Rajz és alkatrészlista

A műszaki dokumentációkban számos dokumentumot, rajzot, leírást, listát tartalmaznak. Az egyes rajzok, leírások általában különböző lapokon találhatók. Minden lapon találunk egyértelmű utasítást, számozást, melyből kiderül, hogy a rajz milyen más lapokkal van még kapcsolatban.
A dokumentációban mindig találunk összetett és konkrét egyedi rajzokat is. A tájékozódáshoz mindig az általánossal kezdjük, majd haladjunk az egyedi felé.

Az összeállítási rajz

A technikai rendszerek, így a nyomdaiparban használt gépek is részrendszerekből, illetve elemekből épülnek fel. Az elemek összeállításhoz az alkatrészek azonosításához, valamint egymáshoz viszonyított helyzetük meghatározásához szükséges tudnivalókat az összeállítási rajz tartalmazza.
Attól függően, hogy a rajz a teljes rendszer, vagy csak egy részének összeállítására tartalmaz információkat megkülönböztetünk, teljes-, csoport- és rész-összeállítási rajzot.
Az összeállítási rajzok általában meglehetősen bonyolult rajzok, készítésük és olvasásuk már nagy rajzi gyakorlatot, alapos elméleti tudást, jól megalapozott műszaki háttérismeretet, felkészültséget igényel.

A szerelési rajz

A szerelési rajzok az összeállítási rajzokkal megközelítően azonos funkciót látnak el. Az összeállítási rajzok a rendszer részeit a maguk teljes bonyolultságukban ábrázolják. Erre az alaposságra azonban nem minden esetben van szükség.
Tipikus példa erre a műszaki készülékek szerelési rajzai.
A szerelési rajzokon a gépelemeket szimbolikusan ábrázolják és a rajz szerelési utasításokat is tartalmaz. Az általánosan alkalmazott szerelési műveleteket nem írják elő a rajzokon, hanem az adott szerelési utasításra hivatkoznak. A rajzon például csak annyi szerepel, hogy „transzformátor bekötése” és nem szerepel rajta a bekötés módjának részletes leírása.

Ellenőrző kérdések:

Milyen dokumentumokat tartalmazhat a műszaki dokumentáció?

Milyen összeállítási rajzokat különböztetünk meg?