A szorongó ember bőre és nyálkahártyái
A szorongás számos elmebetegségben központi jellegű tünet, ennek élményháttere olyan többnyire anticipatív (elővételező) jellegű félelem, amely nem közvetlen, nem valós és nem megfelelően értékelt veszélyek érzékeléséből fakad. A depresszióban egy sajátos életstratégia csődje vagy veszteségélménye kelti a szorongás alapját képező félelmet, mely azután mindinkább önállósul, a félelem képzetei mindinkább elhalványulnak, majd az egész viselkedést a szorongás és a gátlás uralja el.
A bőr vérellátásának változásai
Interjú helyzetben az arc elpirulása többnyire kezdetben észlelhető, s a helyzet stressz-hatásának csökkenése folyamán megszűnik. Más természetű dolog, ha a beszélgetés folyamán, emocionális, konfliktusos tartalmak feltárásakor az arcpír újra jelentkezik, mintegy elárulva az adott tartalom érzelmi töltését.
Az arcpír többnyire az interjúalanyban is tudatosul, nemegyszer ennek érzékelése a szorongást tovább fokozza. Az arc elpirulása természetesen könnyebben észrevehető halványabb bőrű, szőke, egyéneken. Kellő odafigyeléssel többnyire mindig feltűnik, feltéve, ha az arc megfelelő világításban van. A nők pirulását, különösen, ha sok make up-ot, illetve arcpírt alkalmaznak a sminknél nehezen kontrollálható.
A nyálkahártyák
A végtagok hűvössége, nyirkossága nem annyira az aktuális szorongás függvénye (mint az arcpír), hanem alkati szorongásos hajlamé. Szorongás esetén megváltozik a nyálkahártyák nedvtermelése. Mennyiségileg csökken, minőségileg viszkózusabbá válik, lúgossága csökken.
Ennek leggyakoribb következménye a száj kiszáradása. A szájszárazság mértéke, időbeli lefolyása a szorongás egyik legjobb mutatója interjú helyzetben. Ne mulasszuk el ezért ennek pontos megfigyelését.
A szájszárazságot az interjú alanya is észreveszi többnyire, de nem mindig!
Enyhébb esetekben a szájszárazság olyan mérvű csupán, hogy maga az egyén nem veszi észre. A vizsgálónak azonban nem kerülheti el a figyelmét. Melyek ezek a jelek? A szájnyálkahártyák kiszáradása és a nyál viszkózussá válása megváltoztatja a hangképzést, a beszéd folyamán ez többféle jellegzetességben tűnik fel. Az ajkak és a nyelv finom mozgásait a kevés és tapadós nyál akadályozza. Ennek számos hangtani következménye van, mely elsősorban a mássalhangzók kiejtését, színezetét változtatja meg, melynek következtében csattogóssá válik a hangzás.
A verejtékezés
A bőr verejtékmirigyeinek és a hónalji, gáttájéki apokrinmirigyeknek viselkedése bizonyos mértékig eltérő. Szorongás általában növeli a bőr verejtékmirigyeinek aktivitását. Ez az alapja a pszichogalván jelenségnek is.
A hónalj verejtékmirigyeinek fokozott működése sok esetben alkati jelenségnek látszik, különösebb stressz nélkül is észlelhető. Nem kétséges azonban, hogy szorongásra különösen hajlamos, neurotikus személyiségű, vegetatíve labilis beidegzésű egyénekről van szó. A hónaljizzadás (hideg időben is), vagy a végtagok hűvössége (meleg időben is) azonos értékű tünetek. A hónaljizzadás a beteg ruházatán nemegyszer azonnal észlelhető, nagy foltot hagyva a ruhán (elsősorban nőknél komoly kozmetikai problémát okozva).
A bőr egyéb részeinek az izzadása inkább az aktuális stressz-helyzettel kapcsolatos. Bizonyos megszorításokkal azt mondhatjuk, hogy a hónaljizzadás a szorongásos hajlam, a bőr egyéb területeinek nyirkossága, izzadása pedig az aktuális szorongás mutatója.
Leggyakrabban a tenyér izzadása okoz panaszt, elsősorban neurotikus diákoknál, írómunkát végzőknél. A beteggel való kézfogás alapján már bizonyos fokig tájékozódhatunk. Interjú közben a beteg tenyerét ruhájába, vagy zsebkendőjébe törli. Olyan beteg, aki disszimulálni, elhárítani igyekszik, esetleg úgy segít magán, hogy a textíliával bevont karosszék vagy fotel karfájára fekteti a tenyerét, rejtetten "kéztörlőnek" használva.
Súlyosabb szorongás esetén a beteg láthatóan megizzad, homloka, arca gyöngyözik, arcát törülgeti. Nemegyszer látható izzadság nélkül is homlokát törli: melege van, bőre kipirul.
A szemtünetek
Régi közismert tény, hogy a "szemek sok mindent elárulnak". Tudjuk azonban, hogy a szemek emocionális közlése nem vonatkoztatható el az arc mimikájának egészétől. Jelenleg csupán azokat a jelenségeket vesszük szemügyre, amelyek a szorongással, - emocionális állapottal közvetlenül kapcsolatban vannak.
A szempillacsapás gyakorisága és jellege a szorongásos állapottal szoros kapcsolatban van, a stresszhatás növekedésével a pillacsapások száma nő. Ritkán a szemhéjak állandó jelleggel félig-kétharmadig zárva vannak. Ezek inkább másodlagos tünetek, a fokozott könnyelválasztás kivédését, illetve elrejtését célozzák. Úgy kell elképzelnünk tehát, hogy az organizmus stressz-állapotának lassú változásai a pillacsapás szaporaságának lassú átlagváltozásaiban tükröződnek, és ezekre a lassú hullámokra az aktuális emocionális hullámzás szaporább frekvenciái rakódnak rá.
A könnyelválasztás mértéke ugyancsak kapcsolatos az emocionális állapottal. Szorongó beteg szeme gyakran könnyes, ennek mértéke a szemcsillogástól a könnybelábadáson át a sírásig terjed. A szemek könnyessége az érzelmi változások tartósabb jelzője. Míg a pillarezgés egyes szavaknak, kifejezéseknek az emocionális töltését is jelezheti, a könnyelválasztás mértéke inkább az interjúban feltárulkozó élmények, konfliktusok áruló jele. Elhárításként az interjú alanya szemét dörzsöli, különösen, ha szemüvege is van. Szemüvegeseknél hétköznapi dolog ugyanis, levenni a szemüveget és a szemeket, az orrgyököt zsebkendővel megtörülgetni, "felfrissíteni". Szorongók e tevékenység mögé rejthetik szemük könnybelábadását. Előfordul, hogy az egyén fejét elfordítja szemét eltakarja, enyhe esetben a belső szemzugát dörzsöli, mintha viszketne (itt gyűlik meg a könny).