Az irat

„A szó elszáll, az írás megmarad!”

Mindennapjainkban kapcsolatokat alakítunk ki az élet sok területén, pl. hivatali szervekkel, magánszemélyekkel. A kapcsolatteremtésnek nagyon sokfajtája ismert. A közlés történhet szóban és írásban. Ha hivatali szervvel ügyet intézünk, többnyire írásban bonyolítjuk ügyeinket. A hivatalos és a magánlevél fogalma már a 17. és 18. században is ismert volt. Többnyire szépirodalmi műfajként jelent meg irodalmi művekben. Ismert példa hazai irodalmunkban Mikes Kelemen „Törökországi levelei”. Írók és költők egymáshoz írt levelei tartalmuk és stílusuk révén közismertekké váltak mint irodalmi levelek.
A tőkés társadalom, gazdaság kialakulásával új levelezési műfaj született; az üzleti és a kereskedelmi levelezés. Az ipari és kereskedelmi életben kialakultak az ügyintézésnek a szabályai. Kialakították az iratok iktatásának, nyilvántartásának, másolásának és selejtezésének írásos szabályait. Az irat mint az írásos kommunikáció eszközévé vált.
Az iratkészítés technikájának rohamos fejlődésével egyre korszerűbb eszközökkel állítottak elő iratokat. Régen a leveleket kézírással, majd mechanikus és elektronikus, elektromos írógép segítségével készítették. A mai kor technikai vívmányainak köszönhetően számítógéppel készítjük irataink legnagyobb részét. Iratnak tekintünk minden olyan szöveget, számadatsort, térképet, tervrajzot és vázlatot, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.
A hivatali szervek egymás közötti kapcsolattartás céljából leveleznek egymással. Általában a levél tartalma és szerepe alapján kétféle lehet:

• magánlevél és
• hivatali levél.

Iratokat állítunk elő az élet számos területén. Két embernek másra nem tartozó értesítése, tudósítása, közlése is irat. Ezeknek a leveleknek a hangneme, stílusa különbözik a hivatali levéltől. Fesztelen, közvetlen, bensőséges, míg a hivatali levelek szervezetek, intézmények, vállalatok, vállalkozások és a velük kapcsolatba került magánszemélyek közötti kapcsolatot helyettesíti.

Minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat - a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kézirat kivételével -, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett

Az írás mai eszköze

Az írás mai eszköze

Az írás mai eszköze

Az írás története

Az írás eszköze

Az írnok