- Társadalomismeret, életmód
- A jog
- A hatósági jogalkalmazás jogi alapjai
- 4 foglalkozás
igazoltatás
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. Az igazoltatás, mint rendőri intézkedés célja a személyazonosság megállapítása, amely a további intézkedés szükségességének megítélése szempontjából kiindulási pont. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány szolgál, de elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően megállapítható. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az igazoltatottal az igazoltatást követően kérelmére közölni kell az igazoltatás okát, kivéve, ha az a közbiztonság érdekét veszélyezteti.Az igazoltatás megtagadása esetén az igazoltatott e célból feltartóztatható, az igazoltatás sikertelensége esetén előállítható, és a személyazonosság megállapítása céljából az igazoltatottól ujjnyomat vehető, fényképfelvétel készíthető, továbbá a külső testi jegyek észlelés és mérés alapján rögzíthetők.
fokozott ellenőrzés
"A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) tartalmazza a rendőri intézkedéseket. A fokozott ellenőrzés rendőri intézkedés. A Rendőrség a bűncselekmény elkövetőjének elfogása és előállítása, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekmény vagy esemény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott nyilvános helyen vagy a közterület kijelölt részén az oda belépőket vagy az ott tartózkodókat igazoltathatja. E cél elérése érdekében a Rendőrség épületet, építményt, helyszínt, csomagot és járművet átvizsgálhat.
A Rendőrség a rendezvény, az esemény, továbbá a közlekedés biztonságát, a közterület rendjét veszélyeztető jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása érdekében a rendőri szerv vezetője által meghatározott területre belépők és az ott tartózkodók ruházatát és járművét átvizsgálhatja, illetőleg az üzemeltető által előírt feltételek megtartását ellenőrizheti, a közbiztonságra veszélyt jelentő anyagokat, eszközöket lefoglalhatja, illetőleg azoknak a rendezvény, esemény helyszínére való bevitelét megtilthatja."
közbiztonsági őrizet
"A Rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít. A Rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti."
személyek, tárgyak felkutatása, körözése
"A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V. fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. Ezek között szerepel a személye, tárgyak felkutatása és körözése. A Rendőrség a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvényben meghatározottak szerint végzi a személyek, holttestek és tárgyak körözését.
A sértetti kör megállapítására, tanú felkutatására, illetve a bűncselekmény tényállásának tisztázása érdekében a sajtóban, rádióban, televízióban - díjmentesen - felhívást tehet közzé. A rendőri felhívásban érintett személy adatait, képmását és a valószínű tartózkodási (megjelenési) helyeit nyomós közérdekből, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdekből a nyomozást folytató hatóság vezetőjének engedélyével nyilvánosságra lehet hozni.
A Rendőrség a körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a Rendőrségen bejelentették; a személyazonosság megállapítása érdekében az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek, illetve az ismeretlen holttestnek, testrésznek. Az eltűnt személy körözését a Rendőrséghez tett bejelentést követő 24 órán belül el kell rendelni, ha tartózkodási helye ez idő alatt nem válik ismertté."
ruházat, csomag, jármű átvizsgálása
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. A ruházat, csomag, jármű átvizsgálása rendőri intézkedés, amely alapján a rendőr az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, a valószínű veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. Fokozott ellenőrzés keretében is jogosult a rendőr az Rtv.szerint ruházat és jármű átvizsgálására. Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak, annak ruházatát a rendőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy elvétele végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja. A ruházat átvizsgálását - halaszthatatlan eset kivételével - az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.
rendőri intézkedések
Az Rtv. szerint a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan körülményt vagy tényt észlel, illetőleg hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A rendőri intézkedéseket az Rtv. V. fejezete szabályozza.
intézkedési kötelezettség
A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan tényt vagy körülményt észlel, illetőleg hoznak tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A rendőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. Ha az intézkedés megtételében tárgy akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja, az ezzel okozott kárért a vétlen károsultat kártalanítania kell. A rendőrt közreműködési kötelezettség terheli a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Amennyiben a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik e felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.
A rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
elővezetés
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) V. fejezete tartalmazza a rendőri intézkedéseket. Ezek között szerepel az elővezetés. A rendőr az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt az abban megjelölt helyre kíséri vagy oda útba indítja. A büntetőeljárás során elrendelt elővezetésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezései az irányadók, elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendelkezik és célja meghatározott eljárási cselekményen való részvétel biztosítása. Ha az elővezetés másként nem teljesíthető, az elővezetett személyt a Rendőrségen a szükséges ideig - legfeljebb 12 óra időtartamra - vissza lehet tartani. Az elővezetés elrendelésének törvényességéért az elrendelő a felelős.
előállítás
- akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;
- aki ellen elfogatóparancsot adtak ki, vagy akinek személykörözésben az elfogását rendelték el;
- akivel kapcsolatban személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedést rendeltek el (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés);
- aki a fogvatartás helyszínéről megszökött;
Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani."
biztonsági intézkedések
- megteszi a veszélyhelyzet elhárításához szükséges, a feladatkörébe tartozó intézkedéseket;
- intézkedik az önveszélyes vagy másokra veszélyt jelentő személy orvosi vizsgálatára, és közreműködik az egészségügyi intézetbe történő szállításában;
- intézkedik az öngyilkosság megakadályozására;
- közterületen vagy nyilvános helyen intézkedik a magatehetetlen, önkívületben lévő, illetve erősen ittas vagy bódult személynek a lakására vagy kijózanító állomásra, egészségügyi intézetbe kíséréséről, illetőleg szállíttatásáról;
- területet lezárhat, és megakadályozhatja a belépést vagy távozást, illetőleg az ott tartózkodókat távozásra kötelezheti."
Útzár
"A Rendőrség (Határőrség) forgalomkorlátozást rendelhet el a bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során - a közlekedés biztonságát is figyelembe véve - útzárat telepíthet.
Indokolt esetben a pénzügyőr a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tartozó bűncselekmény felderítése, megakadályozása céljából az illetékes rendőrhatóságtól, határőrségi szervtől útzár telepítését kérheti."
Vegyi eszköz
- az életet, a testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
- a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
Szolgálati kutya
Szájkosár és póráz nélkül alkalmazható a szolgálati kutya:
- a súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására;
- a súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására;
- a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására."
Bilincs
A bilincs rendőri kényszerítő eszköz. A rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy önkárosításának, támadásának, szökésének megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére.
Testi kényszer
A testi kényszer az Rtv. szerint kényszerítő eszköz. A rendőr - intézkedése során - az ellenszegülés megtörésére testi erővel cselekvésre vagy a cselekvés abbahagyására kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat.
kényszerítő eszközök
Az Rtv. szerint a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatokat ellátó állami fegyveres rendvédelmi szerv. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha olyan körülményt vagy tényt észlel, illetőleg hoznak a tudomására, amely rendőri beavatkozást igényel. A rendőri intézkedéseket az Rtv. V. fejezete, a kényszerítő eszközöket pedig az Rtv. VI. fejezete szabályozza. Részletes szabályait a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III.1.) BM rendelet tartalmazza.
Csapaterő
- az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény elkövetése esetén;
- a személyek élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyeztető események megszüntetésére vagy az ilyen következményekkel járó erőszakos cselekmények megakadályozására és az elkövetők elfogására;
- súlyos bűncselekményt elkövető, szökésben lévő fegyveres személy felkutatására, elfogására;
- terrorcselekmény felszámolására, a túszok kiszabadítására;
- eltűnt személy vagy tárgy felkutatására;
- katasztrófa megelőzésére és következményeinek elhárítására;
- a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó vagy más jelentős rendezvény rendjének biztosítására;
- védett személy, veszélyes szállítmány vagy a kiemelten fontos létesítmény őrzésére, védelmére;
- nagy területű helyszín biztosítására."
Lőfegyverhasználat
"A rendőrt a lőfegyverhasználati jog - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - a Rendőrségről szóló 1994. évi törvényben (Rtv.) foglaltak szerint illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy utasításra történhet, csapaterő zárt alakzatban történő alkalmazása esetén csak utasításra használható. Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. A lőfegyverhasználat során kerülni kell az emberi élet kioltását, a lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani.
