Más néven attitűd. Vélemény, érdeklődés vagy szándék többé-kevésbé állandó készlete, diszpozíciója, amely magában foglal bizonyos fajtájú átélésre való várakozást és készenlétet a megfelelő válaszra. A szociális attitűd a társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti, de beszélünk például esztétikai attitűdről is.

Bármely viselkedés, melyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy javítsa állapotát.

Az átvitt agresszió tárgya. A bibliai időkben a zsidók engesztelő áldozatként egy tiszta fehér kost űztek ki a pusztába, miután a főpap kézrátétellel és a nép bűneinek elsorolásával ráruházta a nép bűneit. A modern bűnbakok olyan egyének vagy csoportok, akiket, vagy amelyeket a társadalom olyan frusztrációkért hibáztatnak, melyeket nem ők idéztek elő.

Csoportok közötti együttműködés, összedolgozás.

A serdülőkor és az időskor közötti időszak. Az egyének felnőtt korukba érik el a teljes érettséget és a törvény előtti felelősséget.

Az a gondolkodási művelet, amelynek eredményeképpen egy jelenséget lényeges megkülönböztető jellegei alapján meg tudunk nevezni és osztályba tudunk sorolni.

Analízis, szintézis; absztrakció; konkretizálás; generalizáció; analógia; összehasonlítás; kiegészítés; összefüggések feltárása, rendszerezése.

Mindaz, amit hallunk. A hang az anyagnak igen gyorsanés egyformán ismétlődő mozgásából, rezgésekből ered.

A hallás intenzitásdimenziója, amely az ingert alkotó hullámos amplitúdójával korrelál. Nagyobb amplitúdó nagyobb hangerőt jelent.

Vérnyomás, pulzus és légzésszám normálistól való eltérése.

A jel az információ hordozója.

A nyelvi jel, közlés (szó, kifejezés, mondat) által a beszélőben (íróban) és a hallgatóban (olvasóban) felidézett fogalom. Jelentéstani és logikai szempontból a jelentés a nyelvi jel vagy közlés és annak értelme közötti kapcsolat.

Egy feltétlen reflex társítása egy semleges ingerhez.

Az információs elméletek technikai kommunikációs eszközök példáján írják le az interperszonális teret az információmintázat kódolásaként és dekódolásaként.

Az ingerek megkülönböztetése.

Az ingerek általánossá válnak a válaszoló viselkedés szempontjából.

Értelmi összefüggés. Azok a pszichológiai feltételek, amelyek körülvesznek egy szellemi folyamatot és befolyásolják ennek értelmét, jelentését vagy jelentőségét.

Logikai gondolkodási művelet, amellyel egy vagy több premissza alapján valamely konklúzióra jutunk, s így a meglevő ismeretekből új ismereteket kapunk.

A kultúra egy adott társadalomra jellemző normák és értékek, ismeretek, alkotások összessége. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte.

Az emberi szükségletek csoportjába tartozik az elismerés, a megerősítés szükséglete.

Tárgytalan félelem. A súlyos veszélyeztetettség érzése, az egyik leggyakoribb kórlélektani jelenség. Kiemelkedő tünete az elveszettség érzése. Normális körülmények között is észlelhető súlyos veszélyben. Neurotikusoknak csaknem állandó panasza a motiválatlannak tűnő szorongás.

Közismert személy, aki rendelkezik rajongótáborral, viselkedését és külső jegyeit utánozzák.

A tapasztalatok segítségével a tárgyak megkülönböztető jegyeit elsajátítjuk, fogalmakat alkotunk, osztályozzuk azokat.

Másokhoz tartozni; befogadottnak lenni.

Kinezetika, kiegészíti a kéz és fejtartást, például ha valaki előregörnyedt, akkor bizonytalan, szomorú.

Stresszre hajlamos, teljesítmény centrikus személy.

Gazdasági értelemben az ármegállapításnál a vevőnek és eladónak azon törekvése, hogy a legelőnyösebb ár mellett köthessék meg ügyleteiket.

A csecsemők különbözőséget mutatnak a környezet ingereire való válaszaik során a vérmérsékletük szerint.

Az ábra kiemelkedik a háttérből.

Egy drog (gyógyszer vagy kábítószer) rendszeres használata esetén az egyén a drogtól függővé válhat. A fizikai függőséget a tolerancia (egyre több drog szükséges ugyanahhoz a hatáshoz) és az elvonási tünetek ( a használat abbahagyásával járó kellemetlen fizikai tünetek) jellemzik.

