A hálózati protokoll

A számítógépes hálózatokban a gépek kommunikációja, az üzenetek továbbítása és vétele csak megadott szabályok szerint történhet. A használt szabályok és megállapodások összességét nevezzük protokollnak (protocoll). A protokoll tehát kommunikációs szabályok gyűjteménye. A hálózati protokollok használatának értelme az, hogy ugyanazon a számítógépen használható legyen többféle hálózati kommunikációt igénylő program is (pl. fájlok átvitele, levelezés, valós idejű csevegés), továbbá más számítógépeken egy hasonló funkciót ellátó programmal (de nem feltétlenül ugyanazzal) lehessen kommunikálni.
A sokféle protokoll létét egyrészt a gyártók nagy száma, másrészt az indokolja, hogy nem mindegyik protokoll alkalmas minden feladatra (pl. van csak helyi hálózaton alkalmazható protokoll, és van, amelyik akár világméretű hálózatban is használható. Az egyik protokoll megfelel valamilyen biztonsági követelménynek, a másik nem, stb.).

A kommunikáció során használt szabályok és megállapodások összessége.

A hálózati protokoll felépítése

Protokolloknak a számítástechnikában egy pontosan (sok esetben ajánlásban vagy szabványban) rögzített eljárást nevezünk. Leggyakrabban az adatátvitel szabályait nevezzük protokollnak.
A hálózati protokollok feladata, hogy a számítógépek közt (a fizikai eszközök, például hálózati kártya, modem, stb. segítségével) az adatokat elküldje, illetve ellenőrizze az adatátvitelt. A hálózati protokollok rétegződnek. Egyes protokollok csak a kapcsolat megteremtését biztosítják, vagy valamilyen alacsony szintű funkcióval rendelkeznek. Más protokollok az alsóbb szintű protokollok szolgáltatásait felhasználva nyújtanak magasabb rendű szolgáltatást az őket igénybe vevő felsőbb szintű programoknak. A homogén, kisméretű helyi hálózatok jellemző protokolljai: IPX/SPX (Novell hálózatban), NetBEUI (Microsoft hálózatban). Heterogén, nagy kiterjedésű hálózatok jellemző protokollja az IP (Internet Protocol) és a TCP (Transmission Control Protocol), melyeket általában együtt, TCP/IP-ként említünk. A TCP/IP-re épülnek az Internet magasabb szintű protokolljai, például az fájlátvitelt biztosító FTP (File Transfer Protocol), a web-es kommunikációt biztosító HTTP (Hypertext Transmission Protocol), illetve az elektronikus levelezés protokolljai (SMTP, POP3, X400, IMAP stb.).

Az OSI modell két alsó rétegét lefedő protokoll. Leggyakrabban a koaxiális kábeles, sín- és csillag-típusú hálózatokban alkalmazzák. Egy szegmens max. 255 végpontot tartalmazhat.

A LAN-ok döntő többségében használt protokoll, az OSI modell két alsó rétegét fedi le. Koaxiális és csavart érpáros kivitelét egyaránt alkalmazzák.

Fiber Distributed Data Interface - üvegszálas adatátviteli csatoló. Szabvány az optikai kábeleken (üvegszálakon) történő adatátvitelre, a fizikai és az adatkapcsolati réteget írja le.

Network Basic Input Output System - hálózati szabványos eljárásgyűjtemény. Két gép közötti pont-pont típusú kapcsolatra készült.

A Microsoft által készített NetBIOS megvalósítás, mely a Windows operációs rendszer része.

Az OSI modell hálózati és szállítási rétegeinek funkcióit valósítják meg.

Transmission Control Protocol/Internet Protocol - átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll: szabványos kommunikációs protokoll, mely biztosítja, hogy különböző operációs rendszereket használó számítógépek is képesek egymással adatokat cserélni, kommunikálni.