Az országgyűlés alapvető rendeltetése

Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve, a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.Az alkotmány értelmében az országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb államhatalmi és népképviseleti szerve.
Az országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Az országgyűlés funkcióit az Alkotmány alapján:

1. törvényhozás
2. parlamenti ellenőrzés
3. a kormányzati szervezetrendszer létrehozása és irányítása
4. külügyi és hadügyi feladatok ellátása
5. egyéb parlamenti feladatkörök

Az országgyűlés közjogi korlártai

A parlament hatáskörének államszervezeten kívüli közjogi korlátai a következők:

• A közvetlen demokrácia intézményei (népszavazás és népi kezdeményezés 1998. évi III. törvény), amely a képviseleti elv, a parlamentarizmus mellett a másik hatalomgyakorlási mód. A népszavazás ellenpontszerepét enyhíti, hogy vannak népszavazásmentes országgyűlési hatáskörök (pl. állami költségvetés, személyi javaslatok, nemzetközi szerződések). Csak olyan kérdéseket lehet (szabad) népszavazásra bocsátani, ami igennel vagy nemmel eldönthető. Az MK Alkotmánya szerint: Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az Országgyűlés köteles megtárgyalni. Országos népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelésére kötelezően vagy mérlegelés alapján kerül sor. Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére. Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el.
Nem lehet országos népszavazást tartani:
• a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
• hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
• az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
• az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
• az Országgyűlés feloszlásáról,
• a Kormány programjáról,
• hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
• a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
• a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
• a közkegyelem gyakorlásáról.

Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Országos népszavazás elrendelésére irányuló állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés esetén két hónapig lehet aláírást gyűjteni.

• Az országgyűlés igen erős közjogi korlátja a nemzetközi jog, a nemzetközi szerződések rendszere, amivel szemben nem lehet törvényt hozni.

Az országgyűlés államszervezeten belüli korlátai a fék - és ellensúlyrendszer elvéből következnek. Ilyen korlátként jelentkezik a kormány, a köztársasági elnök, az alkotmánybíróság törvényalkotással összefüggő jogköre és az önkormányzatok jogai. Az államszervezeten belüli korlátok megjelennek például:

• a kormány törvénykezdeményezési jogában, amellyel érdemben foglalkoznia kell a háznak;
• a kormány napirendi javaslatainak sürgősséggel való tárgyalásában, rendkívüli ülésszak vagy ülés kezdeményezésében;
• a köztársasági elnök házat érintő elnapolási, feloszlatási jogának, a politikai vagy alkotmányossági vétó gyakorlásának lehetőségében;
• az Alkotmánybíróság alkotmánnyal ellentétes jogszabályi rendelkezéseket megsemmisítő döntéseiben;
• az önkormányzatok felterjesztési jogában, amivel az országgyűlésnek érdemben foglalkozni kell, továbbá azon önkormányzati hatáskörök tiszteletben tartásában, amiben a parlament nem hozhat döntést.

A törvényhozás, mint hagyományos parlamenti funkció

A jogalkotás folyamata klasszikusan a törvényalkotási folyamaton keresztül:
– a jogszabály kibocsátásának kezdeményezése. Törvényjavaslatot a Kormány, az országgyűlési bizottság, a képviselő, a köztársasági elnök nyújthat be.
– a jogszabálytervezet elkészítése. Minisztériumi szakapparátusok feladata a tervezet elkészítése.
– a döntésre jogosult szerv (személy) elé terjesztése. A kormány által kezdeményezett törvénytervezet esetén a kormány ülésén dönt arról, hogy az országgyűlés elé terjeszthető-e az elkészített tervezet. Amennyiben a kormányülés alkalmasnak találja a törvénytervezetet az országgyűlés elé terjesztésre, úgy azt törvényjavaslatként beterjeszti.
– a jogszabályjavaslat megvitatása. A törvényjavaslatot az országgyűlés általános vita, majd részletes vita keretében - figyelembe véve a módosító indítványokat is – megvitatja.
– a javaslat elfogadása. (egyszerű többség: az érvényes szavazatok többsége; abszolút többség: az érvényes szavazatok 50 %-a plusz 1 szavazat; minősített többség: a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata).
– a jogszabály kihirdetése. A jogszabályok kihirdetése hivatalos lapban történik. A jogszabályt a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

A parlamenti ellenőrzés színterei

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX.30.) országgyűlési határozat szabályozza részletesen a parlamenti ellenőrzés típusait.
A parlamenti ellenőrzések következő típusait különböztetjük meg:
a) a parlamenti plénumon megvalósuló ellenőrzés
b) a parlamenti bizottsági rendszer útján megvalósuló ellenőrzés
c) az önálló, ellenőrzésre szakosodott szervek útján megvalósuló ellenőrzés

a.) a parlamenti plénumon megvalósuló ellenőrzés:

• beszámoló és jelentéstétel
• bizottsági tájékoztató
• interpelláció és kérdés

• Az interpelláció - az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságnak kell kiadni.