Az adó, vagyis a kommunikátor kódolja a jeleket a vevő számára. Beszéd esetén a nyelv a kódrendszer. Az adó közli az információt a vevővel.

Érzelmi figyelem.

Az agresszió az arckifejezésekben tükröződik, fölhúzódik az orr, homlok rácolódik, szemek összeszűkülnek.

Akadálynak nevezzük a folyamat zökkenőmentességét hátráltató vagy gátló tényezőket.

A szemlencsének az a képessége, hogy az éles látás érdekében domborúságát változtatja, s így alkalmazkodni tud a tárgyak különböző távolságához.

Emocionális kifejezésektől mentes arckép.

A pszichológiai alapkutatások által feltárt pszichikus folyamatok törvényszerűségei.

Az alapterületek által feltárt eredmények gyakorlati hasznosítása.

A pszichológiának az az ága, amely az állatok lelki életét, viselkedését, teljesítményeit kutatja: a lelki jelenségeket törzsfejlődésükben vizsgálja.

Azoknak a fundamentális kérdéseknek, összefüggéseknek a feltárásával foglalkozik amelyek a lelki jelenségek törvényszerűségeit mutatják be.

Önzetlen, áldozatkész, másokra tekintettel lévő viselkedés.

Az állat vagy ember minden új szituációra úgy reagál, mint ahogyan már hasonló szituációkban reagált.

Hatályon kívül helyezés, érvénytelenítés, megsemmisítés.

Valamilyen érzékletnek vagy érzelmi állapotnak emlékkép vagy gondolat formájában való elővételezése; beállítódás vagy készenlét az inger befogadására.

Indulatossággal, a társadalom törvényei és szokás megtartásának képtelenségével, valamint a szorongás és a bűntudat hiányával jellemezhető személyiségzavar. Régi nevén pszichopátia vagy szociopátia.

Az újszülött fizikai állapotának gyors és egyszerű meghatározására szolgáló teszt.

Az arc és állgesztusok az érdeklődést árulják el.

Hasonlítás, hasonlóvá tevés, egymáshoz hasonló képzetek összeolvadása.

A pszichoszomatikus terápiában az újratanulás folyamata, amelyben a személyt ugyanazokkal a konfliktusokkal szembesítik újra és újra mindaddig, amíg egyedül is szembe képes velük nézni, és a valódi életben is kezelni képes őket.

Vélemény, érdeklődés vagy szándék többé-kevésbé állandó készlete, diszpozíciója, amely magában foglal bizonyos fajtájú átélésre való várakozást és készenlétet a megfelelő válaszra. A szociális attitűd a társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti, de beszélünk például esztétikai attitűdről is.

Elhárító mechanizmus, melynek segítségével egy motívum, amely közvetlenül nem fejeződhet ki (mint például a szexuális és az agresszív késztetések), egy elfogadhatóbb formában jelenik meg.

Valaminek lényeges jegye, a tárgytól elválaszthatatlan tulajdonsága.

A normálistól, az elfogadottól eltérő viselkedés.

A cselekvést közvetlenül meghatározó, az akadály leküzdésére irányuló pszichikus folyamat, melynek legfontosabb mozzanata a cselekvésnek és a cselekvés eredményének képzeleti, gondolati anticipálása. Eredményeként a cselekvés tervszerű, céltudatos, szociálisan determinált, vagyis specifikusan emberi lesz.

Az elhatározás a tudatos akarati tevékenység mozzanata ott, ahol cselekvési lehetőségek között kell választani, a megfontolás előzi meg, s a cselekvés követi.

Korábbi érzékletek reprodukciója, az azokat eredetileg létrehozó ingerek nélkül. Valószínű magyarázata: idegkapcsolatok alapján az eredeti érzékelésnek megfelelő idegfolyamat zajlik le, kisebb intenzitással. Három mozzanatra szokták felbontani: bevésés; megőrzés; felidézés.

Az ingeren túli információkat is tartalmazza az érzékleten kívül.

Motívumaink, szükségleteink, vágyaink, elvárásaink és ismereteink befolyásolják észlelésünket.

