A hazai bűnözés számszerű növekedése az elmúlt évtizedekben

Magyarországon az ismertté vált bűncselekmények száma a rendszerváltás után kissé megnőtt, azóta - egy 1998-as kiugrástól eltekintve - lényegében stagnál. A növekedés hátterében az áll, hogy a rendszerváltás előtt bevett szokás volt a statisztikák hamisítása a hatalom kénye-kedve szerint, tehát jóval kevesebb bűncselekmény szerepelt a nyilvántartásokban, mint amennyi valójában megtörtént.

A bűnügyi statisztika része a kriminálstatisztikai nyilvántartásoknak. Szűkebb értelemben az ismertté vált bűncselekményekről, azok területi megoszlásáról és az ismertté vált elkövetőkről szóló statisztikai nyilvántartás, amelyet az ún. ERÜBS (Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Nyilvántartás) tartalmaz. Tágabb értelemben a bűnügyi statisztikai nyilvántartások közé soroljuk a bíróságnál a jogerősen elítélt személyekről vezetett statisztikai nyilvántartást is, továbbá a bűnüldöző szervek által készített ún. ügyforgalmi statisztikákat.

A hazai bűnözésben bekövetkezett minőségi változások az elmúlt évtizedekben

A hazai bűnözésben a utóbbi években a vagyon elleni bűncselekmények, az erőszakos és közterületi bűnözés, alkohollal és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma megnövekedett. Ennek egyik oka a pártállami szigor csökkenése, a létbizonytalanság növekedése, az erőszak térhódítása, valamint a különböző kábítószerek terjedése.

Az ismertté vált bűncselekmények 1970-2004.

Az ismertté vált bűnelkövetők

A bűnelkövető két okból válhat ismertté, amelyek legtöbbször egymás hatását erősítve befolyásolják az elkövető magatartását. Az egyik ok, ha az elkövető nem tervezte meg vagy nem kivitelezte megfelelő alapossággal a bűncselekményt. A másik eset, amikor ugyan minden feltétel adott a bűncselekmény tökéletes kivitelezéséhez, ám a nyomozóhatóság olyan jól végzi a munkáját, hogy mégis elfogják az elkövetőt. A bűnözési fertőzöttség szempontjából Európában Magyarország a közepesen fertőzöttek közé tartozik. A környező országokban mindenhol alacsonyabb a bűnözési gyakoriság. Az ismertté vált bűncselekmények száma 1998. óta folyamatosan, 2003-ban 1,8 százalékkal csökkent. A vagyon elleni bűncselekmények meghatározó jellege megmaradt, de az összbűnözésen belüli aránya mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Számottevő visszaesés a lopások, a betöréses lopások körében tapasztalható, növekszik viszont a csalás, a sikkasztás, az okirattal visszaélések gyakorisága. Az erőszakos bűnözés továbbra is emelkedik. A bűnözési helyzet elemzéséből megállapítható, hogy a stratégiában és a cselekvési program kijelölt prioritások helyesek voltak és azokat továbbra is fenn kell tartani.

Az ismertté vált bűnelkövetők százezer lakosra jutó száma az egyes megyékben 2004. év

Az ismertté vált bűnözés területi jellemzői

Az ismertté vált bűnözés aránya értelemszerűen magasabb az átlagosnál szegényebb és az átlagosnál jobb módú területeken, hiszen az előbbi a lakhelyen számtalan potenciális elkövető élhet, míg a jobb módú területetek gazdag lakosságával vonzza a tolvajokat. Az előbbi kettővel ellentétben az átlagos szociális adottságú területeken a bűnözés is kiegyenlített mértékben tűnik fel.