Metszeti ábrázolás szükségessége
A nézetekkel ábrázolt műszaki rajzokon a tárgyak belső tagoltságát, furatokat, üregeket, bemélyedéseket, a nem látható éleket vékony szaggatott vonallal jelöljük.
A belsőleg erősen tagolt, bonyolultabb alkatrészek rajzain a sok egymást metsző szaggatott vonal megnehezíti a tárgy alakjának felismerését, a tárgy rekonstruálását.
Ezért szükség van egy olyan ábrázolási módra, mely nemcsak a tárgy külső alakját, nézeteit mutatja meg, hanem szemlélteti annak belső részeit is. Ez az ábrázolási mód a metszet, vagy szelvény.
Metszősík jelölése
Ha a metszősík helyzete a rajzból nem egyértelműen határozható meg, akkor a metszősíkot jelölnünk kell. A metszősíkot azon a nézeten jelöljük, melyre merőleges, tehát nyomvonalával jelezzük helyzetét.
A metszősíkot vékony pontvonallal jelöljük, a végződéseknél és az irányváltásoknál vastag vonalat használunk. A vastag vonalszakaszok a tárgy kontúrjait nem metszhetik. A vetítés irányát nyíl mutatja, mely a vastag vonalszakaszra mutat. A nyilazott vonal csúcsát a metszősík vonalszakaszának a tárgy rajzától távolabb lévő szélétől 2-3 mm-re rajzoljuk. A metszősík nyomvonalát és a metszet összetartozását betűjelzéssel kell jelölni. A betűjelzésekre nagybetűket használunk, melyeket az ábécé sorrendjének megfelelően, kihagyás nélkül kell felhasználni. Az azonosító jeleket a nyilazott vonalak mellé rajzoljuk mindkét oldalon. A betűjelzést a metszeti ábra felett kötőjelesen is meg kell adni (A - A). A betűk mérete a rajzon használt feliratok méreténél egy fokozattal nagyobb legyen.
A metszősík
A metszeti ábrázolás elvének lényege, hogy a tárgyat elhelyezzük a képsíkrendszer előtt, képzeletben egy síkkal – a metszősíkkal – elmetsszük, a metszősík és a szemünk közé eső részt eltávolítjuk, majd a tárgynak a képsík és a metszősík közé eső részéről a merőleges párhuzamos vetítés szabályai szerint vetületet készítünk.
A metszősík tehát egy olyan képzeletbeli sík, mellyel az ábrázolandó tárgyat elmetsszük. A metszősíkot a merőleges nézeten jelölni kell.
A metszősík alkalmazása
A műszaki rajzokon a külső részek által takart belső részletek, furatok, bemélyedések szemléletes bemutatását a metszeti ábrázolás teszi lehetővé.
Metszeti ábrázolás alkalmazása esetén a tárgyat a metszősíkkal elmetsszük, majd a Képsík és a metszősík közé eső részről vetületet készítünk.
A képzeletben elmetszett anyagrészeket általános anyagjelöléssel, 45°-os szögben dőlő vékony, folytonos vonalkázással látjuk el. A vonalak egymással párhuzamosak, a köztük lévő távolság állandó. Az elmetszett anyagrész a szelvény. Metszetrajzon a metszősík mögött lévő nézetrészeket is meg kell rajzolni.
A metszetrajzon tehát az elmetszett anyag szelvényét és e sík mögött látható nézetrészeket ábrázoljuk.
A metszeti ábrázolás első lépése a metszősík helyes megválasztása. A metszősík általában párhuzamos valamely képsíkkal. Szimmetraikus tárgyak esetén a metszősík a tárgy szimmetriavonalába eshet. Bonyolult formák esetén több metszősík alkalmazása, több metszet készítése is szükséges lehet.
Ellenőrző kérdések:
Mit mutat meg a metszeti ábrázolás?
Mi a metszősík?
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