Három típus létezik. Azok alkotják a könnyű csecsemők osztályát, akik játékosak és biológiai funkcióikat tekintve rendszeresek voltak, valamint készségesen alkalmazkodtak az új helyzetekhez. Az ellenkező végleten azok helyezkednek el, akik biológiai ritmusukban rendszertelenek és ingerlékenyek voltak, továbbá hevesen és negatívan reagáltak az új helyzetekre, megpróbálva kibújni azokból, ezek a nehéz csecsemők. A harmadik csoport gyerekeinek aktivitásszintje alacsony volt, és válaszaik általában gyengék. hajlamosak finoman visszavonulni az új helyzetek elől, és a több időt igényelnek az új helyzetekhez történő alkalmazkodáshoz. Ezek a lassan felengedő csecsemők.

A megfelelő szociális magatartásmódok, szerepek elsajátításának normális folyamata gyermekkorban, a jelentős felnőtt tudatos vagy nem tudatos utánzásával; hasonló érdeklődésűek csoportjával is azonosulhatunk.

Olyan személy, aki konfliktushelyzet esetén lemond a cselekvésről.

Valakinek az érzelmeire, gondolataira, állásfoglalására történő negatív vagy pozitív irányú hatás.

A szociálpszichológiában arra a jelenségre utal, amikor a személy a csoportnyomásnak engedve megváltoztatja viselkedését, de anélkül, hogy attitűdjében is változás következne be.

A szociálpszichológiában a kognitív disszonancia feloldásának egyik módja, mely az egyik legerősebb attitűdváltozásnak szolgál alapul. Például ha belegondolunk és úgy érezzük, hogy szörnyű munkahelyen dolgozunk, az "Értelmes ember vagyok" és az "Úgy döntöttem, hogy szörnyű munkahelyen fogok dolgozni" kognitív tartalmak közötti disszonanciát vagy külsőleg vagy belsőleg lehet feloldani.

A megbízhatóság egyik mértéke; a teszttételek homogenitásának, tehát annak a foka, hogy mennyire mérik az egyes tételek ugyanazt.

Kategóriákra osztás, csoportosítás, osztályozás.

Megváltozott reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító tényezőket.

Elsődleges és másodlagos fajtái vannak. Elsődleges abban az esetben, ha a betegség ténye megoldás egy más jellegű konfliktusra. Másodlagos a betegség kapcsán előnyös pozícióhoz jut. (odafigyelnek rá)

Bármely viselkedés, melyet az önmagát betegnek érző személy azért végez, hogy definiálja állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.

Bowlby kifejezése az azon személyek által nyújtott biztonság forrására, akikhez a gyerek kötődik. A biztonságos háttér annak szabályozásában játszik szerepet, hogy miképpen derítheti fel a gyerek a világot ezektől a személyektől kiindulva.

Fenyegetéstől és veszélytől való mentesség; alapvető szükséglet (Maslow).

A mentális képességek vizsgálatakor az olyan személyt jelenti, akinek intelligenciahányadosa 70 és 80 között van. A klinikai pszichológiában olyan személyek leírására használják, akiknek érzelmi zavarai a neurózisnál súlyosabbak, de még nem érik el a pszichózis szintjét.

Az áttolt agresszió egyik formája, amelyben egy ártatlan, de tehetetlen áldozatot (bűnbakot) hibáztatnak és büntetnek a frusztráció miatt.

Olyan tudatos előidézett következménye valamely hiba elkövetésének, amely az egyénre nézve nem kellemes, de jellegét tekintve alkalmas a követelt normák belátására.

Olyan reakció vagy válasz, amelynek végső szakasza vagy eredménye ingerül szolgál annak megismétlésére.

A család tagjaival egyidőben történő beszélgetés terápiás céllal.

A csatorna az információelméletből kölcsönzött fogalom. Pszichológiai jelentésben az idegrendszer tölti be a csatorna szerepét, amely továbbítja az agyközpontba az idegi ingerületet az érzékelő receptortól (bemenet, input), s az agyközponttól a feldolgozott ingerületnek megfelelő választ a végrehajtó szervig (kimenet, output).
A kommunikációelméletben az interakcióban megnyilvánuló közvetítő szerepet tölti be.

Egy diád két tagja közötti kapcsolat magyarázásának módja. Főként azt vizsgálja, hogy a kapcsolat milyen relatív nyereséget és költségeket jelent a tagok számára. Az elméletet a szociálpszichológiába John Thibault és Harold Kelley, a szociológiába pedig George Homans vezette be.

