Bizonyos tárgyakkal, személyekkel vagy cselekvésekkel szemben nem objektív, hanem pozitív vagy negatív irányba elhajló, elégtelen tapasztalaton vagy helytelen általánosításon alapuló, emocionálisan is szintezett beállítódás.
A Hold a látóhatár közelében nagyobbnak látszik, mert (a fénytörés hatása mellett) az "égi sátrat" fent tudattalanul is távolibbnak gondoljuk. A személyről alkotott kép központi eleme kisugároz a többi elemre.
Leon Festinger amerikai pszichológus egyensúly-elmélete, mely szerint az ember igen erős drive-val rendelkezik a kognitív konzisztencia megteremtésére.
Vélemény, érdeklődés vagy szándék többé-kevésbé állandó készlete, diszpozíciója, amely magában foglal bizonyos fajtájú átélésre való várakozást és készenlétet a megfelelő válaszra. A szociális attitűd a társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti, de beszélünk például esztétikai attitűdről is.
A szociálpszichológiában a kognitív disszonancia feloldásának egyik módja, mely az egyik legerősebb attitűdváltozásnak szolgál alapul. Például ha belegondolunk és úgy érezzük, hogy szörnyű munkahelyen dolgozunk, az "Értelmes ember vagyok" és az "Úgy döntöttem, hogy szörnyű munkahelyen fogok dolgozni" kognitív tartalmak közötti disszonanciát vagy külsőleg vagy belsőleg lehet feloldani.
Lehet azt mondani: "Pénzért csinálom", ez azonban nem változtatja meg a munkáról alkotott véleményünket. Ha azonban más fényben látjuk és pozitívabb aspektusait is észrevesszük, az már a pocsék munkahely melletti döntés belső igazolása. Tulajdonképpen önmeggyőzésről, az attitűdváltoztatás leghatásosabb módjának alkalmazásáról van szó.