Az egypontos ábrázolás

Az egypontos ábrázolás lényege, hogy a képen a tárgyakat leképező vonalak a középpontos vetítés szabályainak megfelelően lerövidülnek. A tér szerkezetét meghatározó vonalak egy közös pontba, az enyészpontba futnak, az ábrázolt tárgyak az enyészponttól való távolságuk arányában rövidülnek meg. Egypontú perspektíva esetén a tárgy csak az egyik homlokfelületével párhuzamosan van elhelyezve a képsík előtt. Az ilyen módon létrehozott kép nem mérettartó.

Az egypontos ábrázolás alkalmazása

Az egypontos ábrázolás, a tér síkba való leképzésének módja a 15. században született meg. Az első perspektivikus konstrukciókat Brunneleschi alkotta meg 1420-ban, a vonalperspektíva megalkotójának már alapos geometriai ismeretekre volt szüksége. Az egypontos ábrázolással a festészet művészeti ágában találkozhatunk legtöbbször. A műszaki életben, prospektusokban és szerelési utasításokban a képszerű ábrák létrehozására a ferde vetítéssel létrejövő axonometrikus kép, vagy a középpontos vetítéssel létrehozott perspektivikus kép egyaránt alkalmazható. Az egypontos ábrázolás alkalmazása a művészetben tipikus.

A kétpontos ábrázolás

A perspektivikus ábrázolás másik lehetséges módja a kétpontos, más néven két iránypontos perspektíva. Kétpontos ábrázolás során a horizonton két, egymástól adott távolságra iránypontokat veszünk fel, majd ezekből a pontokból indítjuk el az ábrázolást. Az ábrázolás menete: Vegyük fel a horizont vonalát! Jelöljük ki a két iránypontot! Indítsunk egyeneseket az iránypontokból! Ezzel elkészítjük az ábrázolandó test alaprajzát. Rajzoljunk függőlegeseket az alap csúcsaiból, mérjük fel rá a testmagasságot! A jelölt magasságból húzzunk egyeneseket mindkét iránypontba! Ezzel a tárgy felső lapját is lerajzoltuk. Rajzoljuk meg a kontúrokat! Ha az ábrázolandó test összetett vagy csonkolt, akkor rajzolását befoglaló formájának megalkotásával kezdjük, a csonkolást ezután végezzük el.

A kétpontos ábrázolás alkalmazása

A kétpontos ábrázolás tipikus alkalmazási területe – a művészeteken kívül – az építészet. A tervek, vázlatok nem adnak képszerű rajzokat, ezért szükséges lehet képies ábrázolásra, látványtervek készítésére. Az építészetben és a művészeti életben az ún. látványtervek nagyon fontosak, hiszen ezzel lehet az elképzelt alkotást aránylag kis költséggel bemutatni. A látványtervekből gyakran készítenek maketteket, modelleket, amelyek még szemléletesebbek.

Ellenőrző kérdések:

Mi az egypontos ábrázolás lényege?

Mi a kétpontos ábrázolás lényege?