• A kérdés

Az országgyűlési képviselő az Alkotmányban meghatározottakhoz - a feladatkörükbe tartozó minden ügyben - felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

b.) a parlamenti bizottsági rendszer útján megvalósuló ellenőrzés:

A parlamenti bizottságok ellenőrző típusú szervek, amelyek segítik az országgyűlés munkáját a kormányzatot ellenőrző tevékenységében. A parlamenti jog két bizottsági típust különböztet meg:
• állandó bizottság - Az Országgyűlés, megalakulását követően, létrehozza állandó bizottságait.
Az állandó bizottságok száma és feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik. Kötelező létrehozni az alkotmányossággal, a költségvetéssel, a külügyekkel, a honvédelemmel, továbbá a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgálati ügyekkel foglalkozó állandó bizottságokat.
• ideiglenes bizottság - Az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat (a vizsgáló- és az eseti bizottság együtt: ideiglenes bizottság).

c.) az önálló, ellenőrzésre szakosodott szervek útján megvalósuló ellenőrzés: az Állami Sámvevőszék és az ombudsmanok útján megvalósuló ellenőrzés

A kormányzati szevezetrendszer létrehozása

E funkciókörön belül az országgyűlés megválasztja a legfőbb közjogi méltóságokat (a köztársasági elnököt (5 évre, 1 alkalommal újraválasztható), a miniszterelnököt (4 évre), az alkotmánybíróság tagjait (9 évre, 1 alkalommal újraválaszthatók), az ombudsmanokat (6 évre, 1 alkalommal újraválaszthatók), az állami számvevőszék elnökét, a legfelsőbb bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt).
A tisztségek betöltése a politikailag legmeghatározottabb parlamenti feladatkör. A végrehajtó hatalom viszonylatában a "bizalmi elv" érvényesül, más méltóságoknál pedig a szakmai alkalmasság az irányadó.

Honvédelmi és külügyi feladatok ellátása

A külügyek területén az országgyűlés megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket. A magyar parlament tagja az Interparlamentáris Uniónak, ezen kívül jelentősek a kétoldalú parlamenti kapcsolatok.
Az Országgyűlés fontosabb jogosítványai a hadügyek területén:
• megalkotja az Alkotmányban a Magyar Honvédségre vonatkozó normákat (MK Alk. VIII. fejezet)

• A Magyar Honvédség feladatairól és a rájuk vonatkozó részletes szabályokról szóló törvényt minősített többséggel fogadja el (e döntéshez a jelenlévő országgyűlési képviselők 2/3-ának a szavazata szükséges).

• Biztosítja a Magyar Honvédség számára működéséhez szükséges központi költségvetési támogatást.

• A honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket köt, más szerv által kötött honvédelmet érintő nemzetközi szerződéseket megerősíti.

• Dönt hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről.

• Rendkívüli állapotot hirdet ki és Honvédelmi Tanácsot hoz létre.

• Szükségállapotot hirdet ki.

• Az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével dönt

• a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról

• külföldi fegyveres erők magyarországi, vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról

• a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről

• külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről

• a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról

• OGY-határozat formájában elfogadja az MK biztonság- és védelempolitikájának alapelveit (94/1998. (XII.29.) OGY. hat.)

• Megállapítja a fegyveres erők hosszú távú fejlesztésének irányait.

• Megállapítja a Magyar Honvédség részletes bontású létszámát.

• Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye esetén dönt az ország általános mozgósításának és a fegyveres erők egészének mozgósítással egybekapcsolt készenléte fokozásának elrendeléséről.

Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága

• folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását, felkészültsége és felszereltsége színvonalát, a rendelkezésre bocsátott anyagi erőforrások felhasználását.

• A rendkívüli intézkedések tervezeteit a Kormány a Honvédelmi Bizottságnak évente bemutatja. A Honvédelmi Bizottság javaslatot tehet az Országgyűlésnek arra, hogy a Kormány számára a rendkívüli intézkedések kidolgozásával kapcsolatos feladatot állapítson meg.

• A honvédelmi miniszter a Honvédséget érintő szervezeti intézkedések (jogszabályok, döntések) tervezeteit az Országgyűlés Honvédelmi bizottságának bemutatja, ha az

a) legalább 1000 főt érint, vagy
b) a Honvédség egészét érintő, valamely stratégiai jelentőségű (haderőnemi, fegyvernemi, szolgálati ági) tevékenység megszüntetését vagy új tevékenység megindítását tartalmazza.

• a Honvédelmi Bizottság a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt kinevezése előtt meghallgatja, és alkalmasságáról véleményt nyilvánít.

Az egyéb parlamenti feladatkörök nevesítése

Az egyéb parlamenti hatásköröket az alkotmány és külön törvények határozzák meg:

• a helyi képviselőtestületek feloszlatásának joga, (a kormány előterjesztésére az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után alkotmányellenesség esetén)
• a közkegyelem gyakorlásának joga, (a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából az 1989. évi XXXVII. törvény a közkegyelem gyakorlásáról; 1991. évi V. törvény a közkegyelem gyakorlásáról a taxisblokád kapcsán).
• a megyék terültéről, nevéről, székhelyéről, stb. való döntés
• országos népszavazás elrendelésének joga,
• egyéb törvényben nevesített országgyűlési hatáskörök (pl. költségvetési szerv létesítése, az OVB megválasztása).

