Szereprepertoár teszt
Georg Kelly a személyes konstruktumok elmélete mellett kidolgozott egy sajátos vizsgálati eljárást is, a szereprepertoár-tesztet. A teszt célja, hogy felszínre hozza azokat a személyes konstruktumokat, melyeket az egyén társas világának értelmezésére, megkonstruálására használ. A személyek ebben a tesztben egy táblázatot töltenek ki.
A táblázat tetején az egyén számára fontos személyek listája található. Ezt kitöltheti akár a vizsgált, akár a vizsgálatot végző személy, ám az „én" rendszerint helyet kap köztük, és olykor az „én-ideálom" is. A vizsgálatot végző minden sorban bekarikáz három helyet. Az ábra első sorában például a vizsgálatvégző az „én", az „anyám" és a „legjobb barátom" oszlopokba eső rovatokat karikázta be. A vizsgált személyt arra kérik, hogy gondolja végig a három személyt, és kereszttel jelölje meg azt a kettőt, akik a legjobban hasonlítanak egymásra, de különböznek a harmadiktól. Amint az az ábra első sorában látható, ez az (egyébként férfi) személy úgy véli, hogy ő és édesanyja hasonlít egymáshoz legjobban. Azután ezt kérdezik tőle: „Miben hasonlít ön és édesanyja egymáshoz, amiben különböznek a legjobb baráttól?". Ebben az esetben a vizsgált személy azt mondta, hogy ő és édesanyja egyaránt szellemesek. Ezt a jellemzést nevezik a vizsgált személy konstruktumának. Ezután azt kérdezik tőle: „Miben különbözik legjobb barátja öntől és édesanyjától?". A válasz ekkor az volt, hogy barátja humortalan. Ezt a jellemzést nevezik a vizsgált személy kontrasztjának. Ezen személynek tehát a szellemesség-humortalanság dimenzió az egyik személyes konstruktuma, melyet társas világának értelmezésében felhasznál.
Vegyük észre, hogy a konstruktum - kontraszt pároknak nem kell logikailag ellentétesnek lenniük. A példaként bemutatott személy magát és édesanyját nevezhette volna szellemesnek, ugyanakkor legjobb barátját komolynak, introvertáltnak vagy a humort inkább hallgató, mintsem kezdeményezőnek. Ha valaki így konstruálja meg a dimenzió két pólusát, akkor Kelly épp erre kíváncsi. A szereprepertoár-teszt az egyének, nem pedig a pszichológusok konstruktumainak vizsgálatára készült.
Az eljárást számos további személy-hármassal ismét elvégzik. A válaszok megtekintése után aztán a kutató vagy a terapeuta tovább elemezheti azokat a témákat, melyek jellemzőek az egyén által konstruált világra. Egyes pácienseknél például kiderül, hogy az egész világot tekintélyelvű fogalmakban szemlélik, azaz folyton olyan dimenziókhoz folyamodnak, mint az erős-gyenge, a nagy hatalmú-tehetetlen és így tovább. Az is jellegzetes, ha egy nő egy-egy dimenzió konstruktum pólusán mindig férfiakkal van együtt, miközben a nőket a dimenzió kontraszt végére helyezi.
Az interjú technikája
Az interjú adatgyűjtést jelent, melyben meghatározott kérdésekre válaszol a kísérleti személy. Az adatgyűjtés irányulhat egy személyre, csoportra, nagyobb populációra.
A kérdések lehetnek nyíltak és zártak. Nyílt kérdésfeltevés esetében a válaszkészlet határainak megszabása a megkérdezettre van bízva, aki a maga értelmezése szerint, a saját szavaival adja meg a kérdésre a választ. Zárt kérdések esetében a válaszok köre adott, s a megkérdezettnek csak az a feladata, hogy megjelölje a választ, melyben a saját válaszára ismer rá.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
