Axonometrikus szabadkézi vázlat

Vetületi ábráról axonometrikus vázlat készítése nem egyszerű feladat, hiszen gondolatban rekonstruálnunk kell a tárgyat, majd a választott axonometria szabályainak megfelelően lerajzolnunk. Ne sajnáljuk a fáradtságot, hiszen a térszemlélet fejlesztésének, a rajzkészség javításának egyik legbiztosabb módszere ez. Alkalmazzuk a frontális axonometriát! Tengelykeresztje elég könnyen rajzolható közelítően pontosan, ráadásul a méretek mindhárom irányban azonosak az eredetivel. A rajzolás előtt ismerkedjünk a tárggyal, szemléljük meg minden irányból, keressük meg jellegzetes beállítását! Ha a tárgy egy csonkolt test, keressük meg befoglaló formáját! A rajzolást a tengelykereszt megrajzolásával kezdjük, majd felmérjük a méreteket. Párhuzamosok rajzolásával a befoglaló forma előáll. Ha szükséges, végezzük el a csonkolást, keressünk metszéspontokat! Húzzuk ki a kontúrokat!

Síklapú test vázlata

Izometrikus axonometriában ábrázolt test

Az izometrikus axonometria a képsíkhoz képest általános helyzetű test merőleges vetítéssel készített képe. A tengelykereszt három tengelye egymással 120°-os szöget zár be. A z tengely a függőleges irány, ettől balra az x, jobbra az y tengely található. Az x és y tengelyek a vízszinteshez képest 30°-os szöget zárnak be. A rövidülés csak elhanyagolható mértékben jelentkezik, ezért az ábrázolandó tárgy méreteit mindhárom irányban teljes nagyságban rajzoljuk. Az egyméretű axonometria a tárgy ábrázolását nagy rálátásban mutatja, így a felső lapon jelentkező részletek bemutatására különösen alkalmas. Az izometria nagy előnye, hogy a tengelyek könnyen felrajzolhatók, a tárgy minden irányban azonos méretben rajzolható, ami gyors szerkesztést tesz lehetővé.

Hasáb rajzolása izometriában: Rajzoljuk fel a tengelykeresztet! A tengelyekre mérjük fel a hasáb méreteit! Vonalzónk csúsztatásával rajzoljunk párhuzamosakat a tengelyekkel a kijelölt pontokból! A párhuzamosok metszéspontjai a hasáb csúcspontjait adják. Húzzuk ki a látható éleket! Ezzel a hasáb izometrikus rajzát elkészítettük.

Dimetrikus axonometriában ábrázolt test

A kétméretű, vagy dimetrikus axonometria a képsíkhoz képest általános helyzetű test merőleges vetítéssel készített képe. A függőleges irányt megtartjuk (z tengely), ezzel az x tengely 97°-os szöget, az y tengely pedig 131 °30'-es szöget zár be. A gyakorlatban a szögeket nem a z tengelyhez, hanem a vízszintes irányhoz viszonyítjuk. Az x tengelyt a vízszinteshez képest 1: 8, az y tengelyt 7: 8 arányú lejtéssel rajzoljuk meg. A dimetria alkalmazásakor az x tengelyen keletkező rövidülést elhanyagoljuk, az x és z tengelyekre a valós méretet, az y tengelyre a valós méret felét rajzoljuk. Az összes axonometrikus ábrázolás közül kétméretű az, ami a valós képet a legjobban megközelíti. Hátránya viszont a tengelykereszt felrajzolásának viszonylagos bonyolultsága és időigényessége.

Hasáb rajzolása dimetriában: Rajzoljuk fel a tengelykeresztet! A tengelyekre mérjük fel a hasáb méreteit! Az x és z tengelyre a valós méretet, z-re a valós méret felét mérjük fel! Vonalzónk csúsztatásával rajzoljunk párhuzamosakat a tengelyekkel a kijelölt pontokból! A párhuzamosok metszéspontjai a hasáb csúcspontjait adják. Húzzuk ki a látható éleket! Ezzel a hasáb dimetrikus rajzát elkészítettük.

Frontális axonometriában ábrázolt test

A frontális, vagy kavalier axonometria a képsíkkal párhuzamos helyzetű test ferde vetítéssel készített képe. A frontális axonometria a függőlegesen kívül a vízszintes főirányt is megtartja. A függőleges (z) tengellyel az x 90°-os szöget zár be. Az y tengelyt a vízszinteshez képest 45°-os lejtéssel rajzoljuk. Az x és z tengelyekre a valódi méreteket, az y tengelyre a valós méret felét mérjük fel. A frontális axonometria nagy előnye, hogy tengelykeresztje könnyebben megrajzolható, mint a dimetriáé, valamint az, hogy az x – z síkban az elölnézet képtorzulás nélkül rajzolható, ami főleg körök ábrázolását könnyíti meg.

Hasáb rajzolása frontális axonmetriában: Rajzoljuk fel a tengelykeresztet! A tengelyekre mérjük fel a hasáb méreteit! Az x és z tengelyre a valós méretet, z-re a valós méret felét mérjük fel! Vonalzónk csúsztatásával rajzoljunk párhuzamosakat a tengelyekkel a kijelölt pontokból! A párhuzamosok metszéspontjai a hasáb csúcspontjait adják. Húzzuk ki a látható éleket! Ezzel a hasáb rajzát elkészítettük.

Szabadkéi vázlat axonmetriában

Ellenőrző kérdések:

Hogy ábrázolunk izometrikus axonometriában?

Hogy ábrázolunk dimetrikus axonometriában?

Hogy ábrázolunk frontális axonometriában?