A tekintet iránya elárulja a közlőt
Ennél a pontnál érdemes megvitatni, miként irányítsuk az egyén tekintetét, amikor könyveket, térképeket, grafikonokat mutatunk be neki. Vizsgálati eredmények szerint az egyén agyába továbbított információból 87 százalék szemen, 9 százalék fülön, és 4 százalék a többi érzékszerven keresztül érkezik. Ha azonban az illető a vizuális segédeszközt nézi, miközben mi beszélünk, és közlésünk nincs azzal közvetlen kapcsolatban, akkor mondanivalónknak csak 9 százalékát fogadja be. Amennyiben a közlés kapcsolatban van a vizuális segédeszközzel, akkor is csak 25-30 százalékát fogadja be szavainknak, ha közben a vizuális eszközt nézi. Hogy maximálisan irányítani tudjuk tekintetét, tegyünk egy tollat vagy mutatópálcát a vizuális eszközre, s ugyanakkor mondjuk el szóban is, hogy mit lát. Ezután emeljük fel a tollat a vizuális eszközről és tartsuk kettőnk szeme között. Ennek delejes hatására felemeli fejét, úgyhogy most már szemünkbe néz, látja és hallja, amit mondunk, s ily módon maximálisan magába szívja közlésünket. Ügyeljünk, hogy szavaink közben a másik tenyerünk látható legyen.
Az elodázó gesztust követő mozdulatok jelzik az egyén szándékát, és az éber tárgyaló fél számára lehetővé teszik, hogy megfelelően reagáljon. Ha például az illető újra felveszi a szemüveget, az többnyire azt jelenti, hogy ismét „látni" akarja a tényeket, míg a szemüveg összecsukása és elrakása a beszélgetés befejezésének szándékát jelzi.
A csillogó szempár
Tényleges alap a kommunikációra csak akkor létesíthető valakivel, ha egymás szemébe néznek. Míg egyes emberekkel jólesik beszélgetni, mások társaságát kényelmetlennek találjuk, és akadnak olyanok is, akiket megbízhatatlannak tartunk. Mindez elsősorban attól az időtartamtól függ, ameddig beszéd közben ránk néznek, vagy fogva tartják pillantásunkat. Ha valaki hazudik vagy elhallgat fontos közlendőket, tekintete az együtt töltött idő alig egyharmad részében találkozik a mienkkel. Ha az illető az idő több mint kétharmadában a szemünkbe néz, az két dolog egyikét jelentheti: vagy nagyon érdekesnek, megnyerőnek talál bennünket, s ebben az esetben kitágult pupillával néz ránk, vagy pedig ellenségesen érez irántunk, netán nem-verbális provokációval is él, s ez esetben összeszűkül a szembogara - mint írja - azt tapasztalta, hogy ha A kedveli B-t, sokat néz rá. Ennek folyományaként B úgy vélekedik, hogy A kedveli őt, viszonzásképp ő is szeretni fogja A-t. Más szóval: ha jó kapcsolatot akarunk kiépíteni valakivel, pillantásunknak az idő 60-70 százalékában találkoznia kell az övével. Ez szeretetet kelt őbenne is irántunk. Nem meglepő tehát, ha ideges vagy félénk emberekkel szemben, akik az időnek egyharmadában néznek ránk, aligha érzünk bizalmat. Üzleti tárgyalásokon mindig kerülni kell a sötét szemüveg használatát, mert azt az érzést kelti a másik félben, hogy bámulják őt az üveg mögül.
A sírás
A könnyelválasztás mértéke ugyancsak kapcsolatos az emocionális állapottal. Szorongó ember szeme gyakran könnyes, ennek mértéke a szemcsillogástól a könnybelábadáson át a sírásig terjed. Interjú helyzetben elsősorban a finomabb változások értékesek. A szemek könnyessége az érzelmi változások tartósabb jelzője. Míg a pillarezgés egyes - szavaknak kifejezések emocionális töltését is jelezheti, a könnyelválasztás mértéke inkább az interjúban feltárulkozó élmények, konfliktusok áruló jele. Míg előbbit a szorongó ember nem veszi észre, utóbbit többnyire maga is regisztrálja, s különböző védekező-elhárító manővereket vesz igénybe. Ide tartozhat maga a szemhéj lezárása is, a könnybelábadás maga is gyors pillamozgásokat válthat ki, ezek tartósabbak, mint a fent említettek. Más esetben a szorongó ember szemét dörzsöli, különösen, ha szemüvege is van. Szemüvegeseknél hétköznapi dolog ugyanis, levenni a szemüveget és a szemeket, az orrgyököt zsebkendővel megtörülgetni, felfrissíteni. Szorongók e tevékenység mögé rejthetik szemük könnybelábadását. Előfordul, hogy a beteg fejét elfordítja szemét eltakarja, enyhe esetben a belső szemzugát dörzsöli, mintha viszketne (itt gyűlik meg a könny).
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
