A nyitott és zárt társadalom elhatárolása
A nyitott és zárt társadalom fogalmait a mobilitási lehetőségek leírására használjuk. A nyitott társadalomban csekély a mobilitási esélyek egyenlőtlensége, könnyű átlépni az egyik társadalmi rétegből a másikba. A szomszédos rétegek közti különbség szinte észrevehetetlen. Zártnak pedig azt a társadalmat mondhatjuk, ahol nagyon nehéz vagy lehetetlen átlépni egyik rétegből a másikba.
A státuszmobilitás dimenziói
A státuszmobilitás a foglalkozás, a műveltség, az anyagi helyzet, és a lakóhely dimenzióiban elfoglalt pozíció alapján megadja a származás és az elért pozíció jellemzésének egymáshoz viszonyított eltérését. A státuszmobilitást a műveltség határozza meg a legerősebben.
A mobilitási esélyek egyenlőtlensége
A mobilitási esélyek egyenlőtlenségét a cirkuláris mobilitás nagyságával mérhetjük: minél nagyobb a cirkuláris mobilitás, vagyis minél több a „helycsere” a társadalomban, annál egyenlőbbeknek tekinthetők a mobilitási esélyek. A mobilitási esélyek egyenlőtlensége témakörben szokás használni a „hozzárendelés” és a „teljesítmény” fogalompárt. A „hozzárendelés” elve azt jelenti, hogy a társadalom tagjának veleszületett tulajdonságai jelölik ki a társadalmi pozícióját, a „teljesítmény” elv pedig azt jelenti, hogy mindenkinek egyéni teljesítményétől függ, milyen társadalmi pozícióba kerül.
A strukturális mobilitás
A strukturális mobilitás annak következtében jön létre, hogy a társadalmi struktúra megváltozik, pontosabban a szülők társadalmi összetétele eltér gyermekeik társadalmi összetételétől.
A cirkuláris mobilitás
Cirkuláris mobilitás annak következtében jön létre, hogy két személy mintegy "helyet cserél" a társadalmi struktúrában.