A műszaki rajz célja

A műszaki rajzok többféle céllal készülhetnek.

A rajz célja szerint lehet műhelyrajz,

technológiai rajz, elvi rajz.

A műhelyrajz rögzíti a tervezési munka eredményét. Célja, hogy a rajz alapján elvégezhető legyen a gyártás előkészítés, a gyártás, és a gyártmány ellenőrzés.

Ha a rajz célja egy technológiai folyamat ismertetése, akkor technológiai rajzról beszélünk.

A technikai rendszerek működési elvét bemutató rajzokat elvi rajznak nevezzük.

A műhelyrajz célja konkrét gyártási információk közvetítése, a technológiai- és elvi rajzok ezzel szemben a megértésre, a modellalkotásra helyezik a hangsúlyt.

Építész rajz

A műszaki rajz tartalma

A műszaki rajzok többféle tartalommal készülhetnek. A rajzokat tartalom szerint csoportosítva megkülönböztethetünk alkatrészrajzot és összeállítási rajzot.

A műszaki gyakorlatban használt technikai rendszerek elemekből állnak. Az olyan elemet, amely egy darabból, egyféle anyagból, szerelési művelet nélkül készülnek, alkatrésznek nevezzük (pl. csavar, öntvény, szegecs).

Az egy alkatrészről készült műhelyrajzot alkatrészrajznak nevezzük. Az alkatrészrajz tartalmazza az alkatrész alakját, a gyártáshoz, az ellenőrzéshez szükséges méreteket és alkatrész egyéb adatait.

Ha az alkatrészek elkészültek, ezek felhasználásával szereljük össze a gépeket és a berendezéseket, a technikai rendszereket. A szereléshez, összeállításhoz az alkatrészek azonosításához, valamint egymáshoz viszonyított helyzetük meghatározásához szükséges tudnivalókat az összeállítási rajz tartalmazza.

Az összeállítási rajzok általában meglehetősen bonyolult rajzok, készítésük és olvasásuk már nagy rajzi gyakorlatot, alapos elméleti tudást, jól megalapozott műszaki háttérismeretet, felkészültséget igényel.

Ceruzarajz

Kidolgozási módok

A műszaki rajzok elkészítése többféle kidolgozottsági szinten lehetséges, így megkülönböztethetünk vázlatot, szabadkézi rajzot, szerkesztett rajzot, ceruzarajzot, tusrajzot. Mindig a rajz célja, felhasználási területe határozza meg a kidolgozás módját.

A legkevésbé kidolgozott rajz a vázlat, melyben a tervező a gondolatait először rögzíti. A vázlat általában szabadkézi, vagyis még nem a szabványnak teljesen megfelelő kivitelű rajz. Általában ceruzarajz formájában készül. Elsődleges célja még nem a gyártási folyamat irányítása, hanem a gondolatok közlése, ennek megfelelően a hangsúly nem is a rajzi kidolgozottságon van. A vázlatok alapján készül a szerkesztett rajz, majd a rajzmásolatok.

A szerkesztett rajz a tervező által készített vázlat alapján készül, egy magasabb kidolgozottsági szintet képvisel a vázlathoz képest, már szabványnak megfelelő, pontos, okmányszerű rajz. A szerkesztett rajz lehet ceruzarajz, amiről a későbbiek során tusrajz készíthető, de készülhet eleve tusrajzként is.

A folyamat során a szerkesztett rajzokról másolatok (transzparensek, eredeti vagy kicsinyített-nagyított méretű fénymásolatok) készülnek. A másolatok kerülnek aztán a gyártási folyamat egyes résztvevőihez.

Ellenőrző kérdések

Mi a műszaki rajz célja?

Hogyan csoportosítjuk a rajzokat tartalmuk szerint?

Melyek a kidolgozási módok?