Tenyérgesztusok
"A történelem folyamán a nyitott tenyeret az igazsággal, becsületességgel, hűséggel és engedelmességgel asszociálták. Sok-sok esküt tettek az emberek tenyerüket a szívükre téve és tenyerüket tartják a magasba, ha tanúvallomást tesznek a bíróságon; bal kezükben fogják a bibliát, jobb tenyerüket meg feltartják, hogy a bírósági tagok is láthassák.
Hétköznapi találkozások alkalmával két alapvető tenyérhelyzet használatos. Az elsőnél felfelé néz a tenyér, e gesztus a pénzt vagy élelmet koldulók sajátos mozdulata. A másodiknál lefelé fordul a tenyér, mintha lefogna vagy visszatartana valamit.
Egyik legcélravezetőbb módszer annak kiderítésére, hogy őszinte, becsületes-e valaki vagy sem, ha tenyerének helyzetét, mozdulatait figyeljük. Ahogy a kutya hasa feltárásával mutatja ki behódolását vagy megadását a győztesnek, az ember-állat is hasonló magatartást vagy érzelmet nyilvánít ki tenyere segítségével. Amikor például teljesen őszintének, tisztességesnek mutatkozik, egyik vagy mindkét tenyerét a másik ember felé nyújtja és ilyesféleképp szól: „Hadd mondjam meg teljesen őszintén...". Amikor valaki kitárulkozik vagy szavahihetően beszél, egészben vagy részben felfedi tenyerét a másik ember előtt. Mint a testbeszéd jó része, ez is teljesen öntudatlan gesztus, amitől az az érzésünk támad, hogy az illető igazat mond. Amikor a gyerek eltitkol valamit, háta mögé dugja a tenyerét. Hasonlóképpen a férj, aki a cimboráival átmulatott éjszaka után el akarja titkolni, hogy hol járt, gyakorta zsebre dugott kézzel vagy összefont karral magyarázkodik. Ilyenkor éppen az elrejtett tenyér kelti fel az asszony gyanúját.
A kereskedelmi ügynökök figyelik, hogy széttárt tenyérrel indokolja-e az ügyfél, miért nem vásárolja meg a kívánt árut, mivel jogos érveket felhozni csupán felfedett tenyérrel lehet.
Ha nyitott tenyérrel merő hazugságot mond valaki, továbbra sem tűnik igazmondónak hallgatói előtt, mert a becsületességet bizonyító számos egyéb gesztus elmarad, a hazudásnál alkalmazott negatív s a nyitott tenyérrel épp ezért öszeegyeztethetetlen - gesztusok viszont jelen vannak. Mint ahogy megjegyeztük már, a szélhámosok és a hivatásukból eredően hazudozók kifejlesztették magukban azt a különleges tehetséget, hogy nem-verbális jelzéseikkel egészítik ki verbális hazugságaikat. Minél hatékonyabban tudja a profi szélhámos hazudozás közben a színtiszta becsületesség nem-verbális gesztusait használni, annál sikeresebben űzi foglalkozását.
"
A tenyér mint hatalmi eszköz
"Az ember tenyere adja le az egyik legkevésbé megfigyelt, ám leghatékonyabb nem-verbális jelzést. A tenyér helyes használata némi tekintéllyel és mások irányításának képességével ruház fel.
A tenyérnek három lényeges irányító mozdulata van: a felfelé fordított tenyérhelyzet, a lefelé fordított tenyérhelyzet, és az összezárt tenyér, előreálló mutatóujjhelyzet. A három helyzet közti különbséget a következő példa szemlélteti: tegyük fel, hogy megkértünk valakit, emeljen fel egy dobozt és vigye máshová a szobában. Ugyanazt a hangsúlyt, ugyanazokat a szavakat és arckifejezést használjuk, és csupán a tenyérhelyzet változott.
A fölfelé fordított és az utcai koldus mozdulatát idéző tenyér alázatos, nem fenyegető gesztusként használatos. Az egyén, akit megkértünk, hogy vigye arrább a dobozt, nem érzi nyomatékosnak a kérést, és a szokásos fölöttes-alárendelt viszonyban fenyegetettséget sem érez miatta.
A lefelé fordított tenyér azonnali hatalmat biztosít. Az illető, akihez kéréssel fordulunk, úgy érzi, parancsot kapott a doboz elvitelére, és hozzánk fűződő kapcsolatától függően, ellentmondó érzések keletkezhetnek benne. Ha például azonos rangú munkatársat kértünk meg, elutasíthatja lefordított tenyerű kérelmünket, sokkal inkább eleget tenne kívánságunknak, ha felfelé fordított tenyérrel kapja az utasítást. Ha alárendeltünket kérjük meg, a lefelé fordított tenyérhelyzet megfelelő, mivel megvan a hatalmunk alkalmazására.
