jelentkezett a politikai hatalomért, míg mára - a támogatottság koncentrálódása következtében - ezek száma jelentősen csökkent.
Fontos megjegyezni, hogy a valódi parlamentáris rendszerben, ahol egyidejűleg több párt is verseng a politikai hatalomért, s e hatalmat megszerezve kormányoz, a civil szervezetek ereje sem elhanyagolható. A politikai részvétel elve alapján minden állampolgár jogosult a politikai életben való részvételre, így nem csupán újabb és újabb politikai pártok megjelenése várható, hanem az is, hogy a választói tudatosság növekedésével a civil kontroll szerepe is erősödni fog a politikai és a kormányzati életben.
Olyan szervezett csoport, amelyeknek kifejezett célja a politikai hatalom megszerzése és megtartása.
Egypártrendszer-többpártrendszer-kétpártrendszer
Az egypártrendszer legfőbb jellemzője, hogy a kormányzat és a parlamentáris rendszer egyetlen pártszervezet kezében van - gyakorlatilag "ellenvélemény" nélküli kormányzást jelent. Ugyanakkor nem feltétlenül jelent teljhatalmat, amennyiben például a gazdaság plurális és lehetőség nyílik a civil társadalom megteremtésére.
A többpártrendszer a valódi parlamentáris kormányzás alapja. Ilyenkor több párt verseng a kormányzás jogáért és a választók kegyéért. A valódi politikai küzdelem elengedhetetlen feltétele.
A kétpártrendszer a többpártrendszer egyik alesete, amikor is a politikai küzdőtéren nem marad hely több kisebb szavazóbázissal rendelkező párt számára, hanem összesen két nagy és erős szervezet verseng a hatalomért.
A nyomást kifejtő csoport viszonya a pártokhoz
Pártnak nevezzük az olyan szervezett csoportokat, amelyeknek kifjezett céljuk a politikai hatalomra jutás, illetve a hatalom megtartása. Nyomást kifejtő csoportnak nevezik az olyan szervezett csoportokat, amelyek célja nem a politikai hatalomra jutás, hanem a politikai döntések befolyásolása, saját érdekeinek megfelelően. Tipikus példája ez utóbbinak a valamely iparág érdekeinek védelmére létrehozott lobby.
A mozgalom célja
A mozgalom civil szerveződés, amely meghatározott céllal jön létre meghatározatlan időtartamra. Más civil szerveződésektől eltérően nem feltétlenül ölt intézményes formát - tehát nem hoz létre alapítványt, egyesületet stb. Létrejöttének előfeltétele a - legalábbis kezdetleges - civil társadalom.