Fogalomtár:

egyéni védőeszköz,

kitelepítés,

lakosság riasztása,

óvóhelyi védelem,

polgári védelem,

települések veszélyeztetettségi besorolása

Fogalom meghatározás

települések veszélyeztetettségi besorolása

"A 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet rendelkezik a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről. Célja a
számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását veszélyeztető vagy károsító hatások elleni védekezés.
Az I. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű 9 km-es, a kutatóreaktor 1 km-es körzetében lévő településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén nagyobb mennyiségben veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek környezetbe kerülése katasztrófahelyzetet idéz elő;
c) azokat a településeket, amelyek területén többfajta, egyenként nem I. csoportba sorolható veszélyforrás együttes hatása érvényesülhet, amely következtében komplex védekezést kell megvalósítani;
d) azokat a településeket, amelyek közigazgatási, infrastrukturális és ipari központ jellegük következtében, továbbá a közúti és vasúti közlekedésben betöltött szerepük alapján fegyveres összeütközés során közvetlen hatások által veszélyeztetettek;
e) az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő településeket, amelyek területén veszélyes anyagokat előállító, felhasználó vagy tároló üzem működik, és katasztrófaveszélyeztetésük alapján a II. csoport 1. b) pontba tartoznának;
f) az olyan vízépítési műtárgyak körzetében lévő településeket, amelyeknél fegyveres összeütközés vagy terrorcselekmény következményeként elárasztás veszélye alakulhat ki.
A II. csoportba kell sorolni:
a) az atomerőmű által közvetetten veszélyeztetett (9-30 km közötti területen lévő) településeket;
b) azokat a településeket, amelyek területén olyan veszélyes anyagokat állítanak elő, használnak fel vagy tárolnak, amelyek üzemzavar esetén a közvetlen környezetben élő lakosság és anyagi javaira veszélyt jelentenek;
c) azokat az árvizek által veszélyeztetett településeket, amelyek az árvizek előfordulásának gyakorisága, valamint az árvízvédelmi műtárgyak aktuális műszaki-technikai állapota alapján indokoltak;
d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók.
A III. csoportba kell sorolni azokat a településeket, amelyek a I-es és II-es csoportokba sorolt településeken lévő veszélyes anyagok környezetbe kerülése esetén a másodlagos hatások által veszélyeztetettek.
A IV. csoportba kell sorolni az országhatártól számított 30 km-es sávon belül lévő valamennyi olyan települést, amely magasabb sorolási csoportba nem került."