Irving Janis szociálpszichológus felállította a csoportgondolkodás (csoporthatékonyság) elméletét. A csoportgondolkodás az a jelenség, hogy a csoport tagjai elnyomják saját ellenérzéseiket a csoportkonszenzus érdekében

A csoportnormák olyan szabályok, amelyek csak egyes csoportokon, például kortárscsoportokon vagy egyes szakmákon belül érvényesek.

Több klienssel vagy pácienssel egyszerre folytatott terápiás célú csoporttevékenység.

Egy olyan élmény, melyet boldogság és kielégültség jellemez- a tökély és a cél elérésének egy időleges, nem mások ellen irányuló és nem éncentrikus állapota.

A szorongás olyan mértéket képvisel, hogy kognitív feladatok megoldásában sikertelenné válik az ember. Az emlékképeket, asszociációs kapcsolatokat nem képes előhívni.

Önfenntartási szükséglet.

Az alkoholos pszichózisok körébe tartozó betegség: krónikus alkoholistáknak valamilyen intercurrens betegségre hirtelen bekövetkező tudatzavarral, hallucinációkkal, súlyos kéz- és fejremegéssel járó állapota.

A demokratikus vezetési stílus mellett intenzíven dolgozó alcsoportok alakultak; az atmoszféra oldott és konstruktív volt, hamarosan közösségi érzés fejlődött ki.

Függőség, alárendeltség, függő helyzet vagy viszony, hozzászokás valamely kábítószerhez.

Megfosztottság; valamely kívánt vagy szeretett tárgy elvesztése.

Romboló, bomlasztó szerep.

Ezt a módszert a tárgyakhoz vagy szituációkhoz kapcsolódó szorongás megszüntetésére használják.

Elkülönítetlen énstruktúra.

A kommunikáció egyik fajtája a digitális kommunikáció.

Konkrét vagy általános információ a helyes vagy helytelen viselkedésről.

Közvetlen kommunikáció az, amikor a beszélgetőpartnerek például egy asztalnál beszélgetnek. A közvetett kommunikáció pedig telefonon keresztül történhet.

Másik személy viselkedésének másolása tudatosan. Például a rajongó másolja a sztár viselkedését, külsőségeit.

A káros stressz.

Társadalmi cselekvések gátló vagy nehezító hatása más társadalmi cselekvésekre.

A folytonosság, az összefüggés hiánya, hézagosság, szakadás, megszakítottság.

A mérlegelés képessége. Az emberek és az állatok is rendelkeznek ezzel a képességgel.

A pszichológia specifikus hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához; a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez; az egészség, betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikai korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez (orvos-beteg kapcsolat, compliance viselkedés, stb.).

Egészséges, normális az az ember, aki önálló életvezetésre képes, élethelyzetéből adódó szerepeit elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, eközben képes örömszerzésre és életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli.

A pszichológia specifikus hozzájárulása az egészség elősegítéséhez és fenntartásához; a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez; az egészség, betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikai korrelátumainak azonosításához, valamint az egészségvédelem rendszeréhez (orvos-beteg kapcsolat, compliance viselkedés, stb.).

Minden olyan viselkedés, melyet a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül attól, hogy milyen az általa észlelt egészségi állapota, illetve hogy az adott viselkedés objektíve hatékony-e.

Énközpontúság. Mindent saját énjével kapcsolatba hozó, saját magára vonatkoztató gondolkodás.

Ontogenézis. A fejlődés menete az egyén élete folyamán.

Egy ember azon sajátosságainak összessége, amelyek más egyénektől megkülönböztetik. Nem azonos a személyiség fogalmával.

Kidolgozás, elkészítés, kimunkálás.

A szuggesztió azon mozzanata, amely a sugallmazott gondolat, ítélet vagy hiedelem elfogadásában áll.

A tények figyelembevétele nélkül kialakított, érzelmileg motivált ítélet.

Motivált felejtés, a személy bizonyos vágyait kiszorítja tudatából, hogy esetleg zavaró hatásukat elkerülhesse; Freud szerint a tudattalan tartalmak képződési mechanizmusa.

Arra használjuk ezt a kifejezést, amikor ígéretünkkel biztosítjuk a másik felet arról, hogy számíthat ránk valamely dologban.

Az arc izmainak működése az érzelmeket tükrözik.

