A méretmegadás

A műszaki rajzokról az ábrázolt tárgy alakja egyértelműen meghatározható. A rajz tartalmazza ugyan a tárgy méreteit is, de méretarányától vagy pontosságától függetlenül a méreteket mégis pontosan előírjuk. Méretmegadást készítünk, vagyis a rajzon ábrázolt tárgy méreteit méretszámmal, méretvonallal, méretsegédvonallal és méret-vonal határolókkal jelöljük.

A mérethálózat kialakításának elvei:

Olvashatóság

Egyértelműség

Mérhetőség

Kettős méretmegadás elkerülése

A méretvonal

A méretvonal a méret irányával párhuzamosan rajzolt egyenes, vagy körív. Elhelyezhető kontúrok, vagy méretsegédvonalak közé.
A méretvonal folytonos vékony vonal. Végét méretvonal-határolók, a legtöbb esetben nyilak zárják le.

Ezek jelzik a – méretszámmal együtt – az adott szakasz hosszát.

A rajzhoz legközelebb eső méretvonal az ábrától kb. 10 mm-re, helyezkedjen el, a többi vele párhuzamosan kb. 5-7 mm-re.

A méretvonal szög ábrázolása esetén körív, amelynek középpontja a szög középpontjába esik.

A méretvonalak lehetőleg sem egymást, sem a méretsegédvonalakat ne keresztezzék.

A méretsegédvonal

A méretsegédvonal vékony, folytonos vonalú egyenes, vagy körív, melyeket úgy kell megrajzolni, hogy a méretvonalakon 2-4 mm-rel túlnyúljanak. Rajzolásnál ügyelni kell rá, hogy a túlnyúlás mindkét oldalon azonos mértékű legyen.

Egyenes szakaszok méretsegédvonalai a méretvonalra merőlegesek, kúpos vagy lejtős alkatrészen azonban ferde-párhuzamos kivetítésű méretsegédvonalakat kell rajzolnunk.

A méretszám

A méretszám megadja a hozzá tartozó szakasz hosszát, a szög értékét. Fontos, hogy a méretszám mindig a valós, mérhető méretnek felel meg, a rajz méretarányától függetlenül. A méretszámot 3,5 mm-es (esetleg 5 mm-es) írásnagyságban a méretvonal felett 1 mm-re, lehetőleg középre írjuk úgy, hogy azok a rajzlap elforgatása nélkül jobbról, vagy alulról olvashatóak legyenek.

Ha a méretszám nem helyezhető a méretvonal fölé, akkor megadható mutatóvonalon, vagy a méretvonal meghosszabbításán, ha a méretnyíl is a méretvonal meghosszabbítására kerül.

A rajzokon a méreteket mm-ben adjuk, a mértékegység jelének kiírása nélkül. A mm-től eltérő hosszmértékek, valamint szögek esetén a méretszám után a mértékegység jelét is fel kell tüntetni.

Gyakran használunk a méretszámmal együtt olyan rajz- és betűjeleket, amelyek megkönnyítik, egyszerűsítik az alkatrész méreteinek értelmezését.

Ilyen például a körsugár jelzésére használt R, vagy az átmérőátmérő megadására használt görög fi betű (Φ).

Fontos tudni, hogy a méretszámot semmilyen vonal nem keresztezheti!

A mérethatároló nyíl

A méretvonal-határoló lehet nyíl, vagy ferde vonal. Ha lehetséges, a nyilat kell alkalmazni. A méretnyíl kialakítható nyílt vagy zárt módon. A ceruzarajzainknál a nyíl kialakítást alkalmazzuk. A nyílszakaszok hossza 2,5-3 mm, a méretvonalhoz 15-20 fokos szögben csatlakoznak. A nyilat vastag vonallal rajzoljuk. Ügyeljünk a szimmetrikus kialakításra. A rajzokon alkalmazott nyilak egységes kialakításúak legyenek!

Ha a méretvonal hossza nem elegendő a méretnyíl rajzolásához, akkor a nyilat a méretvonal meghosszabbításán, a határolóvonalakon kívülről befelé mutatva kell elhelyezni.

Fontos, hogy a méretnyilat semmilyen vonal nem keresztezheti, ha szükséges, ábrázolása érdekében még a kontúrvonalat is meg kell szakítani!

Ha valamilyen különleges okból ferde vonallal határoljuk a méretvonalat, akkor az alábbi szabályokat kell figyelembe venni. A vonal a méretvonallal 45 fokot zár be, hosszúsága minimum 3,5 mm, vékony vonallal rajzoljuk meg.

Ellenőrző kérdések:

Mi a méretvonal?

Mi a méretszám?