Ha ökölbe zárul a tenyér, és a kinyújtott mutatóujj jelképes bunkóvá válik, amellyel a beszélő képletes veréssel kényszeríti engedelmességre hallgatóját. A kinyújtott ujj a legidegesítőbb gesztusok közül való, amit beszéd közben használni lehet, különösen ha még taktust is üt a beszélő a szavaihoz. A megrögzött ujjal-mutogatók próbálkozzanak meg a felfelé és lefelé fordított tenyér használatával, és tapasztalni fogják, hogy oldottabb magatartást váltanak ki és pozitívabb hatást gyakorolnak másokra.
"
A kézfogás
"A kézfogás a barlanglakó ősember korából maradt ránk. Ha barlanglakók találkoztak, magasra tartott karral, nyitott tenyérrel jelezték, hogy semmiféle fegyvert nem rejtegetnek. Ez a magasra emelt tenyérgesztus a századok folyamán módosult, és olyasféle mozdulatok fejlődtek ki belőle, amilyen a levegőbe emelt tenyér, a szívre szorított tenyér és számos egyéb változat. Eme ősi üdvözlési szertartás modern formája a tenyerek összefonódása és rázása, amit találkozásnál és búcsúzásnál egyaránt alkalmaznak.
Uralkodó és behódoló jellegű kézfogás
Figyelembe véve mindazt, amit már elmondtunk a felfelé és lefelé fordított tenyérhelyzetben adott parancsok hatásáról, vizsgáljuk most meg e két tenyérhelyzet jelentőségét a kézfogásnál.
Tegyük fel, hogy most ismerkedtek össze ketten s a szokásos kézfogással üdvözlik egymást. Három alapmagatartás közül egyet közvetít a kézfogás. A három alapmagatartás a következő:
uralkodás: „Ez az ember uralmat akar gyakorolni fölöttem. Jó lesz vigyázni!"
behódolás: „Uralmat gyakorolhatok e fölött az ember fölött. Azt fogja tenni, amit akarok";
és végül egyenlőség: „Kedvelem ezt az embert. Jól ki fogunk jönni egymással."
E magatartásformákat öntudatlanul veszik át, és némi gyakorlattal, valamint tudatos alkalmazással az itt következő kézfogási módozatok azonnali hatással lehetnek egy másik emberrel való találkozás kimenetelére. E fejezetben közölt tájékoztatás azon kevés dokumentált tanulmányok egyike, amelyek a kézfogást irányító módszerekről készültek.
Uralkodó magatartást úgy lehet éreztetni, hogy kézfogás során kezünket tenyérrel lefelé fordítjuk. A tenyérnek nem kell teljesen a föld felé fordulnia, de a másik emberéhez képest lefelé kell néznie; ez közli vele, hogy kapcsolatukban a másik akarja átvenni az irányító szerepet. Megvizsgálva 54 eredményesen működő, vezető beosztású üzletember kézfogását, kiderült, hogy 42 közülük nemcsak kezdeményezte a gesztust, hanem mindjárt domináns módon fogott kezet.
Ahogyan a kutya behódolást mutat, amikor hátára hemperedik és feltárja torkát a legyőzőjének, ugyanúgy az ember is a felfelé fordított tenyér gesztusával nyilvánítja ki behódolását. A domináns kézfogás ellentéte, ha felfelé fordított tenyerünket nyújtjuk valaki felé Különösen akkor eredményes ez a gesztus, ha a másik félnek akarjuk átadni az irányítást vagy hozzájárulunk, hogy a helyzet urának érezze magát.
Behódoló magatartásra utal, ha valaki felfelé fordított tenyérrel fog kezet, akadhatnak azonban jelentőséget csökkentő körülmények, amelyeket figyelembe kell venni. Aki például kézízületi bántalmaktól szenved, petyhüdt kézfogásra kényszerül, könnyen fordulhat tehát a tenyere behódoló tartásba. Sebészek, művészek, muzsikusok, és mindazok, akik hivatásuk gyakorlásánál kezüket használják, kímélni szeretnék minden bántódástól, s esetleg ezért fognak erőtlenül kezet. A kézfogást követő gesztusok további támpontot nyújtanak az illető értékeléséhez: engedékeny ember behódoló gesztusokat használ, a domináns természetű agresszívebb mozdulatokat alkalmaz.
Amikor két domináns egyén fog kezet, jelképes küzdelem zajlik, mivel mindegyikük igyekszik behódoló kéztartásba fordítani a másik ember tenyerét. Az eredmény egy satuszerű kézfogás, amelynél mindkét tenyér függőleges helyzetet vesz fel, és mindegyik ember tiszteletet és alárendeltséget érez a másik iránt. Ezzel a satuszerű, függőleges irányú tenyérszorítással tanítja az apa „férfias" kézfogásra a fiát.