Bizonyos tárgyakkal, személyekkel vagy cselekvésekkel szemben nem objektív, hanem pozitív vagy negatív irányba elhajló, elégtelen tapasztalaton vagy helytelen általánosításon alapuló, emocionálisan is szintezett beállítódás.

Vagy proaktív interferencia; felejtés annak következtében, hogy az előzetes tanulás gyengítőleg hat a későbbi tanulásra.

Kísérleti szituációban a kísérleti személy ellenállóképességét mérik a figyelemelvonással szemben, amikor zavaró ingereket keltenek.

Az ember a tápláléklánc csúcsán álló főemlős, melyet a többi főemlőstől a beszéd különböztet meg.

Lehet öltözék, ruházat, egyenruhák, stb.

Az embléma lehet öltözék, ruházat, egyenruhák, stb.

Belső eredetű, belülről, önmagából fejlődő tényezők.

A személyiség. Az egyén átélése, elgondolása, vélekedése, felfogási módja önmagáról.

Carl Rogers elméletében az a személy, aki lenni szeretnénk. Az énideál és a valódi én közötti nagy távolság boldogtalanságot és kielégületlenséget eredményez.

A serdülő előtt álló legnagyobb feladat azonosságtudatának, azaz egyéni identitásának kialakítása. "Ki vagyok én?, Merre tartok?" kérdésekre keresik a választ. Magyában foglalja, hogy mi a fontos, mivel érdemes foglalkozni az életben, továbbá azoknak a szabályoknak a kialakítását, amelyek mentén a magunk és mások viselkedését értékeljük. Hozzátartozik az önbizalom és a kompetencia érzése is.

Ez az én egyre gyarapodó biztonsága tekintettel a rend és az érzelem iránti természetes hajlamára.

Az egyén saját magáról alkotott képe, ami általában szubjektív kép.

Az egyén átélése, elgondolása, vélekedése, felfogási módja önmagáról.

Az erkölcsi szabályok az igazságosság és a jólét elvein alapuló, kötelezően betartandó társadalmi szabályok.

Az olyan személyek jelenléte, akik ítélkezhetnek rólunk értékelési feszültséget kelt bennünk, amely megváltoztatja teljesítményünket.

Az értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök értékkifejező funkciót látnak el. Mivel az értékkifejező attitűdök a személy mögöttes értékeiből és énképéből származnak, általában konzisztensek egymással.

A kultúrákat az értékek és az azokhoz való viszony alapján lehet meghatározni.

A teszteredmény és valamilyen, a teszt által feltételezetten mért viselkedés (kritérium) korrelációja.

A tapasztalataink és a valóság időnként eltorzítja az észlelést.

Szimmetria, rend, szépség.

Biológiai tudomány; az állatok és az ember tartózkodási helyének, magatartásának, szokásainak természetes környezetben történő megfigyelésével.

Ártalmatlan stressz.

Külső eredetű, külső hatásra bekövetkező tényezők.

Világosan kimondott szabály.

A fejlődés általában előrehaladási sorrendet jelentő időszakai, amelyek minőségi változásokat képviselnek az élőlény anatómiájában vagy működésében. Példák Freud pszihoszexuális szakaszai és Piaget kognitív szakaszai.

A fejlődés általában előrehaladási sorrendet jelentő időszakai, amelyek minőségi változásokat képviselnek az élőlény anatómiájában vagy működésében. Példák Freud pszihoszexuális szakaszai és Piaget kognitív szakaszai.

Különböző életkorok eltéréseivel, a változások kutatásával foglalkozik.

Az arckifejezés rémült, tág pupillák.

Emlékezeti anyagokra való visszaemlékezési képesség.

Visszaemlékezési képesség annak megállapításával, hogy már találkoztunk a dologgal.

A pszichológia olyan megközelítése, amely a szubjektív élményeket hangsúlyozza és azokat a személy egyedi nézőpontjából kísérli meg leírni.

Valamely élőlény alaktani és élettani sajátságainak összessége; az öröklött tulajdonságok és a környezet együttes hatására létrejött megjelenési alak.

Minatio. Bizonyos hátrányok jogtalan okozásának kilátásba helyezése. A fenyegetésnek eredménye a félelem vagy a pszichikai kényszer, ellentétben az erőszak eredményezte fizikai kényszerrel.

Vegyületek, "külső hormonok", az állatok kommunikációjában kitüntetett jelentőségű szagingerek.

