Az erkölcs (morál) lényegének meghatározása

A jogon kívül a legerősebb normafajta. Az erkölcsi norma arról szól, hogy egy eszméhez képest mi a jó és mi a rossz. A társadalmi vagy csoportideálhoz képest méri az egyén magatartását. Van általános közerkölcs, melynek szabályait valamennyi erkölcsi rendszer magáénak vallja, pl. emberi élet méltósága, szeretet, segítőkészség. Vannak speciális etikai rendszerek, pl. orvosi etika, vallásetika, ügyvédi etika, nemi erkölcs, üzleti erkölcs, stb.
Az erkölcsi normák jellemzője a stabilitás. Hosszú időszaknak kell eltelnie, míg egy erkölcsi norma más, alacsonyabb szintre süllyed. (pl. nemi erkölcs bizonyos vonatkozásai ma szokás szintjén jelennek meg - házasság nélküli együttélés).

A közerkölcs prioritásai

Két erkölcsi szférát szokásos megkülönböztetni: a magánélet, illetve a foglalkozás(vagy hivatás) és a társadalmi élet területét. Az indivdualisták szerint a magánerkölcs az elsődleges, míg a kollektivizmus képviselői a közösségi (társadalmi erkölcs) jelentőségét hangsúlyozzák. A magánerkölcs normái olyan parancsok vagy tilalmak, amelyek megvalósulását minden élethelyzetben szükségesnek érzünk. A közerkölcs normái olyan értékek, amelyeket egy közösség (társadalom) magáénak vall.
A közerkölcs prioritásai:

• az egyenlőség
• a
szolidaritása
• szabadság
• az igazságosság

A szokásnormák lényege

A szokások esetében mutatható ki leginkább a tudatosság magasabb fokának a hiánya. A szokás lényege a hagyományok átörökítésében és gyakorlásában van például különféle ünnepek megtartása. Kevéssé ellenőrzött, a szocializációs folyamatban kötött mintaként átvett magatartásokról van szó (pl. népszokások).
E normák sajátossága, hogy keretet adhatnak más normáknak, pl. erkölcs, illem, sőt jog stb., vagyis e normákat szokásként veszik át. A normák megsértésének következményei például megszólás, kibeszélés, kapcsolatok megszakítása stb. Súlyuk attól függ, hogy milyen egyéb normákkal keverednek.

Az illemszabályok (etikett) szerepe a társadalmi érintkezésben

A társadalmi érintkezés felületi normái, ám ez jelentőségüket nem csökkenti. Bizonyos történelmi időszakban jogi erejük volt, pl. spanyol udvari etikett. Érzelmi szempontból az erkölcshöz állnak közel, hatásukat tekintve mérsékeltebbek. Mobilitásuk igen nagy, társadalmi szóródásuk a legjobban kimutatható.

A vallási szabályok lényege

A vallási közösségek speciális szabályai vonatkoznak egyrészt: a vallásgyakorlás formáira (rítusok), másrészt: a vallási szabályok tartalmaznak erkölcsi jellegű normákat is, amelyek jelentős hatással vannak a társadalmi közerkölcsre. Megsértésük következménye: penitencia, kiátkozás.

Szakmai-etikai normák

Különféle szakmák, szaktevékenységek speciális szabályai, mesterségbeli szokások, foglalkozási normák stb.