Egészség és normalitás

A személyiség akkor egészséges, ha képes a - biológiai és szociológiai értelemben vett - hatékony alkalmazkodásra. Ellenkező esetben beszélünk személyiségzavarról.
A hatékony alkalmazkodásnak természetesen nagyon sokféle módja lehet. A szükségletek erőssége, hierarchiába szerveződésük módja és a környezeti feltételekkel való összeegyeztetésükre alkalmazott reakciók, megoldási formák egyénről egyénre eltérőek lehetnek; nem is beszélve a környezeti feltételek szinte végtelen változatairól. Az egészséges életvezetésnek tehát nincs valamifajta „egyetlen helyes" mintája, vagyis nagyon változatos formái lehetnek az egészséges személyiségnek. Amikor személyiségzavarról beszélünk, akkor többnyire nem egy „végzetes", megfordíthatatlan állapotról van szó, hanem csak arról, hogy az alkalmazkodási folyamat, a személyiségfejlődés normális menete valahol megakadt, sérült. Az ilyen „elakadások" olyan konfliktusok következményei, amelyeknek az elviselése meghaladja az egyén feszültségtűrését, ill. megoldása meghaladja a képességeit.
A pszichikus fejlődés különböző kritériumokban ragadható meg. Egyik ilyen kritérium, hogy milyen a személyiség viszonya az emberi környezethez. Ha a viszony megfelelően alkalmazkodó, de mégis önálló, ha egyenrangúságra éppúgy képes, mint aszimmetrikus viszonyformára (pl. alárendelődésre a szülőkkel és egyes tekintélyszemélyekkel, irányító, fölérendelt kapcsolatokra gyerekekkel és tanítványokkal szemben), ha ebben a személyiség kreatív tud lenni, vagyis képes változni, változtatni, megújulni, érett, felnőttes, fejlett viszonyulásról beszélhetünk. Ha a személyiség általában szorongás- és feszültségmentes, érzelmi harmóniára képes, ha vágyai és igényei összhangban vannak a realitással (vagy ha attól nagyon elütnek, a személyiség képes türelmesen és céltudatosan küzdeni érte), akkor a személyiséget fejlettnek mondhatjuk. A fejlődés jele a döntés megfelelő képessége, a késztetések és a szükségletek feletti kontroll lehetősége, a kielégülések elhalasztásának képessége, stb. Általában minél inkább képes valaki cselekvéseit előre átgondolni és tervezni, annál fejlettebb személyiségnek nevezhetjük őt. A figyelem és a gondolkodás összpontosításának képessége, célok következetes képviselete és megvalósítása ugyancsak a fejlettség jele. Erre általában akkor képes valaki, ha belső ellentmondások nem feszítik, ha nincsenek a személyiségben ellentétes erőközpontok, feloldatlan belső konfliktusok.

Egészségpszichológia

A mentálhigiéné - lelki egészségtan, a lelki folyamatok kóros elváltozásainak megelőzésére törekvés. Olyan folyamat,amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat az egészségük felett, illetve javítsák azt. A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén, vagy csoport képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit, és/vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal. Az egészség védelme nem csupán egészségügyi feladat, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig. A lelki egészséget a következő kritériumokkal lehet jellemezni: uralom a környezet felett, adekvát valóságészlelés, integráltság, pozitív tisztelet és elfogadás mások iránt, folyamatos fejlődés, növekedés az önmegvalósítás irányában, autonómia.

Egészségvédő viselkedés

Egészségvédő viselkedés: minden olyan viselkedés, melyet a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül attól, hogy milyen az általa észlelt egészségi állapota, illetve hogy az adott viselkedés objektíve hatékony-e. Az egyén többet tehet saját egészségéért, mint bármely orvos, kórház, gyógyszer vagy egzotikus gyógyászati eljárás.

Egészséghiedelem modell

Egészséghiedelem modell

Egészséges, normális az az ember, aki önálló életvezetésre képes, élethelyzetéből adódó szerepeit elfogadja, képességeinek megfelelő munkát végez, eközben képes örömszerzésre és életét más emberekkel együtt közösségi, társadalmi céloknak megfelelően éli.
Egészségpszichológia a patopszichológia specifikus hozzájárulása az:

• egészség elősegítéséhez és fenntartásához;
• a betegségek megelőzéséhez és kezeléséhez;
• az egészség, betegség és a különböző működészavarok etiológiai és diagnosztikus korrelátumainak azonosításához;
• valamint az egészségvédelem rendszeréhez (orvos-beteg kapcsolat, compliance viselkedés, stb.);

Egészségpszichológia tárgya tehát:

• egészségviselkedés, primer prevenció;
• stressz, betegség, stresszredukció;
• a páciens az egészségügy rendszerében;
• krónikus és terminális betegséggel való megküzdés.

Az aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló ember erőfeszítéseiről és lehetőségeiről szóló tanítást összegzi.

Egészség és normalitás