A sodrott érpár
A csavart, vagy más néven sodrott érpár két szigetelt, egymással összecsavart rézvezeték. Ha ezt a sodrott érpárt kívülről egy árnyékoló fémszövet burokkal is körbevesszük, akkor árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted Pair = STP) beszélünk. A csavarás a két ér egymásra gyakorolt hatását küszöböli ki, az árnyékolás a jelkisugárzást gátolja meg és csökkenti a külső zavarok iránti érzékenységet. Általában több csavart érpárt fognak össze közös védőburkolatban. A csavart érpárok legjellemzőbb alkalmazása a vezetékes telefonkészülékek összekötése a telefonközpontokkal. Alkalmasak mind analóg mind digitális jelátvitelre, áruk viszonylag alacsony. A számítógépes hálózatokban csavart érpárt a számítógépben lévő hálózati kártya és központ összekötésére használnak, segítségével akár 100 Mbit/s adatátviteli sebesség is elérhető.
Az UTP kábel
Az árnyékolatlan csavart érpár (Unshielded Twisted Pair - UTP) olyan kábelezési technológia, amelyben a jeltovábbító vezetékeket nem védi külön árnyékolóköpeny az áthallásokkal és más egyéb külső zavarral és zajjal szemben. Az UTP fogalom számítástechnikában leggyakrabban a helyi hálózatokkal kapcsolatosan jelentkezik, ahol gyakran alkalmazzák csillag-, ill. fa topológiájú hálózatok kialakításához. Az UTP kábelek árnyékolt társaikhoz képest meglehetősen érzékenyek a külső elektromágneses zajokra, így újraerősítés nélkül csak korlátozott távolságban használhatók megbízható adatátvitelre.
A koaxiális kábel
A koaxiális kábel belsejében tömör rézhuzal található, amelyet szigetelőréteg vesz körül. Erre csőszerű, vékony szigeteletlen huzalokból összefont árnyékolást húznak, melyet a struktúrája után árnyékoló harisnyának neveznek. Az egész kábelt külső szigetelő réteggel látják el. A koaxiális kábelek egyik jellemzője a kábelnek az elektromágneses energia áramlásával szemben mutatott ún. hullámimpedanciája. Koaxiális kábeleket a 30-300 Ohm-os tartományban, leggyakoribb az 50, 75 és a 93 Ohm-os. A számítógépes hálózatokban az 50 Ohm-os kábelt használják. Vékony (kb. 6mm) és vastag (kb. 15 mm) változata ismeret. Mivel az utóbbi kevésbé csillapítja a jeleket, nagyobb távolság hidalható át vele. Előnye a nagy sávszélesség, zajérzéketlenség és a viszonylagos olcsóság. Hátránya lehallgathatóságából adódó sérülékenysége és nehézkes szerelhetősége.
Az üvegszálas kábel
Üvegszálas kábelekben az információt egy fénysugár megléte vagy hiánya hordozza. A fény az üvegszálból a belső mag (core) és a külső héj (cladding) eltérő törésmutatója miatt nem tud kilépni: a mag nagyobb törésmutatójú üvegét egy kisebb törésmutatójú héj veszi körül, ezért teljes visszaverődés jön létre.
Az üvegszálas kábelek alaptípusai:
- a multimódusú (több hullámhosszon rezgő), step indexű (lépcsős törésmutatójú) szál, amelyben viszonylag nagy a jeltorzulás,
- a fokozatos törésmutató-átmenetű szál (gradded index), vagy a távközlési vállalatok által használt lézerrel táplált egymódusú kábel.
Az üvegszálas kábelek kültériek és beltériek lehetnek. Egyik fontos jellemzőjük a mag és a héj átmérőjének hányadosa, ezt általában a köpenyen is feltüntetik (egymódusú kábelnél 8-10/125, multimódusúnál 50-100/125-140 mikron).
Üvegszálas átvitelnél az optikai rendszer három részből áll:
- fényforrás, mely fényemittáló dióda vagy lézerdióda,
- átviteli közeg az üvegszál,
- fényérzékelő, mely a kábel végén helyezkedik el, és a fényt elektromos jellé alakítja.
Az üvegszálak igen nagysebességű adatátvitelt biztosítanak, mely jelenleg elérheti az 10 Gbit/s értéket. A száloptika alkalmazásának előnye, hogy nem érzékeny az elektromos és az elektromágneses zavarokra, igen nagy sávszélességű, ezért egy üvegszál akár több ezer csatorna egyidejű adatátvitelét is biztosítja. Hátránya az üvegszál szerelésének, csatlakoztatásának, elágaztatásának bonyolult megvalósíthatósága.
Kettős törésmutatóval rendelkező vékony üvegszálból készült, védőréteggel borított kábel, melyben az adatok fény formájában terjednek.
Az emberi szem által nem érzékelt, 600-700 nm hullámhosszúságú optikai sugárzás.
Az adatok átvitelére a mikrohullámú (300MHz-30GHz) frekvencifrekvenciatartományt felhasználó eljárás.