Menet keletkezése, megadása

Vegyünk képzeletben egy forgáshengert és egy színes zsinórt. Ha a zsinórt a hengerre, annak tengelyvonalához képest állandó szögben felcsavarjuk, csavarvonalat kapunk. Ha a zsinórmenet helyett, valamilyen háromszög, trapéz szelvényű képlékeny rudat tekerünk, úgy hogy a menetek közvetlenül egymás mellé kerülnek, akkor csavartestet, menetes orsót kapunk.

A meneteket a feltekerés módjától és a képzeletben feltekert testtől függően különböző tulajdonságokkal jellemezhetjük. A feltekert test keresztmetszetének alakja a menet szelvénye, ez alapján megkülönböztetünk éles-, lapos-, trapéz-, fűrész- és zsinórmeneteket. A hengerpalást egy alkotja és a csavarvonal két metszéspontjának távolsága a csavarvonal menetemelkedése. A csavarvonalnak a henger tengelyvonalára merőleges síkkal bezárt szöge a menetemelkedési szög. Attól függően, hogy a csavarvonalat balra, vagy jobbra csavartuk fel, jobb-, vagy bal emelkedési irány menetet kapunk.

Megkülönböztetünk az anyag külső felületére, vagyis orsóra készített menetet, az orsómenetet és a belső felületre, vagyis furatba készített anyamenetet.

A csavarmeneteket általában kötő- és mozgatócsavarokként alkalmazzuk. A kötőcsavarok többnyire éles menetűek, a mozgatócsavarok trapéz, vagy fűrészmenetűek.

A gyakorlatban a csavarmenetet esztergálással, menetmetszővel, menetfúróval, vagy menethengerléssel állítják elő.

A menetek csoportosítása

Ha a menet szelvénye nincs lekerekítve, nincs semmilyen tompított alakra kiképezve, akkor a menetet élesmenetnek nevezzük. Az élesmenetek közé tartozik a legfontosabb menettípus, a metrikus menet is.

Az anyamenet

Az anyamenetek ábrázolása jelképes, a külső és belső menetátmérők képét hengerpalástnak tekintjük és egyenes vonalakkal, és körívekkel jelöljük.

Mindig a mérhető méretet jelöljük vastag vonallal. Az anyamenetek esetén a mérhető méret a magátmérő, azaz a belső átmérő. A magátmérő vonala és a hasznos menethosszt jelző vonal vastag folytonos vonal. A külső átmérő vonala vékony, folytonos.

A tengely irányú vetületen a belső átmérő folytonos vastag vonallal rajzolt kör, a külső átmérő vékony vonalát a kör 3/4 részén rajzoljuk meg. Ügyelni kell rá, hogy a külső átmérő vonala nem kezdődhet és nem fejeződhet be pontosan a szimmetriatengelynél, ahhoz képest elforgatva kell megrajzolni.

A csavarmenetek típusai

A kötőcsavarokon és a kötőgépelemeken leggyakrabban a métermenete, más néven metrikus menetet alkalmazzuk. A metrikus menet jellemzője, hogy méreteit az európai méretrendszernek megfelelően milliméterben adjuk meg.
A metrikus menetek profilszöge 60°, jellemzője a tompított menet-él és a lekerekített menet-tő.
A métermenet készülhet normál, finom, vagy kúpos kialakításban. A menet betűjele: M. Tipikus megadás pl. az M9, amely 9-es metrikus menetet jelöl.

Ellenőrző kérdések:

Mit nevezünk menetnek?

Hogyan csoportosítjuk a meneteket?