A nyelvi jel, közlés (szó, kifejezés, mondat) által a beszélőben (íróban) és a hallgatóban (olvasóban) felidézett fogalom. Jelentéstani és logikai szempontból a jelentés a nyelvi jel vagy közlés és annak értelme közötti kapcsolat.

A jel az információ hordozója.

A kommunikáció társas viselkedés, érintkezés közlési céllal.

Az információ nem más, mint hír, közlés, tájékoztatás valamely új eseményről, fejleményről, dologról.

Vegyületek, "külső hormonok", az állatok kommunikációjában kitüntetett jelentőségű szagingerek.

A territórium más néven felségterületet jelent.

Társadalmunk nagy hangsúlyt helyez a versenyre és a sikerre. A versengés a korai gyermekkorban kezdődik a testvérek között, az iskolában folytatódik, és az üzleti életben, valamint a szakmai rivalizálásban csúcsosodik ki. Ugyanakkor arra buzdítanak, hogy együttműködjünk másokkal, és segítsük egymást.

Biológiai tudomány; az állatok és az ember tartózkodási helyének, magatartásának, szokásainak természetes környezetben történő megfigyelésével.

A környezet színének vagy a környezeti tárgyak - esetleg más állatok - formájának utánzása. Védőberendezkedés egyes állatoknál.

Dekódolja az adó által kibocsátott kódolt jeleket. A kommunikációban a vevő szerez információt az adótól.

A csatorna az információelméletből kölcsönzött fogalom. Pszichológiai jelentésben az idegrendszer tölti be a csatorna szerepét, amely továbbítja az agyközpontba az idegi ingerületet az érzékelő receptortól (bemenet, input), s az agyközponttól a feldolgozott ingerületnek megfelelő választ a végrehajtó szervig (kimenet, output).
A kommunikációelméletben az interakcióban megnyilvánuló közvetítő szerepet tölti be.

Akadálynak nevezzük a folyamat zökkenőmentességét hátráltató vagy gátló tényezőket.

Az adó, vagyis a kommunikátor kódolja a jeleket a vevő számára. Beszéd esetén a nyelv a kódrendszer. Az adó közli az információt a vevővel.

Az elhatározás a tudatos akarati tevékenység mozzanata ott, ahol cselekvési lehetőségek között kell választani, a megfontolás előzi meg, s a cselekvés követi.

Az archoz illesztett kézgesztusok sok esetben a megtévesztés és kétkedés eszközei.

A beszédet kísérő vagy helyettesítő taglejtés. Adhatunk tudatos és tudattalan gesztusokat.

Az arc és állgesztusok az érdeklődést árulják el.

Vérnyomás, pulzus és légzésszám normálistól való eltérése.

Az interakció menetét befolyásoló tényezőket szabályozóknak nevezzük.

A kinézis más néven mozgást jelent.

Az embléma lehet öltözék, ruházat, egyenruhák, stb.

Taglejtés, a kéz vagy fej kifejező mozgása, amely a közlő személy gondolatmenetét kíséri és a metakommunikáció része. Ha egységbe foglalják, egyezményes jelek alapján, önálló szerephez juthat, mint például a siketnémáknál.

Mimika, gesztusok, testtartás (kinezetika), távolságtartás, emblémák, külső jegyek, ékszerek, stb.

Illusztrátorok: magyarázat, ábra, megállapítás, kép, rajz.

Karok és lábak mozgása, testtartás.

A kommunikáció az önkifejezés eszköze is, legyen az hétköznapi érintkezés vagy művészi alkotás.

A gesztusok sok esetben a verbális kommunikációt pótolják.

Az interakciókban zajló kommunikáció jellemző jegye.

Valakinek az érzelmeire, gondolataira, állásfoglalására történő negatív vagy pozitív irányú hatás.

A kommunikáció egyik fajtája a digitális kommunikáció.

Az állat vagy ember minden új szituációra úgy reagál, mint ahogyan már hasonló szituációkban reagált.

Közvetlen kommunikáció az, amikor a beszélgetőpartnerek például egy asztalnál beszélgetnek. A közvetett kommunikáció pedig telefonon keresztül történhet.

Elvont gondolattartalmú kommunikáció.

Az információs elméletek technikai kommunikációs eszközök példáján írják le az interperszonális teret az információmintázat kódolásaként és dekódolásaként.

Az intonációval, mimikával, pantomimikával végzett szándékos és nem szándékos információtovábbítás.

Az adó és a vevő használ verbális és nonverbális jeleket, és ezzel erősítik a kommunikációt.