Az országgyűlési képviselők választása

az országgyűlési képviselők választásaaz országgyűlési képviselők választása vegyes (egyéni és listás) választási rendszer

A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatásköreinek nevasítése

Az 1989. évi XXXI. törvény megszüntette az Elnöki Tanácsot, a kollektív államfői intézményt. Az eredeti elképzelés az 1946. évi I. törvény (Magyarország államformájáról) által megfogalmazott - ideiglenes köztársasági alkotmány - köztársasági elnöki jogállásának visszaállítása volt. Ez csak részben valósult meg.
Az Alkotmány szerint "Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett", másrészt a "köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka".
A köztársasági elnök hatáskörét, feladatait az alkotmány tételesen felsorolja és meghatározza, hogy mely aktusaihoz szükséges miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzés. Az ellenjegyzés intézménye az alkotmányban arra szolgál, hogy az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja. A köztársasági elnök ellenjegyzéshez kötött hatáskörei pl. egyetemi tanárok kinevezése és felmentése, tábornokok kinevezése, előléptetése, felmentése, egyéni kegyelmezés, döntés állampolgársági ügyekben, kitüntetések, nemzetközi szerződés megkötése, nagyköveti és követi megbízás és fogadás.

A törvények kihirdetése

Az elnök fontos feladata a törvények kihirdetése.
A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - az országgyűlés elnökének kérelmére 5 napon belül - a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja.
Az alkotmány az elnököt felruházta a politikai és alkotmányossági vétó lehetőségével.
A politikai vétó lényege, ha a köztársasági elnök nem ért egyet a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével, az aláírás előtt megfontolás végett észrevételei közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek. Az országgyűlés a törvényt újból megtárgyalja, ismét határoz, amit az elnöknek 5 napon belül ki kell hirdetnie.
Az alkotmányossági vétót az elnök akkor alkalmazhatja, ha a törvény egészét vagy annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja és azt aláírás előtt véleményezésre megküldi az alkotmánybíróságnak. Ha az alkotmánybíróság az alkotmányellenességet megállapítja, akkor az elnök a törvényt az országgyűlésnek visszaküldi, ellenkező esetben pedig köteles azt 5 napon belül kihirdetni.
A vétók egyrészt a parlament közjogi korlátjaként ellensúlyt képeznek az országgyűlés túlhatalmával szemben, másrészt az alkotmányosság fontos biztosítékai.

A köztársasági elnök, mint a Magyar Honvédség főparancsnoka

A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. A főparancsnoki funkció mibenlétét az Alkotmánybíróság értelmezte a 48/1991. (IX. 26.) AB határozatában.
A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója nem hatásköri szabály, mivel az Alkotmány a köztársasági elnöknek az irányítási hatáskörén belül nem különít el és nem nevez meg a főparancsnoki funkciót kitöltő jogosítványokat. A főparancsnoki funkció alkotmányjogi jelentősége annyi, hogy a köztársasági elnököt legalább egy hagyományos főparancsnoki jogosítvánnyal fel kell ruházni.
A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója az elnök alkotmányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben viselt rang vagy beosztás. A főparancsnoka kívülről irányítja a Magyar Honvédséget és annak nem vezetője. A köztársasági elnök főparancsnoki funkciója megnyilvánulásának esetei:
1. Az OGY. akadályoztatása esetén jogosult

• a hadiállapot kinyilvánítására
• a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására,
• a szükségállapot kihirdetésére (a fegyveres erők alkalmazásáról önmaga csak a szükségállapot kihirdetésekor dönthet az OGY. Honvédelmi Bizottsága utólagos ellenőrzése mellett)

2. a honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét, a belügyminiszter javaslatára pedig a határőrség országos parancsnokát

3. A köztársasági elnök a honvédelmi miniszter javaslatára a tábornokokat

• kinevezi és előlépteti
• a szolgálatból elbocsátja, nyugállományba helyezi
• a szolgálatba visszaveszi
• fegyelmi fenyítésként elbocsátja, továbbá - kivéve, ha az bírói ítélettel történik - lefokozza, illetőleg rendfokozatában visszaveti.

4. a miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét

5. a miniszter előterjesztésére a katonai szervezeteknek csapatzászlót adományoz

6. A honvédelmet, illetve a Magyar Honvédséget érintő jogszabályok tervezeteit, valamint a Hvt-ben meghatározott szervezeti intézkedések tervezeteit a köztársasági elnöknek tájékoztatásul meg kell küldeni.

7. A Magyar Honvédség működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a Kormánytól.

A minisztériumok

A Legfelsőbb Bíróság vezetői