A pszichoanalízis elméletében egy korábbi pszichoszexuális szakaszt túlhaladni nem képes vagy a tárgykapcsolatain változtatni képtelen személy megrekedt fejlődése ( például az orális szakaszban, vagy az anyához fixálódott személyiség).

Az elkülönült alakok, részek mintába, vagy struktúrába szervezése.

A kognitív fejlődés Piaget szerinti negyedik szakasza (12 év felett), a melyben a gyermek képessé válik absztrakt szabályok használatára.

A kognitív fejlődés Piaget szerinti negyedik szakasza (12 év felett), a melyben a gyermek képessé válik absztrakt szabályok használatára.

A Borderline személyiség hatalomvágya.

Akadályozott elfogadás. Az akadályok elviselésének képessége.

Énkép, amely olyan címkékkel jellemezhető, mint individualista, egocentrikus, elkülönülő, autonóm és önálló.

Énkép, amely olyan címkékkel jellemezhető, mint viszonylagos, közösségi, helyzetfüggő, egészleges és csoportcentrikus.

Idegrendszeri jelenség, melynek lényege valamely akció megállítása vagy megelőzése olyan reverzibilis folyamat útján, mely nem vezet szöveti károsodásra; a serkentéssel ellentétes folyamat. Az agykéreg által kifejtett gátló befolyásolásokban megkülönböztetünk külső és belső gátlást.

Örökölt tulajdonságok, melyek lehetnek külső, illetve belső jegyek egyaránt.

Az élő szervezet génjeiben tárolt összes genetikai információ.

Az élő szervezet génjeiben tárolt összes genetikai információ.

Taglejtés, a kéz vagy fej kifejező mozgása, amely a közlő személy gondolatmenetét kíséri és a metakommunikáció része. Ha egységbe foglalják, egyezményes jelek alapján, önálló szerephez juthat, mint például a siketnémáknál.

A tanulás a gyakorlás átvitele.

Stílusok: Harmonikus nevelés; liberális nevelés; normatív nevelés; túlvédő nevelés; autonóm nevelés; elhanyagoló nevelés; kemény nevelés; diszharmonikus nevelés.

A viselkedés és a hangulat megváltoztatására használt gyógyszerek máig a legsikeresebb biológiai terápiás eszközök. Szorongásoldók, antipszichotikumok és antidepresszánsok.

A hangulat és az érzelmek zavarával jellemezhető mentális betegségek csoportja. Példái a mánia, a depresszió és a bipoláris kórkép.

A harag rövid őrület. Megmozgatja azonban az ellenállás erőit a fogyatékossággal szemben. A harag állapotában forr a vér, az arc meleg lesz és az izmok feszülnek.

Átmeneti eset, olyan személyiség, aki az ép és a kóros állapot határán vagy két betegségcsoport választóvonalán helyezkedik el, egyikbe sem sorolható egyértelműen.

Tulajdonképpen tudva, akár szóval, akár csak valami jellel, másnak megtévesztése céljából annak ellenkezőjét mondani, amit igaznak tudunk.

Hazugság nonverbális ismertető jegyei: remegő vagy éles hangszín, illetve a kezek és a lábak nyugtalan mozgása.

Ellenőrite, hogy a levél pontos-e; illeszkednek az írásban vállalt kötelezettségei; ellenőrizte, hogy nyelvtanilag helyes-e a szöveg, jó-e a helyesírása és jó helyekre tette ki a pontokat; kiküszöbölte a hanyagul elvégzett javításokat és egy tiszta rendes példányt készített.

A gesztusok sok esetben a verbális kommunikációt pótolják.

A bőr vérellátásának változása.

A Hold a látóhatár közelében nagyobbnak látszik, mert (a fénytörés hatása mellett) az "égi sátrat" fent tudattalanul is távolibbnak gondoljuk. A személyről alkotott kép központi eleme kisugároz a többi elemre.

Hosszabb intézeti, kórházi tartózkodás következtében fellépő károsodás gyerekeknél vagy felnőtteknél. Mindenekelőtt olyan gyerekeket érint, akik az anya vagy család nélkül nőnek fel. Kontaktusszegénységben, valamint késleltetett járás- és beszédtanulásban, általános alkalmazkodási nehézségekben nyilvánul meg.

Olyan pszichológiai megközelítés, amely az ember egyediségét hangsúlyozza, a szubjektív élményekkel és az emberi értékekkel foglalkozik. A behaviorizmus és a pszichoanalízis mellett gyakran mint "harmadik erőt" emlegetik.

