Vezetékes helyi hálózat
A vezetékes helyi hálózat legtöbbször 10 vagy 100 Mbps átviteli sávszélességű hálózati kábellel (UTP kábel), esetleg koaxiális kábellel összekötött számítógépeket jelent. Egy rövid összekötő kábellel (ún. patch kábel) kell a számítógép hálózati kártyáját csatlakoztatni a fali csatlakozóra, ezzel jön létre a fizikai kapcsolat a számítógépek között. Nagyobb méretű, gyors helyi hálózatoknál üvegszálas kábelt is alkalmazhatnak.
Program, amivel ellenőrizhető, hogy működik-e hálózaton adott távoli gép felé a kapcsolat és milyen sebességgel; a ping adatcsomagokat küld a célgépnek és választ kér rájuk.
Olyan IP címkiosztási eljárás, melyben egy központi gép határozza meg a hálózatra kapcsolódó host-ok IP címét, így ezek nem rendelkeznek állandó IP címmel.
Vezeték nélküli helyi hálózat
A vezeték nélküli helyi hálózatok rádió- vagy lézerhullámok segítségével megvalósított hálózati kapcsolatok. Többféle, egyre fejlődő és gyorsuló szabványos átviteli protokoll létezik. A vezeték nélküli hálózatok előnye, hogy nincsen szükség a drága és sokszor bonyolult kábelezésre, a hálózat gyorsan telepíthető. Hátránya a korlátozott hatótávolság és a vezetékes hálózatokénál könnyebb lehallgathatóság és zavarhatóság. A vezeték nélküli hálózatokat gyakran a WiFi (Wireless Fidelity) megnevezéssel jelölik, mely a WECA (Wireless Ethernet Compatibility Assocation) bejegyzett márkaneve, és a korábban IEEE 802.11b-nek nevezett szabvány közérthetőbb, könnyebben megjegyezhető márkaneve, valamint az ilyen eszközök kompatibilitásának is jelölése. Az WiFi-nek megfelelő eszközök olyan hálózati eszközök, amelyek segítségével rádiós adatátviteli összeköttetést tudunk megvalósítani. Ezek az eszközök a 2400 Mhz-es frekvencia sávban működnek néhányszor 10mW-os adóteljesítménnyel. A WiFi eszközök segítségével akár 11Mbps sebességet (a rendszer sebessége jelentősen függ a vételi viszonyoktól, ha nem megfelelő a rádió kapcsolat, a rendszer automatikusan visszakapcsol kisebb sebességre) is el tudunk érni, ami megfelel egy hagyományos 10 Mbps vezetékes hálózat sebességének. A rádiós kapcsolatoknak két típusa van: az ad-hoc és a strukturált. Ad-hoc módban a hálózati kártyák közvetlenül egymással kommunikálnak, míg strukturált módban egy központi egységen (Access point) keresztül tartják a kapcsolatot. Az ad-hoc mód előnye, hogy kis gépszámnál (max. 5-10 gép) nem szükséges a központ egység beszerzése. Strukturált módban lényegesen több, akár 64-256 gép is kapcsolódhat egy központi egységhez. Ha több központi egységet összekapcsolunk, lehetőségünk van roamingra is, tehát a kiépített hálózaton belül bárhol lehetünk, sőt akár mozoghatunk is, mindig on-line maradunk. Rádiós hálózatnál mindig felmerül az adatbiztonság kérdése. A WiFi eszközök tartalmazzák a WEP-et (Wireless Equivalency Protocol), ami a 40 bites titkosítást jelent - ami vezetékes hálózatoknál megszokott biztonságot nyújt. Akinek ez nem elég kis többlet költséggel 128 bites titkosítást is választhat. A WiFi hálózatok alapja a rádiós hálózati kártya, ami általában PCMCIA kártyaként jelenik meg. Ezeket lehet kiegészíteni ISA/PCI adapterrel, Ethernet konverterrel külső antennákkal, központi egységekkel. A WiFi-hez hasonlóan a Bluetooth is rádiós adatátvitelt használ, azonban kisebb teljesítményű, lassabb (~1 Mbps sebesség), és mindössze néhány száz méteres hatótávolságú. A vezeték nélküli hálózatok megvalósítása jellemzően a notebook számítógépeken kerülnek egyre inkább előtérbe, és egy vezeték nélküli elérési pont létrehozása már egy helyi hálózaton is igen egyszerű.
Olyan számítógépes hálózat, melyben a gépek közötti kapcsolat rádióhullámok segítségével valósul meg.