Nem minősül lőfegyverhasználatnak: a figyelmeztető lövés; az állatra vagy tárgyra irányuló lövés; a nem szándékosan bekövetkezett lövés.
A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések sorrendje:
a) felhívás arra, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazása;
c) figyelmeztetés arra, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövés.
Lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés esetén a vizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni."
a hatóság döntései
A döntés a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény értelmezésében gyűjtőfogalom, amely átfogja az érdemi és az eljárási döntéseket. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, eljárási kérdésekben pedig végzést bocsát ki.
közigazgatási eljárási alapelvek
"Általános eljárási jogi elvek: a törvény előtti egyenlőség, a hivatalból való eljárás, a jogorvoslathoz való jog, anyanyelvhasználat, jogszabályok megtartásának és megtartatásának kötelezettsége, egyenlő bánásmód elve.
A közigazgatási eljárásra jellemző jogelvek: a hatáskörgyakorlással való visszaélés tilalma, indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélküli ügyintézés, az ügyféli jogok gyakorlásának előmozdítása, jogokról, kötelességekről való tájékoztatás, a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.
Az eljárás-szervezési alapelvek: a szakszerűség, az egyszerűség, az ügyféllel való együttműködés, a költségtakarékos, gyors eljárás."
hatósági bizonyítvány
A hatósági bizonyítvány olyan közokirat, amelyet a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására ad ki, ha ezt jogszabály írja elő hivatalból, vagy kérelemre.
elektronikus ügyintézés
"A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést, amely részletszabályainak kidolgozása a jövő feladata. Általános szabály szerint tehát a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában. Ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz benyújtható. Álnévre kiállított elektronikus aláírás nem alkalmazható. A természetes személy ügyfél számára az elektronikus hatósági ügyintézés lehetőségét - ha az ügyfélnek legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírása nincs - központi rendszer biztosítja. A központi rendszer működtetéséért a Kormány által kijelölt kormányzati szerv felelős. A központi rendszer igénybevételéhez az ügyfél ügyfélkapu létesítését kezdeményezi. Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél kezdeményezhető."
hatósági igazolvány
A hatósági igazolvány olyan közokirat, amelyet a hatóság - törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott esetben - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására ad ki.
elsőfokú eljárás
A közigazgatási hatósági eljárás három elkülöníthető szakaszra tagolható: az elsőfokú eljárásra, a jogorvoslatokra és a végrehajtási eljárásra. Az elsőfokú eljárásra szükségszerűen mindig sor kerül, míg a másik kettőre nem feltétlenül. Az elsőfokú (alap)eljárás az eljárás kérelemre vagy hivatalból történő megindításától az elsőfokú érdemi döntés meghozataláig tart.
közigazgatási hatósági ügy
Közigazgatási hatósági ügy minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez. Ezen túlmenően a köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz kötött tevékenység végzése vagy foglalkozás gyakorlása esetén a tevékenységhez szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból törlés.
hatósági nyilvántartás
A hatósági nyilvántartás jogszabályban meghatározott, közhitelű adatok rendszere, amelyeket a hatóságok vezetnek. (Ilyenek például az ingatlan-nyilvántartás, népesség-nyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás, stb.)
közigazgatási hatóságok
Közigazgatási hatóság: az államigazgatási szerv; a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben szervei; a főjegyző, jegyző, a polgármesteri hivatal ügyintézője, a megyei jogú város hivatalvezetője, a hatósági igazgatási társulás.
hatósági ellenőrzés
A hatósági ellenőrzés a jogszabályok betartását, valamint a közigazgatási határozatban foglaltak teljesítését hivatott elősegíteni, amelyre a hatóság hatáskörének keretei között jogosult. Rendszerint hivatalból kerül rá sor. Elvileg minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiterjed, kifejezett jogszabályi felhatalmazás alapján lehetséges, jogilag szabályozott tevékenység, amelynek célja elsősorban a megelőzés.
közigazgatási hatósági eljárás
A közigazgatási eljárás tágabb értelemben a normatív és az egyedi aktusok létrehozására irányul, ezért e tekintetben beletartozik a közigazgatási jogalkotás, a hatósági jogalkalmazás, a közigazgatási szervezetrendszeren belüli eljárás és a közigazgatási ügyvitel. A közigazgatási eljárás szűkebb értelemben a közigazgatási szervek hatósági (külső) eljárását jelenti, amely a közigazgatási hatósági jogalkalmazói aktusok kibocsátásának rendjét foglalja magában.
