Egy teszt vagy mérőeszköz képessége arra, hogy fogalmak hátterében rejtőző elmélet előrejelzéseit megerősítse. A megerősítő eredmények egyszerre teszik érvényessé a fogalmat és a mérőeszközt.

A megbízhatóság egyik mértéke; a teszttételek homogenitásának, tehát annak a foka, hogy mennyire mérik az egyes tételek ugyanazt.

Mérésnél, a megfigyelési sorozat, mérési eszköz vagy az egész mérési folyamat komplex sajátsága, ami lehetővé teszi, hogy ismétléskor hasonló adatokat nyerjünk; az a fok, amelyhez mérten a várható hasonló eredményeket meg lehet jósolni, vagy amelyhez mérten a mérés független a véletlen befolyásolástól.

A teszteredmény és valamilyen, a teszt által feltételezetten mért viselkedés (kritérium) korrelációja.

A teszteredmények következetességének foka akkor, ha ugyanazt az embert a teszttel két különböző időpontban vizsgáljuk. A megbízhatóság egyik mértéke.

A kritérium lényeges megkülönböztető ismertető jel, döntő szempont, meghatározó mozzanat.

Önértékelési kérdőív, amely több olyan állítást vagy kérdést tartalmaz a személy tulajdonságairól és viselkedéséről, amelyekről a személyek magának kell eldöntenie, ellenek-e rá vagy sem.

Nyers adatoknak könnyebben érthető értékekké alakítása. (sorszám, százalék, standard pontérték)

Személyiségjegyek besorolására szolgáló technika: a vizsgált személy számos állítást kap magáról, vagy valaki másról, melyeket azután halmokba rendez, amelyek annak megjelenítésére hivatottak, hogy az állítások milyen mértékben illenek rá arra, akiről szólnak.

Az az elmélet, mely szerint a szociális viselkedésformák többségét mások megfigyelése és utánzása révén sajátítjuk el.

A teszt célja, hogy felszínre hozza azokat a személyes konstruktumokat, melyeket az egyén társas világának értelmezésére, megkonstruálására használ.

A pszichológia olyan megközelítése, amely a szubjektív élményeket hangsúlyozza és azokat a személy egyedi nézőpontjából kísérli meg leírni.