Amikor domináns módon fog valaki kezet, nehéz s egyben túl szembeszökő is behódoló helyzetbe kényszeríteni a tenyerét."
A kézfogás módjai
"Noha megismerkedés alkalmával általánosan bevett szabály, hogy kezet fogunk, vannak bizonyos körülmények, amikor oktalanság lenne kezdeményezni. Figyelembe véve, hogy a kézfogás a szíves fogadtatás jele, mielőtt elsőként nyújtanánk kezet, fel kell tennünk magunknak néhány kérdést: Szívesen látnak-e? Örül-e ez az ember, hogy találkozik velem? Az üzletszerzők tudják, hogyha kézfogást kezdeményeznek olyan vevővel, akihez bejelentés nélkül és hívatlanul állítottak be, akciójuk negatív eredménnyel járhat, mivel a vevő esetleg nem látja szívesen őket, és most kénytelen akarata ellenére cselekedni. Beteg ízületű emberek, és azok, akiknek kezükhöz kötődik a hivatásuk; védekező magatartást vehetnek fel, ha kézfogásra kényszerülnek. Az üzletszerzőket tehát kioktatják, hogy jobb várni, amíg a másik fél nyújtja a kezét, ha pedig ez nem történik meg, fejbólintással köszöntsék üzletfeleiket.
A lefelé fordított tenyér előrelendítése bizonyára a legagresszívebb kézfogási mód, mivel kevés lehetőséget nyújt a másik félnek egyenrangú kapcsolat létesítésére. Rámenős, uralkodni vágyó férfi jellegzetes kézfogása, mindig is ő nyújtja elsőnek a kezét, és a merev kar, a teljesen lefelé forduló tenyér behódoló kéztartásra kényszeríti a másik felet, akinek felfelé fordított tenyérrel kell reagálnia partnere kézfogására.
Többféle módszer alakult ki a lefelé fordított tenyér előrelendítésének kivédésére. Használható a jobbra lépés technikája, de nem mindig könnyű alkalmazni, mert a kezdeményező karja gyakran feszes és merev, ami megakadályozza az efféle taktikát. Egyszerű mozdulat a másik fél kézfejét megfogni és megrázni. E megoldás alkalmazója domináns szerephez jut, mert egyrészt a másik fél kezének lesz irányítója, másrészt a saját lefelé forduló tenyere fölébe kerül partnere kezének. Ez viszont kényelmetlenül érintheti az agresszort, javasoljuk tehát, hogy körültekintőn és tapintatosan éljenek e módszerrel.
A „kesztyűs" kézfogást olykor politikus kézszorításnak is nevezik. A kezét nyújtó fél a megbízhatóság, tisztesség benyomását próbálja kelteni a másikban.
Kevés olyan ellenszenves üdvözlő gesztus van, mint amilyen a döglött hal kézfogás, különösen, ha kéz hideg és nyirkos. A petyhüdt, mozdulatlan, döglött hal jelleg alkalmazóját népszerűtlenné teszi és általában jellemgyengeség hírébe hozza.
Az ujjízület ropogtatás az agresszív típus ismertetőjele. Az ujjhegy megmarkolása célját vesztett merev karlendítéshez hasonló. A gesztus végrehajtója tévedésből a másik ember ujjait markolja meg. Önbizalom hiányára utal."
Kar és kézgesztusok
Eleinte bizakodó gesztusnak tetszik, mivel azok, akik használják, gyakran mosolyognak és elégedettnek látszanak. Egy ízben azonban találkoztunk egy kereskedelmi ügynökkel, aki részletesen elmondta, miként fulladt kudarcba egyik üzlete. Ahogy mindjobban belemélyedt történetébe, észrevettük, hogy erősen összekulcsolja kezét, ujjai kezdenek elfehéredni, és szinte teljesen egymáshoz tapadnak. Csalódott vagy ellenséges magatartást tükröző gesztusról volt tehát szó.
Az összekulcsolt kezekkel kapcsolatos vizsgálatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ez frusztrációs gesztus, amely visszafojtott, negatív magatartást jelez. A gesztusnak három fő elhelyezkedési formája van: arc előtt összekulcsolt kéz, asztalon nyugvó kéz és ülőhelyzetnél ölben, álló helyzetnél a törzs alján elhelyezkedő kéz.
A kéztartás magassága és az egyén negatív kedélyállapotának foka között is úgy tűnik - van összefüggés, vagyis az egyénnel nehezebben lehet szót érteni, ha a emelt helyzetben feltüntetett magasságban tartja a kezét, mint ha a középhelyzet pozitúráját követi. Mint minden negatív gesztusnál, itt is tenni kell valamit annak érdekében, hogy az illető ujjai szétnyíljanak, látható legyen a tenyér és a test frontális része, különben az ellenséges magatartás megmarad.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