ügyfél
"Ügyfél az, akinek jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az ügyfél lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
A létesítménnyel, illetve a tevékenység engedélyezésével kapcsolatos eljárásban azok az ügyfelek, akik a hatásterületen levő ingatlanok tulajdonosai és jogszerű használói. Az ügyfél jogai megilletik azt a hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. Meghatározott ügyekben ügyféli jogokkal ruházhatja fel törvény az érdekvédelmi és más társadalmi szervezeteket. "
Hatáskör, illetékesség
"A hatáskör anyagi jogi értelemben a feladatkör ellátását szolgáló jogi eszközöket, alaki jogi értelemben a közigazgatási szervek közötti minőségi munkamegosztási szabályt jelenti. Alaki jogi értelemben tehát azt mutatja meg, hogy az adott közigazgatási ügyben milyen típusú, milyen szintű és elnevezésű szerv jogosult és köteles eljárni. A közigazgatási hatóság hatáskörét a konkrét ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg.
Az illetékesség az azonos hatáskörű hatóságok közötti mennyiségi munkamegosztási elvet fejezi ki, amely megmutatja, hogy az adott ügyben mely hatóság jogosult és köteles a konkrét ügyben eljárni. Jogszabályok meghatározzák azt a területet, ahol a közigazgatási szervek hatáskörüket gyakorolhatják. Ezt nevezzük illetékességi területnek. Az illetékességi okok, mint a jog által elismert tények, körülmények jelölik ki a konkrét ügyben eljáró hatóságot. Az illetékességi okok lehetnek általánosak és speciálisak."
hatósági szolgáltatások
- más hatóságok elektronikus tájékoztató szolgáltatásához, illetve elektronikus ügyintézési rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat,
- az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő,
- az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti,
- az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat."
méltányossági eljárás
A méltányossági eljárás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél kérheti a jogerős határozatot hozó hatóságtól a nem jogszabálysértő határozatának módosítását vagy visszavonását, ha a határozat meghozatala után bekövetkezett okból annak végrehajtása számára méltánytalanul súlyos hátrányt okozna. Erre csak kivételesen és a következő együttes feltételek fennállása esetén kerülhet sor: az eljáró hatóság hatáskörét megállapító jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél, vagy, ha van hozzájárul a határozat módosításához; a módosítás vagy visszavonás nem sért közérdeket; a határozat jogerőre emelkedése óta egy év még nem telt el (a teljesítési határidő még nem telt el, ha az egy évnél hosszabb).
bírósági felülvizsgálat
A bírósági felülvizsgálat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél számára rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. Kérheti a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát keresetindítással a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól jogszabálysértésre hivatkozva a határozat közlésétől számított harminc napon belül. Bírósági felülvizsgálatra akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárás fórumrendszerén belül az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés eleve kizárt, mert törvény a hatósági fórumrendszeren kívüli útra tereli a jogorvoslat lehetőségét.
ügyész óvás
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyész óvást nyújthat be a - bíróság által felül nem vizsgált – jogszabálysértő jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat megszüntetésére a határozatot hozó hatósághoz vagy felügyeleti szervéhez. A hatóság a benyújtástól számított nyolc napon belül, testületi szerv a legközelebbi ülésén, a felügyeleti szerv pedig harminc napon belül köteles elbírálni.
fellebbezés
A fellebbezés általános jogorvoslat, amely az elsőfokú határozat ellen az ügyfél részére rendelkezésre álló jogorvoslati eszköz. A fellebbezési jog megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. Az érintett bármely okból fellebbezhet a sérelmes döntés ellen, a fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve. A fellebbezésre jogosult – a fellebbezési határidőn belül – e jogáról vissza nem vonható szóbeli vagy írásos nyilatkozattal lemondhat. Általában a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, ettől eltérő határidőt törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. A határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha azt a hatóság azonnal végrehajthatóvá nyilvánította. Ezt a tényt külön ki kell mondani és meg kell indokolni. A fellebbezés előterjesztése annál a hatóságnál történik, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró szerv az elsőfokú döntést: helybenhagyja; megváltoztatja; vagy megsemmisíti. A másodfokú döntés jogerős és végrehajtható, közlése az első fokú hatóságon keresztül történik mindazokkal, akikkel az elsőfokú döntést közölték.
