Az Internet

Az Internet kialakulása az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által a katonai rendeltetésű tudományos és műszaki kutatások irányítására létrehozott "Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége" (Advanced Research Projects Agency - ARPA) munkájára vezethető vissza. Az ARPA rendeltetése az volt, hogy megalapozza az USA fölényét a katonai célú tudományos és technikai kutatásokban. A létrehozott ARPANET nevű hálózat működőképes volt a hálózat jelentős részének megsemmisülése esetén is. Az ARPA project folytatásaként működő DARPA program célja az volt, hogy olyan kommunikációs protokollt fejlesszenek ki, amely lehetővé teszi a hálózatba kötött számítógépek kommunikációját tetszőleges számú csomagkapcsolt adathálózaton keresztül. A projektet akkor Internetting-nek nevezték, az összekötött hálózatok rendszerét pedig Internetnek. 1970 decemberében fejeződött be a TCP/IP elődjének számító, az ARPANET protokollját jelentő NCP (Network Control Protocol) fejlesztése. Az első igazi alkalmazás, az E-mail 1972-ben indult. Az ARPANET 1972 októberében, az ICCC kongresszusán mutatkozott be a nagy nyilvánosságnak. Akkor még senki sem sejtette, hogy mi veszi ezzel kezdetét.
Az Internet sikereinek két fő összetevője már 1972-ben ismert volt: csomagkapcsolt működés és nyílt architektúra. A nyílt architektúra elve szerint az internet független hálózatok együttműködő együttese, melyet tetszőleges felépítésű és működésű, egymással egyenrangú viszonyban (peer) lévő hálózatok alkotnak. A TCP/IP protokoll tervezése alapjául négy alapelv szolgált:

• minden hálózat önálló, nem kell módosítani az internethez való csatlakoztatáshoz;
• a hálózat nem törődik azzal, hogy az általa elküldött csomag célba ér-e vagy sem, mivel ennek felügyelete a végrendszer feladata, és szükség esetén a forrás úgyis újra elküldi;
• a hálózatok "fekete dobozokon" (később: gateway, majd router) keresztül csatlakoznak egymáshoz. A gateway egyszerű, nem jegyez fel semmit a rajta áthaladt csomagokról, nem valósít meg bonyolult folyamatokat;
• a hálózatban nincs globális szintű ellenőrzés.

Kezdetben igen korlátozott címtartománnyal számoltak: 8 bitet terveztek használni a hálózat azonosításához, 24 bitet pedig a hálózaton belül a host jelölésére. Mivel a személyi számítógép (PC) csak 1981-ben indult hódító útjára, senki nem gondolt ekkor sem a LAN, sem a PC által kiváltott hatalmas fejlődésre.
Az ARPANet kezdeti fejlesztési időszakában nem voltak még hálózati szabványok. Ezért a kutató-fejlesztők kitaláltak egy meglehetősen informális módszert a "szabványosításra", az RFC-k módszerét. Ha valakinek volt valamilyen javaslata valamilyen megoldásra, akkor közzétette ezt egy ún. előzetes RFC-ben, az ARPANet társadalom megvitatta, kommentálta, javította a javaslatot, és végül megegyezéssel elfogadta. Ekkor az RFC sorszámot kapott és ezzel szabvánnyá (Internet Standard) vált, a számával lehetett hivatkozni rá. Napjainkban az RFC-k száma meghaladja a 2000-et (pl.: az IP az 1981-es RFC 791 szabványban van véglegesítve).
1982-ben a DCA (Defence Communication Agency) és az ARPA az ARPANET elfogadott protokolljává minősítette a TCP/IP protokollkészletet. A TCP/IP protokollkészletet alkalmazó nyílt működésű összekapcsolt hálózatok hálózatát megjelölő "Internet" fogalom ettől az időtől kezdődően azonosítható a mai értelemben vett Internettel. Az NCP protokollt 1983. január 1-jén a teljes ARPANET hálózaton felváltotta a TCP/IP - megszületett az Internet.
1983-ban a régi ARPANET-et egy katonai rendeltetésű MILNET-re és egy polgári rendeltetésű ARPANET-re osztották (ez 1990-ben szűnt meg). Ezzel megnyílt a lehetőség a polgári, később a kereskedelmi alkalmazások gyors fejlődésére. A nyolcvanas évek elején hódító útjára indult a PC és a lokális hálózat, rohamosan növekvő ütemben szaporítva az összekötött hálózatok és hostok számát. 1984-ben bevezették a domain nevek rendszerét, könnyebben használhatóvá téve ezzel a hostok címzését. 1985-ben az egyetemi kutatások finanszírozásáért felelős National Science Foundation (NSF) létrehozta a TCP/IP alapú, a kutatásokat támogató szuperszámítógépes bázisokat és a mintegy 2500 oktatási és kutatóintézetet összekötő NSFNET hálózatát (1995-ig működött). A TCP/IP lényegében kötelezővé vált az oktatás és a tudomány világában. Az NSF bátorította a különböző regionális NSFNET részhálózatokat a kereskedelmi alapon kiszolgálható fogyasztók elfogadására. 1991-ben használatba vették a Gophert, az elérni kívánt hálózati címeket menüből kijelölni engedő mechanizmust, ami lehetővé tette a bonyolult címzések és parancsok használatának elhagyását. Ugyancsak 1991-ben a genfi CERN-ben dolgozó Tim Berners-Lee nyilvánosságra hozta a World Wide Web koncepcióját, amivel kapcsolt információk hálóját lehet felkínálni kényelmes felhasználásra.
Az Internet legfontosabb szolgáltatásai:

