A Magyar Honvédség alkotmányos kötelessége

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi törvény VIII. fejezete határozza meg a Magyar Honvédséggel és a rendvédelmi szervekkel kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. Az Alkotmány szerint a Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédség feladatairól és a rá vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Honvédség jogállása

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény alapján a Honvédség polgári irányítás alatt álló, függelmi rendszerben működő és centrálisan vezetett fegyveres állami szervezet. Békében az önkéntességen, megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban az önkéntességen és az általános hadkötelezettségen alapuló haderő. Egyes szervei törvényben meghatározott katonai igazgatási feladatokat is ellátnak. A Honvédség a feladatait a honvédelemben közreműködő más szervekkel együttműködve hajtja végre.

A Honvédség feladatai

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény alapján a Honvédség feladatai:
a) a Magyar Köztársaság függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme,
b) a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek - különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok - teljesítése,
c) közreműködés az arra kijelölt és felkészített erőkkel a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatainak ellátásában,
d) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
e) a befogadó nemzeti támogatás katonai feladatainak ellátása,
f) közreműködés szükségállapot idején a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,(meg kell határozni a felhasználás célját, időtartamát, földrajzi területét, a kirendelt erők feladatait)
g) talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítése, illetőleg egyéb tűzszerészeti feladatok térítés ellenében való végrehajtása,
h) hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
i) állami szervek részére térítés ellenében katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatok ellátása,
j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.
A g)-j) pontban meghatározott feladatokat a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el.

A Honvédség függelmi viszonyai

A katonák a szolgálatukat a Honvédségnél fennálló függelmi rendszerben teljesítik. E rendszerben az a katona, akinek joga és kötelessége más katonák tevékenységének irányítása: elöljáró vagy felettes, akire pedig ez a jogkör kiterjed: alárendelt.
Az elöljárói és felettesi, illetve alárendeltségi viszonyban az egyszemélyi felelős vezetés (parancsnoklás) elve a szolgálati és a szakmai elöljárói, illetve a hivatali és a szakmai felettesi irányítás és vezetés során érvényesül.
Az általános hatáskörű elöljáró, illetőleg felettes: a szolgálati elöljáró, illetőleg hivatali felettes, a neki alárendelt katonák: a szolgálati, illetőleg hivatali alárendeltek. Szolgálati elöljáró az eseti szolgálati feladat teljesítésének irányítására, vezetésére kijelölt katona is.
A szolgálati elöljárót a Honvédség szervezeti rendszerében elfoglalt beosztásánál fogva a vezetése alá tartozó katonai szervezet tevékenységére és e szervezet személyi állományára vonatkozóan a jogszabályokban és a hatásköri szabályokban megállapított rendelkezési jog illeti meg.
Az olyan elöljáró, illetőleg felettes, aki csak a saját szakterületén van felruházva rendelkezési jogkörrel: szakmai elöljáró, illetőleg szakmai felettes, akikre vonatkozóan rendelkezési jogkörrel rendelkezik - állományviszonyuktól függetlenül - szakmai alárendeltek.
A különböző vezetési szinteken a szakmai elöljáró gondoskodik az elöljárói döntéseknek megfelelő szakmai feladatok végrehajtásáról. A szakterületi vezetők vezetői jogosultságait hatásköri szabály, illetve a szolgálati elöljáró állapítja meg. A Honvédség irányítása és vezetése - a hadrend és az állománytáblák szerinti szervezeti alá-fölé rendeltségi viszonyon, valamint a szolgálati elöljárók rendelkezésein alapuló - szolgálati út betartásával történik. A szolgálati út betartása - a külön jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - valamennyi elöljáró, felettes és alárendelt részére kötelező.

A parancs és a parancsadás joga

A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés). Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki.Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is. A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát alárendeltjeivel szemben. A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot kiadhat.
A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve. A katonai rendészeti járőr parancsnoka a rend fenntartása és helyreállítása érdekében - külön jogszabályban megállapított hatáskörében - a katona részére parancsot adhat.
A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el, így különösen:
a) szolgálatteljesítési helyét engedély nélkül elhagyja,
b) futárszolgálat közben a menetvonaláról letér,
c) a katonai udvariasság vagy a tiszteletadás szabályait megszegi,
d) az egyenruha-viseléssel kapcsolatos előírásokat megszegi,
e) mások előtt a közerkölcsöt durván sértő módon beszél, hangoskodik vagy hasonló magatartást tanúsít,
f) szolgálatteljesítés közben szeszes italt fogyaszt.

A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell.A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére.
Tilos az olyan parancs kiadása, amely
a) a külön törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné,
b) bűncselekmény elkövetésére irányul,
c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.

A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. A katona a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.

A kényszerítő eszközök használatának joga

A honvédelemről és a Magyar Honvédséről szóló 2004. évi CV. törvény alapján a lőfegyveren kívül kényszerítő eszközök súlyossági sorrendben a következők:
a) testi kényszer,
b) könnygázszóró készülék (spray),
c) gumibot,
d) bilincs,
e) szolgálati kutya
f) lőfegyverhasználat - saját elhatározásból, vagy parancsra a Honvédségnél rendszeresített egyéni lőfegyver alkalmazható.
A fegyveres szolgálatot teljesítő katona - amennyiben más kényszerítő eszközt nem alkalmazhat, vagy az nem vezetett eredményre, és a szolgálati feladatának teljesítéséhez feltétlenül szükséges - a jogos védelem és a végszükség esetén kívül is jogosult és köteles fegyvert használni.
Ennek alapján fegyverhasználatra sor kerülhet:
a) őr-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során a maga vagy társa, az őrzött (védett) személyek, létesítmények vagy tárgyak biztonságát veszélyeztető, bárki részéről elkövetett támadás vagy az őrzött objektumba, lezárt területre történő jogellenes behatolás megakadályozására,
b) fogoly őrzésére (kísérésére) irányuló szolgálatban, ha a fogva tartott vagy bárki az őrt megtámadja,
c) katonai rendészeti szolgálatban a katona vagy polgári személy részéről a katonai rendészt ért támadás elhárítására, illetőleg a jogszerű intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás leküzdésére.
Katonával szemben lőfegyver használható - ha más intézkedésre, kényszerítő eszköz alkalmazására nincs mód vagy az eredménytelen volt - a meghatározottakon túl:
a) lőfegyver, robbanóanyag (robbantó szerkezet) vagy azt magában foglaló haditechnikai eszköz, illetőleg az élet kioltására vagy élő erő harcképtelenné tételére rendszeresített más anyag erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,
b) élet, a testi épség elleni bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal (robbantó szerkezettel) való elkövetésének megakadályozására,
c) szándékos emberölés elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
d) közveszélyokozás, terrorcselekmény elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására,
e) a fegyver és az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló felszólítás eredménytelensége esetén, ha a magatartás annak ember elleni közvetlen felhasználására utal.
Katonával szemben az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona, továbbá a szolgálati elöljáró, illetve parancsára alárendeltje a lőfegyerhasználaton kívül egyéb kényszerítő eszközt is alkalmazhat. Polgári személlyel szemben egyéb kényszerítő eszközt az őr-, ügyeleti, rendészeti és fogolykísérő szolgálatot teljesítő katona abban az esetben alkalmazhat, ha az őt megtámadja vagy szolgálati feladata teljesítésében egyéb módon akadályozza.