Kétpetéjű ikrek
Az ikrek sokszor nem egyetlen megtermékenyített petesejtből erednek, hanem két spermium által két különböző, de azonos időben beérett petesejt megtermékenyítéséből. A két megtermékenyített petesejtből kétpetéjű ikrek fejlődnek. Bár ugyanazon a méhen osztoznak, és ugyanabban az időben születnek, a kétpetéjű ikrek nem hasonlítanak jobban egymásra, mint bármely más, azonos szülőktől származó gyerekek. A kétpetéjű ikrek szülésére való hajlamot befolyásolja a bőrszín, az öröklődés, az anya életkora, a megelőző terhességek száma és a termékenységet elősegítő gyógyszerek szedése. Az amerikai fekete nők, a maguk is kétpetéjű ikerpárból származó anyák, a 35 és 40 éves kor közötti nők, a négy vagy több gyermeket szült anyák és a meddőség elleni gyógyszerekkel élő nők valószínűbben adnak életet kétpetéjű ikreknek.
A levonható következtetések
A legtöbb pszichológus manapság nemcsak abban ért egyet, hogy mind az öröklés, mind a környezet szerepet játszik, de abban is, hogy azok folyamatosan egymásra hatva vezérlik a fejlődést.
A személyiségvonások, például a szociabilitás és az érzelmi stabilitás fejlődését, egyaránt befolyásolja az öröklődés és a környezet. A mentális betegségeknek genetikai és környezeti okai is vannak. Még azt a fejlődést is, amelyet a legnyilvánvalóbban meghatároznak a biológiailag beépített menetrendek, befolyásolhatják környezeti események. A fogamzás pillanatában számos személyes jellemzőnket már a megtermékenyített petesejt genetikus szerkezete meghatározza. Génkészletünk vezérli sejtjeink növekedését, ettől lesz belőlünk ember, és nem hal, madár vagy majom.
Génjeink határozzák meg bőr- és hajszínünket, testünk méreteit, nemünket és (bizonyos fokig) értelmi képességeinket és jellemző érzelmi reakcióinkat, azaz temperamentumunkat is.
Az öröklés milyen tényezőket határoz meg egyértelműen?
A humángenetika több módszerrel dolgozik: családi hasonlóság vizsgálatával, amikor genetikailag rokon családtagok személyiségjegyeit, mentális képességeit hasonlítja össze, az ikerkutatással vagy az örökbefogadás módszerével. Öröklődik az ember általános faji tulajdonsága, az idegrendszer típusa, a vércsoport, a haj és a szem színe, a tenyérvonalak, az ujj begyének bőrredőzete.
Mindezek külső, testi vonatkozású öröklött tulajdonságok. A humángenetika egyik igen régi vizsgálati területe az intelligencia kérdésköre is. Azt próbálja megvizsgálni, hogy az öröklött és a környezeti tényezők milyen szerepet játszanak az intelligenciaszintben. Igen sok családfakutatás esetén találtak jelentős egybeeséseket a szülők és a közvetlen rokonok intelligenciaszintje között.
A környezet milyen irányban befolyásolja az öröklött tényezőket?
A családkutatások ideális esetei azok, amelyekben egypetéjű és azonos nemű kétpetéjű ikreket hasonlítanak össze.
Az egypetéjű ikreknek kell a legnagyobb fokú hasonlóságot mutatniuk az öröklött vonásokban, mert ők ugyanazzal a genotípussal rendelkeznek. A kétpetéjű ikrek és a testvérek, akikben átlagosan a genetikai anyag fele közös, jobban kell különbözzenek egymástól, mint az egypetéjű ikrek, de kevésbé, mint a féltestvérek, akiknek csak egyik szülőjük közös, ezért csak 25 százalékban hordoznak azonos géneket.
A kutatások olyan jellemzőkre irányultak, mint az aktivitásszint és ingerlékenység, az intelligenciatesztben elért pontszámok, a hajlam, hogy empátiával válaszoljanak másoknak, és az elmebetegségekre való fogékonyság. Az eredmények valóban azt mutatták, hogy a hasonlóság a genetikai hasonlóság mértékével együtt csökken.
Összehasonlitás az egypetéjű és kétpetéjű ikrek körében a temperamentum tekintetében
Egy másik stratégiát kínálnak azok a kutatások, amelyeket örökbefogadottakkal végeznek. Az ezt a stratégiát követő kutatók olyan, genetikailag rokon egyéneket vizsgálnak, akik különböző környezetben nevelkedtek, általában azért, mert különböző családok fogadták őket örökbe.
Az ezekből a kutatásokból származó adatok az ikerkutatásokhoz hasonlóan azt jelzik, hogy a környezet mellett az öröklődés is jelentősen hozzájárul sok emberi vonáshoz.Az örökbefogadottakkal végzett kutatások legnyilvánvalóbb nehézsége az, hogy örökbefogadáskor a gyerekeket egyáltalán nem véletlenszerűen rendelik a fajunk számára elérhető környezetek teljes halmazának egy-egy eleméhez, ami a válaszövezet megállapításának szükséges feltétele lenne.
A gyámügyi hatóságok mindent megtesznek, hogy a gyerekeket biztonságot és szeretetet nyújtó otthonokban helyezzék el, gyakran olyan embereknél, akiknek a társadalmi és kulturális háttere a biológiai szülőkével megegyező. Ezért az örökbe fogadott gyerekek hasonlósága biológiai családjukhoz nem tulajdonítható teljes egészében génjeik hasonlóságának; részben környezetük hasonlóságának is köszönhető.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