Azonosulás, azonosítás. Eredeti értelemben a felismerés egyik mozzanata az emlékezés folyamán. A mélylélektani iskolák kibővítették a tartalmát. Eszerint az "én" a fejlődés folyamán személyek tulajdonságait bevetíti magába és azokat sajátjaként éli át, azonosul velük.

Az ebbe a csoportba tartozó serdülők már kipróbáltak különböző identitásokat anélkül, hogy képesek lettek volna elköteleződni valamelyik mellett. Hajlamosak arra, hogy cinikusan viszonyuljanak a problémákhoz, és a politikai elkötelezettségüket firtatónak valószínűleg a következő állítással felelnek: "Már évekkel ezelőtt feladtam, hogy törődjenek a politikával. Nincs támogatásra érdemes párt.".

Az identitásképzés Erikson szerint a serdülők fő fejlődési krízise. A biztos identitás kialakításához a serdülők saját magukon belül és a társas szférában is meg kell oldják az identitáskrízist. Más szóval, meg kell, hogy alapozzák e két identitás identitását.

Erikson pszichoszociális fejlődésről alkotott elméletében az az időszak, amikor az egyén kételkedni kezd magában, és megkérdőjelezi önmeghatározását. Az identitáskrízis főleg a serdülőkorra jellemző.

A teszteredmények következetességének foka akkor, ha ugyanazt az embert a teszttel két különböző időpontban vizsgáljuk. A megbízhatóság egyik mértéke.

az egypetéjű és kétpetéjű ikrek összehasonlításával foglalkozó vizsgálatok segítenek az örökletes és környezeti befolyások szétválasztásában.

Azonnali, az inger fizikai jellemzőit megtartó, "képszerű" tárolás, amelyből az információ további útja a rövid idejű emlékezetbe vezet, a hallásban hasonló folyamat az echonikus emlékezet.

Illusztrátorok: magyarázat, ábra, megállapítás, kép, rajz.

Rejtett szabály.

Általában azok a magától értetődőnek vett feltételezések, amelyekkel az egyén él, amikor egy másik személy személyiségéről gondolkodik; konkrétabban azok a jellegzetességek, amelyeket általában egymáshoz társítunk, amikor valakinek a személyiségét megítéljük. Például a "meleg" rendszerint együtt jár az "őszintével", a "társaságkedvelővel" és a "kedélyessel", míg a "hűvös" a "visszahúzódóval", a "tartózkodóval" és a "kedvtelennel". az elgondolás különösen Fritz Heider amerikai szociálpszichológus nevéhez kapcsolódik.

A pszichoanalízisben az a jelenség, hogy a páciens tudat alatt a terapeutát érzelmi válaszainak tárgyává teszi, és ezáltal a saját életében fontos személyeknek szóló válaszokat a terapeutára mintegy átviszi.

Az információ nem más, mint hír, közlés, tájékoztatás valamely új eseményről, fejleményről, dologról.

A legkisebb inger amelyet aszervezet felfog.

Elhárító mechanizmus, amelyben a személy úgy próbál megszabadulni egy fenyegető helyzettől, hogy elvont, intellektuális fogalmakban kezeli azt.

A normák és értékek olyan fokú elsajátítása, hogy az egyén belső meggyőződéséből, külső szankciók hiányában is azoknak megfelelően viselkedik.

Értelmezés, magyarázás, magyarázat.

Magánélet.

Hangvétel, hanglejtés, hanghordozás.

A viselkedés meghatározottsága és a viselkedésben megnyilvánuló személyes jelleg.

A fajok elkülönülése a biológiában; elkülönítés, szeparáció, beteg elkülönítése, elszigetelés.

A személyiség alapjellegét meghatározó lelki sajátosságok összessége, melyek elsősorban a külvilághoz, más emberekhez és a munkában fejeződhet ki. A jellem magvát az akarati tulajdonságok képezik. A közösségi élet szempontjából az egyén jelleme a legfőbb meghatározó tényző, ezért etikai aspektusa is van.

Bármely tárgy, helyzet, inger vagy szóbeli megnyilatkozás, amely szükségletkielégítést, pozitív érzelmet vagy megelégedést eredményez; mint megerősítés növeli valamely megtanult cselekvés megjelenésének valószínűségét.