A magyar településhálózat sajátosságai

Egy adott ország településhálózatán azt értjük, hogy milyen a különböző nagyságú és funkciójú városok aránya, és van-e minden nagyobb és kisebb régiónak városközpontja. Magyarországnak még ma is vannak olyan „városhiányos” részei, amelyeknek lakossága nem tud kis távolságon és időn belül a városok nyújtotta szolgáltatásokhoz hozzájutni. A településhálózatot a város és a falu, a főváros és a vidék közötti jelentős különbségek jellemzik.

A városi és a községi infrastruktúra különbségei

Noha az elmúlt évtizedekben a községekben lényeges infrastrukturális fejlődés ment végbe, és javultak a lakáskörülmények, mégis például 1994-ben még mindig a községi népesség 21 százaléka lakott vízvezeték nélküli lakásban, míg országosan ez az arány csak 12 százalék. A községi lakások 88 százalékában nem volt telefon, míg országosan 60, Budapesten 38 százalék a telefon nélküli lakások aránya.

Felszereltség; a gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszere, pl. lakás, kereskedelem, közművelődés, közlekedés, stb.

A tanyák

Az 1945 utáni földreformot követően a szétosztott nagybirtokokon az új gazdák sok új tanyát építettek. A mezőgazdaság kollektivizálása után azonban rohamosan csökkenni kezdett a tanyai népesség. 1930-ban 1,9 millió 1980-ban már csak 443 ezer ember lakóhelye volt külterületen. Egy ideig úgy gondolták, hogy a tanyák nem fejleszthetőek, nem képesek a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságba tartósan beilleszkedni, s nem nyújthatnak korszerű életkörülményt az ott élők számára. Azóta világossá vált, hogy a tanyákon levő háztáji és kisegítő gazdaságok, 1990 óta pedig egyéni gazdaságok, jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket állítanak elő, és hogy egyes tanyás területeken a fejlődés szemmel látható jelei mutatkoznak (bekötőutak, jó közlekedési lehetőségek stb.). Úgy látszik, hogy míg az ország egyes részein a tanyák gyorsan fogynak, másutt, elsősorban a Duna-Tisza közén meglehetősen sokáig fenn fognak maradni.

A városodás és a városiasodás

Városodásnak nevezik azt a tendenciát, hogy a városi népesség nő. Ettől szokás megkülönböztetni a városiasodás fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a települések városias jellege emelkedik, például nő az emeletes épületek aránya, javul a kereskedelmi ellátás stb.

Nagyvárosok egyes részeinek szegregációja

A város területén különböző társadalmi csoportok élnek. E csoportok egymástól való területi elkülönülése a szegregáció. Akkor beszélhetünk szegregációról, ha társadalmi csoportok közötti társadalmi távolság valódi térbeli távolsággá is válik.

A nagyvárosok egyes részeinek slumosodása

A leromlott fizikai állapotú és szegények által lakott városrész angol neve.

A nagyvárosok inváziója

Inváziónak nevezik azt a jelenséget, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek, például a kiskereskedelem mellé újabb tevékenységfajták települnek, például nagy áruházakat építenek a környéken.

A filtráció folyamata a lakótelepeken

A filtráció fogalma azt jelenti, hogy az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb minőségű lakásokba költöznek. A lakások mintegy „lefelé”, a lakók pedig „fölfelé” mozognak a társadalmi, illetve a lakásstruktúrában. Jó minőségű lakások építése elősegíti a filtrációt.

A településfejlesztés irányai

A településfejlesztés gazdaságpolitikai eszközei azok, amelyek segítségével előnyöket lehet biztosítani a fejleszteni kívánt területeken létesített vagy már működő munkahelyeknek, illetve pénzügyi ösztönzőkkel vissza lehet tartani a vállalatokat attól, hogy bizonyos településeken beruházzanak. A fejlesztési források elosztása pedig a településfejlesztés településpolitikai eszközének mondható.

Budapest agglomerációja mozgókép...

Budapest egyes kerületeinek szegregációja mozgókép...

A "dzsumbuj" jelenségről