Axonometrikus ábrázolás

Az axonometrikus, vagy műszaki ábrázolás célja szemléltető térhatású ábrák készítése. A tárgyról egyetlen képsíkra párhuzamos vetítést végzünk. A tárgy lehet általános, vagy a képsíkkal párhuzamos helyzetű. Az egymással párhuzamos vetítősugarak a képsíkra lehetnek merőlegesek, vagy azzal derékszöget bezárók. A fenti különbségek miatt többféle axonometrikus ábrázolás terjedt el. A műszaki rajzokon az egyméretű (izometrikus), a kétméretű (dimetrikus) és a frontális (kavalier) axonometria használható. Az axonometrikus rajzok készítése a tengelykereszt felrajzolásával kezdődik. A három tengely egymáshoz viszonyított helyzete a különböző axonometriákban más és más. A tengelyek megrajzolása után a test éleit párhuzamosok rajzolásával alakítjuk ki. Az axonometriákban a tárgyak bizonyos alakja változik, a négyzetek paralelogrammákká, a körök ellipszissé torzulnak, egyes méretek a valóshoz képest rövidülve jelentkeznek.

Perspektivikus ábrázolás

Ha a tárgy képét középpontos vetítéssel hozzuk létre, akkor az egymással nem párhuzamos vetítősugarak által meghatározott rajz a tárgy perspektivikus képe lesz. A vetítősugarak egy pontban futnak össze, ezt a pontot nézőpontnak is nevezhetjük. Prospektusokban, építészeti tervekben és más műszaki dokumentációkban alkalmazzák a látható térbeli képet jobban megközelítő távlati vagy perspektivikus ábrázolást. Illusztrációként leginkább megfelel a kétpontú perspektíva, amely esetben a tárgy úgy van elhelyezve, hogy a függőleges homlokfelületei hajlanak a függőleges vetítősík felé, a vízszintes homlokfelületei pedig merőlegesek arra. Műszaki rajzokon ritka a hárompontú perspektíva, amely esetben a tárgy beállítása olyan, hogy minden homlokfelülete hajlik a képsík felé.

Átlátszó nézet

Az átlátszó nézettel történő bemutatás során úgy járunk el, mintha a tárgy egy része átlátszó lenne. A nézettel szemben a nem látható élek is láthatóvá válnak. Az ábrázolási mód általában perspektivikus, hiszen az elsődleges szempont a szemléletesség. Az átlátszó nézetekkel prospektusokban, szerelési, ill. javítási kézikönyvekben, építészeti rajzokon, számítógépes animációkban találkozhatunk. Tipikus példa az ábrázolási mód alkalmazására egy ház bemutatása úgy, hogy a tető átlátszó, így a házbelső feltárul.

Robbantott ábrával

A robbantott ábra célja rendszerint gép, több elemből álló berendezés összeszerelési folyamatának bemutatása. Perspektivikus ábrázolásban vagy valamely axonometriában mutatja az alkatrészeket azonos méretarányban, egymáshoz képest eltolva, elhelyezkedésük sorrendjében. Legegyszerűbb úgy elképzelnünk, mintha egy berendezést szétszerelnénk, és az alkatrészeket a helyzetüknek megfelelően, csak egymástól egy kicsit távolabb helyezve lerajzolnánk. Robbantott ábrákkal főként szerelési utasításokban, kézikönyvekben, terméktájékoztatókban találkozhatunk.

A robbantott ábra

Ellenőrző kérdések:

Mi az axonometrikus ábrázolás lényege?

Mi a perspektivikus ábrázolás lényege?

Hogyan történik az átlátszó nézettel való bemutatás?