újrafelvételi eljárás
Az újrafelvételi eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél kérelmére indul, ha a közigazgatási szakban jogerőssé vált a határozat és ezt követően jutott tudomására valamely, a határozat meghozatala előtt már meglévő, de még el nem bírált és az ügy szempontjából lényeges tény, adat vagy más bizonyíték. A tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül nyújtható be. Kizárt az újrafelvételi kérelem benyújtása a jogerős határozat meghozatala után bekövetkezett tényre vagy a jogi szabályozásban bekövetkezett változásra alapozva; az ügyben folyamatban lévő bírósági felülvizsgálat esetén; a közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével; kifejezett jogszabályi tilalom esetén.
Panasz
"A rendőri intézkedések, illetve a kényszerítő eszközök alkalmazása miatt jogorvoslatnak van helye.Panasz előterjesztésére az jogosult, akivel szemben az intézkedést foganatosították. A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül lehet az intézkedést foganatosító rendőri szervnél előterjeszteni, amelyet a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője indokolt határozattal bírálja el. A határozat ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított 8 napon belül a felettes szervhez címezve, a panaszt elbíráló határozatot hozó rendőri szervnél lehet előterjeszteni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv a határozatát visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül indokolt határozatában az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó szerv útján közli a fellebbezővel. A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát kérheti az, aki a panasz előterjesztésére jogosult."
felügyeleti eljárás
A felügyeleti eljárás keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében a felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését. Ha jogszabálysértést észlel intézkedik a jogszabálysértő mulasztás megszüntetésére, illetve felügyelet jogkörében a jogszabálysértő döntést megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, szükség esetén az ügyben eljárt hatóságot új eljárásra utasíthatja. A felügyeleti eljárás keretében történő megváltoztatás, illetve megsemmisíthetőségnek vannak korlátai.
Jogorvoslatok
Az MK Alkotmánya 57.§ (5) bekezdése alapján:”A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési kép-viselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja.”
A jogorvoslat a legszélesebb értelmezésben egyrészről kérelem, amellyel az érdekelt (ügyfél stb.) a jogát vagy érdekét, illetőleg a jogát és érdekét is sértő államigazgatási aktus orvoslására irányuló alanyi jogát érvényesíti, másrészről az arra illetékes hatóságnak a jogszabálysértő aktus orvoslására irányuló kezdeményezése, a kérelemre vagy kezdeményezésre végzett eljárási cselekvések (orvoslás) és az ezek alapján hozott újabb döntés.
A közigazgatási hatósági eljárásban megkülönböztethetjük az ügyfél kérelmére lefolytatható jogorvoslatokat, illetve a hivatalból megvalósuló döntés-felülvizsgálatokat.
A büntetőeljárás során alkalmazható jogorvoslati lehetőségek csoportosításánál megkülönböztetünk rendes és rendkívüli jogorvoslati módokat. Rendes jogorvoslati mód a nyomozás során a panasz, a bírósági eljárásban pedig a fellebbezés. Rendkívüli jogorvoslati lehetőség csak a bíróság jogerős ítéletével és ügydöntő határozatával szemben alkalmazható. A jogerős ítélettel szemben perújítási indítvány, míg a jogerős ügydöntő határozattal szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető be. Perújításnak akkor van helye, ha az alapügyre vonatkozóan olyan új bizonyíték merült fel, amely valószínűvé teszi a bíróság döntésének megváltoztatását. A felülvizsgálatra viszont a bíróság korábbi döntéshozatala során történt anyagi vagy eljárásjogi szabálysértés miatt kerülhet sor.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)