A kényszerítő eszközök meghatározása, alkalmazásuk feltételei
A rendőr feladatai ellátása céljából a törvényben meghatározott feltételek mellett mást felszólíthat arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget vagy egyéb módon ellenszegül, a rendőr, illetve a határőr az intézkedés eredményességét kényszerítő eszközök alkalmazásával is köteles biztosítani. A felszólítás megelőzi a kényszerítést. Ha az előzetes figyelmeztetést a körülmények nem teszik lehetővé, a kényszerítő eszközök e nélkül is alkalmazhatók. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört és a rendőri intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.
A törvényi meghatározottság elve érvényesül a rendőri kényszerítő eszközök tekintetében is. E szerint a rendőr kizárólag a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén és a törvényben szereplő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja.
Ezen eszközök rendszeresítésének szabályait a belügyminiszter állapítja meg.
A rendszeresítés az eszköz Rendőrség általi használatbavételének elrendelését, illetőleg az állomány ilyen eszközzel történő felszerelését jelenti. A rendszeresítés során érvényesíteni kell az egészségvédelem szempontjait: gondosan vizsgálni kell a kényszerítő eszköz alkalmazásának élettani hatásait, és az eszközt úgy kell kialakítani, hogy alkalmazása - a lőfegyver kivételével - az egészség és a testi épség súlyos sérelmével és az élet kioltásával ne fenyegessen, ugyanakkor mégis kellő visszatartó erőt jelentsen a rendőri intézkedéssel szembeszegülőkkel szemben.
Rendőri kényszerítő eszközt bosszú, megtorlás céljára nem szabad alkalmazni. A kényszerítő eszköz alkalmazása nem büntetés, hanem a rendőri intézkedés kikényszerítésére, az azzal szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdésére szolgál. Ebből fakadóan további alkalmazásának nincs helye, ha az ellenállás megtört, s ily módon az intézkedés eredményessége a továbbiakban e nélkül is biztosítható.
Az Alkotmányból fakadó követelményekkel összhangban a rendőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot. Az erre irányuló utasítást köteles megtagadni, sőt az ilyen magatartást tanúsító személlyel szemben - mentességre, szolgálati beosztásra tekintet nélkül - köteles fellépni.
Közös szabályok a kényszerítő eszközök alkalmazásánál
A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. A testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz - a jogos védelem esetét kivéve - nem alkalmazható a láthatóan terhes nővel és a gyermekkorúval szemben.
Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a rendőr, illetve határőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az, az azzal elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas. A Rendőrségnél rendszeresített robbanófegyverek a lőfegyverrel esnek egy tekintet alá. A kényszerítő eszköz alkalmazását jelenteni kell a szolgálati elöljárónak. A lőfegyverhasználatot - annak következményétől függetlenül - az intézkedést követően haladéktalanul jelenteni kell a szolgálati elöljárónak.
A rendőr kényszerítő eszközt saját elhatározásából vagy az elöljáró parancsára használhat.
A kényszerítő eszköz alkalmazása során, a testi épséghez fűződő jogokat köteles tiszteletben tartani, és a testi épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti.
A kényszerítő eszközök jogszabályban meghatározott sorrendje egyben fokozatosságot is jelent. Súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha az enyhébb kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezetett eredményre, vagy sikere eleve kilátástalan.
A kényszerítő eszközök alkalmazása során ellenszegülésnek kell tekinteni azt a célzatos, fizikai erőkifejtéssel járó tevékenységet, amely a határőrt jogszerű intézkedésének megkezdésében, folytatásában vagy befejezésében akadályozza, így különösen, ha valaki az élete és testi épsége elleni fenyegetéssel, avagy fizikai erőszakkal akadályozza, hogy a határőr valahová belépjen, valahol tartózkodjon, valahonnan távozzon, valakit személyes szabadságában korlátozzon, illetőleg valakivel szemben intézkedést foganatosítson.
A kényszerítő eszköz alkalmazását megelőző intézkedések:
a) felszólítás a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólítás "a törvény nevében" szavak előrebocsátásával;
b) figyelmeztetés arra, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik.
Előzetes figyelmeztetés nélkül a kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha a késedelem veszéllyel járna.
A kényszerítő eszköz alkalmazásáról a határőr minden esetben köteles írásban jelentést tenni, amely tartalmazza:
a) mikor, hol, ki ellen, milyen kényszerítő eszközt használt, illetve alkalmazott, hány lövést adott le, a fegyver típusát, gyári számát
b) a kényszerítő eszköz használatának okát, jogcímét
c) alkalmazott-e figyelmeztetést vagy megelőző intézkedést, ha nem, akkor mi volt az oka
d) a kényszerítő eszköz alkalmazásának eredményeként milyen sérülés történt, az milyen fokú, milyen elsősegélynyújtásra, orvosi vagy egészségügyi ellátásra került sor, hol tartózkodik a sérült, keletkezett-e dologi kár
e) ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, mi volt a támadásra használt eszköz
f) a helyszínre, a tanúkra és egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.
Kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr elöljárója megvizsgálja az alkalmazás törvényi feltételének fennállását, szükségességét, az arányosság követelményének betartását. A vizsgálat során:
a) meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszköz alkalmaztak, valamint az eseménynél jelen lévő személyeket;
b) szükség esetén tisztázza a határőr jelentése és a meghallgatottak által elmondottak közötti ellentmondásokat.
A határőr elöljárója a vizsgálatról részletes jelentést készít. Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására törvényes feltételek hiányában került sor, az intézkedő határőr ellen az eset súlyának megfelelő eljárást kezdeményez.
A testi kényszer az Rtv. szerint kényszerítő eszköz. A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
A bilincs rendőri kényszerítő eszköz. A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére.
"A vegyi eszköz, az elektromos sokkoló eszköz, a rendőrbot, a kardlap alkalmazása rendőri kényszerítő eszköznek minősül. A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat- az életet, a testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
- a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
Szájkosár és póráz nélkül alkalmazható a szolgálati kutya:
- a súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására;
- a súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;
- a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására."
"A Rendőrség (Határőrség) forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve - útzárat telepíthet.
Indokolt esetben a pénzügyőr a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti."
- az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény elkövetése esetén;
- a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
- súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;
- terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;
- eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;
- katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;
- a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
- védett személy, veszélyes szállítmány vagy a kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;
- nagy területű helyszín biztosítására."