Körgyűrűfelület (torusz)

Ha egy kört megforgatunk egy vele egy síkban fekvő, de a középpontján át nem haladó tengely körül, akkor a kapott forgástest egy körgyűrűfelület, vagy más néven torusz. A keletkező torusz alakját befolyásolja a leíró kör átmérője és a forgástengelytől való távolsága. A leíró körnek a forgástengelytől legtávolabb eső pontja írja le a felület legnagyobb párhuzamos körét, a legközelebb elhelyezkedő pedig a legkisebbet. Ebből a két adatból (külső átmérő és belső átmérő), vagy az egyik átmérőből és a leírókör sugarából a körgyűrűfelület a középpont ismeretében megszerkeszthető.

Körgyűrűfelület

Körgyűrűfelület (torusz) a háromképsíkos rendszerben

A körgyűrűfelület legegyszerűbben úgy szerkeszthető, ha ismerjük külső és belső átmérőjét. A test felülnézete két koncentrikus kör. Mindkettő középpontját a forgástengely merőleges vetülete jelöli ki. A nagyobb kör átmérője megegyezik a torusz külső átmérőjével, a kisebb pedig a belső átmérővel. A szimmetriatengelyen kívül ne feledjük jelölni a szimmetriakört se! Az elölnézeti kép két azonos átmérőjű körből és a hozzájuk húzott érintőegyenesekből áll. A körök megfelelnek a körgyűrűfelület leíró körének. Ügyeljünk a kör látható-, és nem látható vonalainak megkülönböztetésére! Az oldalnézet az elölnézettel teljesen megegyező, szerkesztése szükségtelen.

Ellenőrző kérdések:

Mi a torusz?

Hogyan szerkesztjük meg a toruszt?