A nagyváros és a kisváros közötti különbség
Eltérő életmódra ad lehetőséget egy nagyváros és egy kisváros. Alapvetően hasonló infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeznek (ezért város mind a kettő), ám a nagyvárosok mennyiségi tekintetben igen különböznek a kisvárostól, és e mennyiségi különbség sokszor minőségi eltérést is jelent. Például színházba járási lehetőségek: kisvárosokban is van színház, de legtöbbször egy, míg a nagyvárosokban lévő több színház minőségi javulást is jelent. A kisvárosok előnye a nyugodtabb életforma lehet, de ez nem minden tekintetben és nem feltétlenül igaz.
Ünneplési szokások
A legkülönbözőbb gazdasági és műveltségi fokon élő emberi közösségek sajátja, hogy az év bizonyos időszakaiban periodikusan visszatérő ünnepeket ülnek. Az ünnep különleges időszak, ekkor a közösség a megszokottól, a hétköznapoktól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be. (Pl.munkatilalom, meghatározott ételek tilalma, viseletben is.)
Az ünnepeket négy csoportba osztjuk:
- naptári ünnepek (karácsony, húsvét, pünkösd, jeles napok)
- a gazdasági élet ünnepei (aratás, szüret, fonó, kukoricafosztó)
- az emberi élet ünnepei (keresztelő, legényavatás, lakodalom, búcsú)
- emlékünnepek
A szokás: közösségi érvényességgel rendelkező, szabályozott viselkedésmód, időben ismétlődő és meghatározott cselekvés. Visszatérő, ismétlődő, már kipróbált és megszokott cselekvésminták összessége, mely állandóságot és biztonságot jelent egy közösség minden tagjának. Egy működő szokásrendszer, mely mindig összetartja a csoport tagjait. A szokások szorosan összekapcsolódnak az ünnepekkel is.
Népszokás: minden olyan szokás, amely szabályozza a parasztság életét, illetve az ünnepekhez kapcsolódik. Tulajdonképpen a kultúra hagyományozódásának spontán formája, melyben a nép ünnepe és hétköznapja lejátszódik. Sűrűn behálózzák a modern ember életvilágát is. Szociális és kulturális jelenség.
Fogyasztási szokások
A városi és vidéki életmód közötti különbség fogyasztási szokások közötti különbségeket is eredményez. Amíg városban sokmindenhez jut könnyen az ember, addig vidéken korlátozottabbak a lehetőségek, a vidéken lakók időről időre a nagyvárosok peremvidékén található bevásárlóhözpontokba járnak nagy tételben beszerezni azokat a termékeket, amiket a nagyvárosi életformában élők könnyen beszereznek.
A társasélet színterei
A vidéki és a városi társas érintkezéseket meghatározzák azok a színterek, ahol ezek lezajlanak. Megfigyelhető, hogy az emberek metakommunikációja más a köztereken nagyvárosban és vidéken. Budapesten a tömegközlekedési eszközökön adott esetben előfordulhat, hogy egy egyórás út során az ember több emberrel találkozik, mint egy város vagy kisváros összlakossága. Természetesen ezekkel az emberekkel nem alakul ki közvetlen interakció, de pusztán azáltal hogy egy légtérben tartózkodnak emberek, egymásról tudomást vesznek, egymáshoz valahogy viszonyulnak. Ez megváltoztatja az ilyesfajta viszonyt a kisvárosi köztéri viselkedéshez képest.
A szabadidő eltöltése
Manapság a városi és a vidéki életmód közötti különbségek csökkennek. Egyrészt a vidékiek is egyre inkább hozzájutnak azokhoz a szabadidő eltöltési formákhoz mint a városiak, másrészt a városiak is egyre gyakrabban töltik szabadidejüket a városokon kívül. Ez mindenesetre egy tendencia, különbségek ma is adódnak. A televíziózás mint egyik legfőbb szabadidős tevékenység mindkét életmódot nagyban meghatározza.