Vonalkapcsolt hálózatok

A vonalkapcsolt hálózatokban a két kommunikáló számítógép között állandó kapcsolat (vonal, csatorna) épül ki. A Az összeköttetés híváskérés hatására épül fel, majd ez után következhet az adatátvitel. A gépek úgy képesek kommunikálni, mintha pont-pont összeköttetés valósult volna meg közöttük. Az adatok késleltetését gyakorlatilag csak az elektromágneses jel terjedési ideje határozza meg (~ 6ms/1000 km). A vonalkapcsolás egyik hátránya, hogy a kapcsolat felépüléséhez sokszor jelentős időtartam szükséges. A másik hátrány akkor jelentkezik, ha a csatorna nem teljes kapacitással üzemel (pl. hosszabb szünetek az adatok átvitele között), mivel ekkor romlik a vonal kihasználtsága.

Olyan hálózat, melyben az adó és a vevő pont között a híváskérés hatására fizikai összeköttetés létesül, mely csak az adatátvitel befejezése után szűnik meg.

Vonalkapcsolt hálózat

Üzenetkapcsolt hálózatok

Az üzenetkapcsolt hálózatokban nincsen előre kiépített út a kommunikálni kívánó számítógépek között. Az adó gép elküldi az adatblokkot az első IMP-nek, az a szükséges ideig tárolja, majd továbbküldi a következőnek, mely hasonlóan jár el. Ez a folyamat mindaddig tart, amíg az adatblokk el nem jut a címzett géphez kapcsolódó IMP-ig. Az üzenetkapcsolt hálózat tehát az adó és a vevő pontok között tárolva továbbító (store and forward) egységekből áll, ezek továbbítják az üzenetet egy címinformáció alapján. Az üzenet hossza nem korlátozott, ami nagy tárolókapacitású IMP-ket igényel. Az üzenetkapcsolt hálózatok hátránya továbbá, hogy egy nagy üzenet hosszabb időre lefoglalhatja a közreműködő IMP-ket és az adatátviteli csatornát. Ezért a számítógépes hálózatoknál szinte kizárólagosan azt a módszert használják, mely korlátozott méretű adatcsomagokra bontja az eredeti üzenetet, és ezeket önállóan egységenként küldi el a címzett részére.

Olyan hálózat, melyben az adó által elküldött teljes adatmennyiség (üzenet) eljut a legközelebbi kapcsolóponthoz, onnan egy szabad útvonalon a következőig, majd kapcsolóponttól kapcsolópontig mindaddig, amíg a vevőhöz nem érkezik.

Üzenetkapcsolt hálózat

Csomagkapcsolt hálózatok

A csomagkapcsolt hálózatokban nincsen előre kiépített út a kommunikálni kívánó számítógépek között. A küldeni kívánt üzenetet maximalizált méretű adatcsomagokra bontják, majd ezeket teljesen önálló egységenként küldik el, ezért a csomagok fejrésze egyéb információk mellett tartalmazza a vevő címét is. Mivel a csomagokat az IMP-k akár teljesen különböző útvonalakon juttathatják el a címzett részére, ennek következtében a beérkezés során sorrendjük megváltozhat. Ezért a vételi pontban gondoskodni kell helyes sorrendben történő összerakásukról.
A csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel két adott pont közötti csatornát több irányból érkező és továbbhaladó csomagok is használják. A csomagkapcsolt hálózatok hatékonyan alkalmazhatóak interaktív forgalom (ember-gép kapcsolat) kialakítására, mivel egy-egy felhasználó csak nagyon rövid időre tud "kisajátítani" egy vonalat.
A csomagkapcsolt hálózatokban fennáll annak a veszélye, hogy nagy bemenő adatforgalom esetén az IMP-k korlátozott tárolókapacitása miatt csomagvesztés történhet.
Napjainkban a számítógépes hálózatokban szinte kivétel nélkül a csomagkapcsolt adatátvitelt alkalmazzák.

Olyan hálózat, melyben az üzenetet csomagokra bontják, és ezek egymástól függetlenül, különböző útvonalakon és eltérő idő alatt jutnak el a vevőig, ahol megtörténik a beérkező csomagok helyes sorrendbe állítása.

Csomagkapcsolt hálózat

Hálózatok fejlődése

A hálózatok az első időkben katonai és tudományos-kutatási célokat szolgáltak. Ilyen volt az ARPANET, ami a mai Internet ősének tekinthető. A kezdeti időszakban csak az intézmények, vállalatok nagy teljesítményű számítógépei voltak közvetlenül összekötve. Ezt követte a közüzemi, általában telefonhálózatokon keresztüli hálózati csatlakozás, amely lassú (kis sávszélességű) kapcsolatot biztosított. A személyi számítógépek megjelenésével és terjedésével a helyi hálózatok fejlődni kezdtek. A számítógépeknek a háztartásokban történő tömegessé elterjedésével egyre inkább a személyi számítógépek összekapcsolása jelentette a fejlődési irányvonalat. Tért hódított az ethernet alapú hálózati kommunikációs technológia, ami szinte minden más helyi hálózati kapcsolódási technológiát elnyomott. Az egyes helyi hálózatok összeköttetése volt a fejlődés következő fázisa, ami már az Internet segítségével valósult meg. A helyi hálózatok összeköttetésekor kialakultak különböző védelmi technológiák, például a tűzfalak, virtuális magán hálózatok, stb. Napjainkban a hálózatok legjellemzőbb fejlődési iránya a sávszélesség növekedése, ami elengedhetetlen a korszerű digitális tartalomszolgáltatás (valós idejű adatfeldolgozás, multimédiás állományok átvitele, stb.) megvalósításához.