• az elektronikus levelezés (E-mail, e-mail, email);
• a fájlátvitelt biztosító File Transfer Protocol (FTP);
• az újságcikkek terjesztésére és keresésére használt Network News Transfer Protocol (NNTP), A legnépszerűbb felhasználási formája a Network News (USENET), mely több mint 5000 folyamatosan működő hírcsoportból áll;
• az információk keresését menüvezérelt programmal biztosító GOPHER;
• a távoli számítógép használatát biztosító TELNET;
• az Internet multimédiás, legismertebb területe, a World Wide Web (www).

US Defense Department's Advanced Research Projects Agency - az USA hadügyminisztériumának egyik kutatási hivatala, mely egy, az atomtámadást túlélő számítógépes hálózat kidolgozásával az Internet alapjait hozta létre.

Az ARPA által kialakított TCP/IP alapú számítógépes hálózat az USA-ban, mely az adatcserén kívül a kutatók közötti elektronikus levelezést is lehetővé tette.

Elektronikus levelezés (e-mail)

Az elektronikus levelezés (e-mail) az Internet által biztosított legrégebbi, alapvető szolgáltatás, mely sokak számára napjainkban is a legvonzóbb hálózati alkalmazás. Lényegét tekintve hasonlít a hagyományos postai szolgáltatáshoz, azonban attól eltérően a levél megérkezése ritkán tart tovább néhány percnél, és a levelek írása, feladása, olvasása, a levelek rendszerezése és archiválása is jóval gyorsabb, könnyebb, mint a hagyományos levél esetében. A levelek nem csak szöveget, hanem multimédiás elemeket is tartalmazhatnak (kép, hang, mozgókép). A levelezési címek a felhasználó azonosítójából és a tőle a @ jellel elválasztott, a felhasználó számítógépét azonosító névből áll, mely tartalmazza a tartomány nevét is (pl. feri@freemail.hu).

NEWS

Az Internet újságcikkek terjesztésére és keresésére használt protokollja a Network News Transfer Protocol (NNTP). Legnépszerűbb felhasználási formája a Network News (USENET), mely alapvető egységei a hírcsoportok, vagy newsgroupok, az adott témájú levelek gyűjtőhelyei, ezek felelnek meg az egyes levelezési listáknak. A news (hír) szó köré szerveződésnek történeti okai vannak: eredetileg elsősorban híreket közvetített, de ma már mindenféle téma szerepel. Ma a newsgroupok száma ötvenezres nagyságrendű, bár nem minden gépen érhető el mind: pl. a regionális newsgroupok más helyeken nem olvashatók, és a news-szerverek egyéb okokból is letilthatnak egyeseket. Még a kisebb csoportokat is több százan olvassák, a nagyobbaknál ez tízezres nagyságrendű is lehet. Minden témához létezik newsgroup. Témák szerint szűkülő hierarchia szerint szerveződnek meg, a felosztás legfontosabb, legfelsőbb témái a következők:

• alt: alternatív témák;
• biz: üzlet;
• comp: számítástechnika;
• news: magáról a USENET-ről;
• rec: szórakozás;
• sci: tudomány;
• soc: szociális, népekről szóló témák;
• talk: leginkább politika és számos egyéb téma.

