Pozitív megerősítés

A formálás azokat a folyamatokat jelenti, amikor a klasszikus és operáns kondícionálást a társas-társadalmi célok elérése érdekében alkalmazzák. Watson híres kísérletsorozatában a 11 hónapos Albert esetében látványosan bizonyította a félelem kondícionálhatóságát. A formálás olyan technika, mellyel csak az elvárásoknak megfelelő viselkedést erősítik meg, és az ezeknek nem megfelelőeket kioltják.

Negatív megerősítés

A büntetésről és a jutalmazásról, azok alkalmazható és elfogadható voltáról, intenzitásáról és milyenségéről történelmi és kulturális szempontból is jelentősek az eltérések. A viselkedés következménye lehet pozitív, vagy negatív, kellemes, vagy kellemetlen. A következmények négy típusa figyelhető meg:

• A pozitív megerősítés olyan következmény, melynek alkalmazásával egy adott válaszviselkedés valószínűsége növekszik ( a tanár vagy nevelő dicsérete várhatóan fokozza a tanulási kedvet, de a népszerűség növekedése a diáktársak körében, a nem kedvelt tanár megtréfálása miatt a kirótt büntetés ellenére is pozitív megerősítés lehet).
• Egy korábbi negatív, kellemetlen állapot megszüntetése (pl.: a rossz jegyek miatti PC használat felfüggesztése)- ellenkező módon hatva - szintén növelheti egy viselkedés valószínűségét: ez a negatív megerősítés.
• A pozitív büntetés, a nemkívánatos válaszhoz társított kellemetlen esemény mint ilyen, várhatóan csökkenti az adott viselkedést.
• Ugyanezt kívánja elérni a negatív büntetés is, csak azt egy korábbi jutalomértékű mozzanat megvonása útján teszi. (Pl.: az esti tv-nézés lehetőségének megszüntetése).

A következmény hatása nem attól függ, hogy adtunk-e, vagy elvettünk valamit, hanem csak attól, hogy a végső eredmény jutalom vagy büntetés értékű-e az adott személy számára.
A büntetés elnyomó erejénél fogva a nemkívánatos viselkedések redukcióját célozza. Időzítése, intenzitása az érzelmi viszony és a kognitív szint összefüggéseiben a következőket jelenti:

• Az azonnali büntetés hatékonyabb, elsősorban fiatalabb életkorban.
• Az azonnali viselkedésgátlást illetően az erősebb intenzitású büntetés hatékonyabb.
• Nem közömbös a büntetést illetően a büntető és a büntetett viszonya sem. A büntetett egyénnel érzelmileg pozitív viszonyban álló személy által adott büntetés hatékonyabb, mint ha azt érzelmileg negatív, vagy közömbös személy adja.

A siker

Gyakran megfigyelhető, hogy az emberek rengeteg energiát és időt áldoznak olyan tevékenységekre, amelyek anyagilag látszólag nem kifizetődőek, csupán mások vagy önmaguk elismerését, megbecsülését növelik. A teljesítmény motívum egyaránt visszatükröződik abban, hogy hogyan tűzzük ki a célokat, hogyan kíséreljük meg azokat elérni, és a siker vagy kudarc esetén mit érzünk. A teljesítmény iránti szükségletet H. Murray amerikai pszichológus írta le először még 1938-ban. Vizsgálatára kifejlesztette a Thematic Apperception Test-et, amelynél a képeken ábrázolt jelenetek alapján kell kitalálni, hogy mi történik a képen, mi volt az előzménye és mi várható a jövőben.
A felmérések és a kísérletek azt jelezték, hogy a magas teljesítmény motivációval rendelkező személyek hajlamosak nehéz és kihívást jelentő, de reális célokat kitűzni maguk elé. Következetesen törekszenek a célok felé, és elérésük érdekében kockázatot is hajlandóak vállalni. A sikert tudják értékelni és büszkék is rá. A kudarc, ha úgy érzik, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében, nem különösebben töri le őket.
Az alacsony teljesítmény motivációval rendelkezők szintén törekszenek a sikerre, de ha elérik a céljukat, akkor inkább annak örülnek, hogy nem vallottak kudarcot.
Általában azok, akik erősen motiváltak a teljesítményre, odafigyelnek a munkájukra, és tudatában vannak a képességeikkel. A jól körülhatárolt feladatokat kedvelik, azokat, amelyeknél jól le lehet mérni a sikert vagy a kudarcot. A kevésbé teljesítmény motiváltakkal ellentétben, nem egykönnyen adják fel azt, amibe belekezdtek, még többszöri kudarc ellenére sem. Másoktól segítséget csak végszükség esetén kérnek, és szeretik, ha visszajelzik számukra, hogy hol tartanak, mit csináltak jól és mit rosszul.
A teljesítmény motiváció kialakulásában az egyéni adottságokon túl egyaránt közrejátszanak nevelési és kulturális hatások is. (Például összefüggést találtak a gyerek olvasmányok teljesítmény motivációs tartalma és az adott ország ipari teljesítménye, vagy a bejegyzett találmányok száma között.)

A büntetés és negatív hatásai

A büntetés és elsősorban a fizikai, vagy más szempontból intenzív büntetés, sok szempontból nemkívánatos mellékhatásokkal járhat. Több megfigyelés és számtalan klinikai tapasztalat ad számot emocionális zavarokról, a félelem, a szorongás fokozódásáról, a büntető személy elkerülésére tett erőfeszítésekről, mint a büntetés nem szándékolt hatásáról. Ezek a mellékhatások nem elhanyagolhatóak, hiszen egy életre szólóan alakítják a személyiség formálódását. A legkritikusabb kapcsolat mégis a büntetés és az agresszió között található. Agresszív és deviáns serdülők élettörténetében sok esetben előfordul a fizikai bántalmazás ténye. De a kisgyermekkori agressziók hátterében is megtalálhatjuk a keményen, gyakran fizikailag büntető szülőt, nevelőt.

A jutalmazás

A jutalmazás és a megerősítés, mint a következmények kellemes állapotként megélhető másik nagy csoportja látszólag könnyebben kezelhető fogalom és kevesebb buktatót foglal magában, mint a büntetésé. A megerősítés hatása attól függ, hogyan, milyennek észleli az egyén cselekedete és a következmények közötti viszonyt, és milyen valószínűnek becsüli a következményeket. A megerősítés kapcsán meg kell említeni néhány fontos tényezőt.

• A jutalmazás válthat ki potencionálisan negatív motivációs hatást. Példa erre, hogy ha egy gyerek valamit belső indíttatásból végez, és a tevékenység jelenti a jutalmat, elvesztheti érdeklődést ha külső megerősítést kap folyamatosan. Ha egy kisfiú szívesen segít magától a konyhában, elveszítheti a mosogatás varázsa a sorozatos jutalom hatására, mert kötelességgé válik a mosogatás számára. Az azonnali jutalom és az azonnali büntetés a fejlődés során egyre kisebb jelentőséggel bírnak. A fejlődés iránya arra mutat, hogy a hosszú távú, esetleg távolabbi jutalmat helyezik előtérbe az azonnali jutalommal szemben.