A henger vetületei
A gépipari alkatrészek jelentős része forgácsolással, esztergálással készül. A gyártástechnológia ebben az esetben a forgástesteknek kedvez, hiszen a munkadarab végzi a folyamat főmozgását, a forgást. A henger, mint forgástest a térbeli formák, alkatrészek, gépelemek alapjának tekinthető.
A henger olyan forgástest, melynek alap és fedőlapját kör, kiterített palástját téglalap adja. A téglalap egyik oldalának hossza a henger alapkörének kerülete, másik oldalának hossza a henger magassága.
Sok ábrázolandó forma alapja a henger. Az ábrázolás egyik esetében a lerajzolni kívánt testet szabályos testek, így forgáshenger csonkolásával állítjuk elő, a másik esetben testek összeépítésével. Mindkét eljárás alapfeltétele a henger vetületi ábrájának alapos ismerete.
A hengert úgy helyezzük el a képsíkrendszer előtt, hogy alaplapja párhuzamos legyen a K1 képsíkkal.
A henger vetülete alul- és felülnézetből kör. Tetszőleges irányú oldal-, valamint elöl- és hátulnézetből téglalap.
A kocka vetületei
A kocka mint alaptest sok műszaki forma építőeleme. A kocka olyan síklapú test, melynek minden oldallapja szabályos négyzet. A kocka vetületi ábrázolása nem bonyolult feladat, hiszen ha helyesen helyezzük el a képsíkrendszer előtt, akkor minden nézete azonos nagyságú négyzet.
Ha az ábrázolandó tárgy kocka csonkolásából keletkezett, akkor a rajzolást mindig a befoglaló forma, azaz a kocka vetületeinek megrajzolásával kezdjük.
A befoglaló forma megrajzolása után a metszősíkok nyomvonalának megállapítása történik a megfelelő nézetben, majd a jellegzetes pontok átvetítése a többi nézetre.
Miután a csonkolt forma rajzát elkészítettük, a látható és nem látható éleket kell megkülönböztetnünk, a kontúrokat kihúznunk.
Ha modell áll rendelkezésünkre, könnyebb helyzetben vagyunk, hiszen a test modelljének forgatásával könnyen eldönthetjük a látható és nem látható élek helyzetét.
Ha csak képzeletben áll rendelkezésünkre a tárgy, kicsit nehezebb helyzetben vagyunk, mert a vizuális képzelőerőnk segít a tárgy vetületeinek meghatározásában.
A kúp vetületei
A kúp a gépelemek gyakran előforduló formája. Csapok, tengelyek lezárásaként, esztergált hegyes tárgyak végeként, zsákfuratok végződéseként találkozhatunk vele. Általában hengerrel összeépítve egy alakzathoz hozzáadva, illetve abból kivonva fordul elő. Megjelenése sokszor a megmunkálási folyamat sajátosságainak, a felhasznált szerszámok tulajdonságainak következménye. Gondoljunk arra, hogy az anyagba hatoló fúrószál hegye szintén kúpvégződésű zsákfuratot képez ki.
A kúp olyan forgástest, melynek alaplapja kör, alkotói egy pontba, a kúp csúcspontjába futnak össze. Ha a kúp egyenes kúp, akkor csúcspontból a kör középpontjába húzott vonalon merőleges a kúp alapkörére. Ezen a vonalon mérhető a kúp testmagassága.
A kúpot a képsíkrendszer előtt úgy helyezzük el, hogy alaplapja a K1 képsíkkal párhuzamos legyen.
Ebben az esetben felülnézet kör. Elöl-, hátul- és oldalnézetei háromszögek.
Ha az ábrázolandó test a kúp csonkolásával jött létre, akkor a rajzolást mindig a teljes kúp vetületeinek előállításával kezdjük, majd a megfelelő nézeten meghatározzuk a metszősíkok nyomvonalait, a jellemző pontokat a többi nézetre átvisszük. A kapott metszéspontokból a csonkolt test kirajzolható.
A gúla vetületei
Összetett testek a legtöbb esetben szabályos mértani testekből épülnek fel. Ilyen építőelem a gúla is. A gúla vetületeit összetett testek ábrázolásában alkalmazzuk, például sokszög idomok lezáró részeként.
A gúla síklapú test. A síklapú testek síkidomokból építhetők fel, melyek a vetületi ábrázolás során megjelennek.
A gúla olyan síklapú test melynek alaplapja tetszőleges sokszög, oldallapjai háromszögek. Az oldalak száma az alaplap csúcsainak számától függ. A gúla oldalélei egy pontba, a test csúcspontjába futnak össze.
Ha a gúla alaplapja szabályos sokszög, és csúcspontja a sokszög középpontjára bocsátott merőleges egyenesen van, szabályos egyenes gúláról beszélünk.
A gúlát a képsíkrendszerben úgy helyezzük el, hogy alaplapja a K1 képsíkkal párhuzamos legyen. A felül és alulnézeten a gúla alaplapjául szolgáló sokszög jelentkezik körvonalként, valamint az oldalélek láthatók az alapsokszög csúcsaiból a gúla csúcspontjába mutató vonalként.
Az elöl-, hátul- és oldalnézeteken az oldallapok háromszögei láthatók, és jelentkezhetnek más oldalélek is látható, vagy nem látható élként.
Ellenőrző kérdések:
Mik a henger vetületei?
Mi a kocka vetülete?
Mik a kúp vetületei?
Mik a gúla vetületei?
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