A témákon belül lehetséges a pontosabb felosztás is: pl. a soc.culture.magyar a Magyarországgal általában foglalkozó, a news.announce.newusers pedig a kezdő USENET használókat segítő newsgroup.
A USENET az e célra szolgáló "hírolvasó" programokkal érhető el, de a böngészőprogramok is felkínálják ezt a lehetőséget.

GOPHER

A GOPHER információk böngészését biztosítja anélkül, hogy tudnánk, hol található a keresett anyag. A kért információt maga a szerver keresi ki, menüvezérelt módon, vagyis nekünk csak választani kell a felkínált lehetőségek között. A különböző menüpontok között a kurzorral mozoghatunk, és az Enter benyomásával követhetjük az illető pont által jelzett vonalat (a sor végén levő / jelzi, hogy onnan újabb menüre tudunk továbblépni). Ha a bolyongás mégsem vezetett eredményre, fordulhatunk a különböző kereső szolgáltatásokhoz: a GOPHER esetében a legfontosabb ilyen a Veronica. A szolgáltatás lényege, hogy az általunk megadott kulcsszavak szerint keres, és villámgyorsan eljuttat minket arra a gopher-szerverre, ahol megtalálható a kulcsszavaink szerinti információ. A karakteres megjelenítésű gopher programok az Internet fejlődésével eltűntek, ma már a www böngészőkkel használhatjuk a gopher szolgáltatásait.

FTP (File Transfer Protocol)

Az Internet fájl-átvitelt biztosító szolgáltatása az FTP (File Transport Protocol) protokollra épül. Segítségével lehetővé válik a hálózatban levő gépeken megtalálható fájlok átvitele egyik gépről a másikra. Használatához folyamatos hálózati kapcsolat szükséges. Sávszélesség igénye jelentős lehet, ha adott időn belül nagyobb mennyiségű adat átvitelét kell megoldani. Az FTP szervereken történő keresést az Archie nevű program segíti, mely megadott kulcsszavakat keres a fájlok nevében. Az FTP szerverekre vagy szabadon, egy e-mail cím megadásával (ezt nevezik anonim belépési módnak), vagy pedig felhasználónévvel és jelszóval lehet belépni, amit a szerver üzemeltetője ad meg. Így a felhasználó csak akkor tud adatot fel- vagy letölteni, ha rendelkezik a megfelelő jogosultságokkal.

TELNET

Az Internet TELNET szolgáltatása teszi lehetővé egy távoli számítógépre történő bejelentkezést. A belépés után úgy tudunk a saját gépünkön dolgozni, mintha a távoli gép előtt ülnénk, azaz a távoli gép operációs rendszerével állunk kapcsolatban, parancsainkat a TELNET protokollja adja át a távoli gép operációs rendszerének, és azt a távoli gép hajtja végre, az "eredmény" pedig a monitorunk képernyőjén jelenik meg. Így válik lehetővé, hogy a távoli gépen programokat futtassunk, megnézzük az érkezett leveleinket, adatokat érjünk el. stb. A TELNET igénybevétele folyamatos hálózati kapcsolatot igényel. A belépés feltétele, hogy rendelkezzünk a távoli gépen belépési jogosultsággal, un. account-tal (felhasználónév és jelszó).

World Wide Web (www)

A World Wide Web (WWW) az Internet multimédiás információt tároló és visszakereső szolgáltatása, amelyet a svájci CERN-ben fejlesztettek ki. A rendszer szerver-kliens felépítésű, ami azt jelenti, hogy egy saját (kliens) programmal kell rendelkeznünk, amelyet elindítva hozzákapcsolódhatunk a hálózaton található valamelyik szerverhez. Kezdetben a szerver az információt hipertext formában tárolta, azaz kapcsolatokat lehetett a szövegrészek között előre kialakítani, ezeket végigjárva tudtunk információkhoz jutni. 1993-ban az amerikai National Center of Supercomputer Applications (NCSA) továbbfejlesztette, és képek, hangok, grafikák átvitelére is alkalmassá tette a rendszert, elkészítette a grafikus kliens programokat. Így már hipermédia rendszerről beszélhetünk, hiszen a hipertext-be ágyazva lehetőség van hang megszólaltatására, állókép megjelenítésére illetve mozgókép bejátszására is.