A főkönyvtár és az alkönyvtárak
A főkönyvtár létrehozása a lemezek formattálásakor történik. A főkönyvtárban az operációs rendszer segítségével alkönyvtárakat hozhatunk létre. Mind a főkönyvtár, mind pedig az alkönyvtárak tartalmazhatnak állományokat, illetve további alkönyvtárakat. Egy könyvtárban két azonos nevű és kiterjesztésű állomány nem fordulhat elő, viszont különböző könyvtárakban igen. Ez azért lehetséges, mert az állomány egyedi azonosítására nem csupán az állománynév, hanem a helyét jelző könyvtárstruktúra, az úgynevezett elérési út is szolgál.
A háttértároló legmagasabb szinten lévő könyvtára.
A gyökérkönyvtárban létrehozott további könyvtárak megnevezése.
Az állományok elérése
Az egyes állományokra a főkönyvtártól hozzájuk vezető úttal hivatkozhatunk. Egy fájlra többféleképpen hivatkozhatunk:
- ha az aktuális könyvtárban található, elég csak a a nevét beírni (pl. filename.exe),
- relatív névvel, amiben le kell írni, hogy a fájl az aktuális könyvtárhoz viszonyítva hol helyezkedik el (pl. dir1\dir2\filename.exe vagy
- abszolút név használata esetén a teljes elérési utat meg kell adni (pl. c:\windows\system\msoffice\winword\doshelp.doc).
A gyökérkönyvtárból egy adott állományhoz az alkönyvtárakon keresztül vezető út.
A fizikai és a logokai könyvtárszerkezet
A fizikai könyvtárszerkezet a fájlok fizikai elhelyezkedését, helyét jelenti azon a tárolóeszközön, amelyiken létrehoztuk a könyvtárakat. Nem egyezik meg a logikai könyvtárszerkezettel, ami az általunk kialakított fájl-tárolási struktúrát jelenti. A fájlok helyét a merevlemezen az operációs rendszer határozza meg. A fájlokra való hivatkozáskor nem kell tudnunk azt, hogy milyen fizikai eszközön (floppy, CD-ROM, merevlemez, stb.) helyezkednek el, elég a könyvtári hierarchián belüli helyüket megadnunk. A különböző fizikai (vagy logikai) eszközök (pl. floppy, merevlemez partíciója) a könyvtárszerkezetből érhetők el. A merevlemezen a fájlok fizikai elhelyezkedését, nevét, a logikai szerkezetben elfoglalt helyzetét, létrehozás, módosítás dátumát, időpontját az ún. FAT (File Allocation Table) tartalmazza, feladata, hogy hozzárendelje a logikai állománynévhez a fizikai tárolási helyet. A logikai könyvtárszerkezet a felhasználó által létrehozott hierarchikus könyvtárrendszer, ennek segítségével lehet áttekinthetően tárolni az állományokat.
A háttértárolón lévő könyvtárszerkezet logikai felépítése (vázlata).
A háttértárolón az állományok fizikai elhelyezkedése, mely nem esik egybe a logikai könyvtárszerkezettel.