A rendező egyenesek alkalmazása

Egy téglatest vetületeit rendezők segítségével is megrajzolhatjuk: Rajzoljuk meg az X12 és X23 tengelyeket! Válasszuk ki a tárgy főnézetét! Rajzoljuk meg az elölnézet mérethelyes képét! A rendezők segítségével vetítsük az oldaléleket K1 képsíkra! Vegyük fel a hiányzó méreteket, rajzoljuk meg a felülnézet képét! Rajzoljuk meg felülnézetből az X23 tengelyig párhuzamosan a rendezőket, majd körzővel a tengelyek metszéspontjában képzett origóból vetítő körívvel az X12 tengelyig körívet, majd azon túl az X23 tengellyel párhuzamosokat! Rajzoljunk rendezőket elölnézetből az X12 tengellyel párhuzamosan! A felül- és az elölnézetből induló rendezők metszéspontjai meghatározzák a balnézet jellemző pontjait! A megfelelő csúcspontok összekötésével az egyes nézetek előállnak.

Függőlegesen és vízszintesen álló képsíkok

A Monge-féle képsíkrendszerben két képsíkot (K1 és K2) különböztetünk meg. K1 a felülnézet képsíkja, K2 az elölnézeté. Szokásos ábrázolásuk szerint tekinthetjük az első képsíkot vízszintesnek, a másodikat függőlegesnek. A három képsíkos rendszerben bevezetünk még egy képsíkot, a harmadik képsíkot (K3). A K3 képsík a balnézet síkja, és függőleges helyzetűnek tekintendő. Ha az ábrázolt tárgy alakja megkívánja, több képsíkot is – összesen hatot – alkalmazhatunk. Az elöl- és hátulnézet, valamint a jobb- és balnézet képsíkja függőleges helyzetűek, míg a felül- és alulnézet síkja vízszintesek.

Függőlegesen és vízszintesen álló képsíkok

A térnegyedek

Ha a vízszintes K1 képsíkot egy függőleges K2 képsíkkal elmetsszük, akkor a képsíkrendszer a teret négy negyedre osztja. A negyedeket térnegyednek nevezzük. A két sík metszésvonala, a képtengely (X1, 2) a képsíkokat pozitív és negatív félképsíkokra osztja. A vetületi ábrázolás során a tárgyat a megfelelő térnegyedbe helyezzük, a két képsíkra külön-külön merőlegesen vetítünk, és az így keletkező képet a síkba hajtogatva rajzoljuk meg.

A térnegyedek azonosítása, elnevezése

A képtengely a képsíkokat pozitív és negatív félképsíkokra bontja. A K1 képsík bal oldali része negatív (-K1), jobb oldali pozitív (+K1). A K2 képsík felső része a +K2, alsó a –K2 jelölést viseli. A térnegyedek azonosítására római számokat használunk, így I. térnegyedről, II. térnegyedről, III. és IV. térnegyedről beszélünk. Az első térnegyedet +K1 és +K2 határolja, a másodikat –K1 és +K2, a harmadikat –K1 és –K2, a negyediket +K1 és –K2. A műszaki rajzokon a testeket a pozitív félképsíkok által határolt első térnegyedben ábrázoljuk.

A térnegyedek azonosítása

Merőleges képsíkok

A műszaki ábrázolás feladata, hogy térbeli alakzatokat ábrázoljon a rajzlap síkján. Az ábrázolást vetítés segítségével valósítjuk meg. A vetítés képsíkokra történik. A képsíkokat egymásra merőlegesen vesszük fel, így alakul ki a képsíkrendszer. A merőleges képsíkok száma szerint megkülönböztethetünk egy-, két- és háromképsíkos ábrázolást. A műszaki rajzokon mindig az összes alak és méret meghatározásához minimálisan szükséges számú képsíkra vetítünk, ha kell, háromnál több nézetet is rajzolunk. A rajzot a merőleges képsíkok síkba hajtogatásával állítjuk elő. Ha a munkadarabon olyan részlet található melynek ábrázolása a merőleges képsíkrendszerben nem megoldható, akkor különleges esetben, módunk van ferde nézetek alkalmazására is.

A merőleges képsíkok

Ellenőrző kérdések:

Hány képsíkot különböztetünk meg a Monge-féle képrendszerben?

Hogy jelöljük a térnegyedeket?

Milyen esetben alkalmazhatunk ferde vetületeket?