Metszeti tilalom fogalma

Bizonyos alkatrészeket a szabvány szerint tilos metszetben ábrázolni. Ezt az előírást metszeti tilalomnak nevezzük.

Teljesen tömör tárgyakat és tárgyrészleteket a legnagyobb kiterjedésük irányában metszetben ábrázolni, azaz hosszmetszetben rajzolni tilos. E tárgyak hosszirányra merőleges metszése, azaz keresztmetszetük rajzolása megengedett.

A metszeti tilalom alá eső tárgyakat még akkor is nézetben kell megrajzolni, ha metszősík halad rajtuk keresztül.

A nem metszendő tömör alkatrészek, tárgyak és tárgyrészletek jellegzetes fajtái: a küllők, a bordák, a csapok, a csavarok, a csigák, az ékek, a fogantyúk, a görgők (golyók), a huzalok, a karok,

a láncok, a lemezek, az orsók, a rudak, a szegecsek,

a szegek és a tengelyek.

A metszeti tilalom okai

A műszaki rajzok érthetőségét, a rajzoló munkáját megkönnyíti és egyszerűsíti, ha az olyan alkatrészeket, vagy tárgyrészleteket, amelynek metszete nem ábrázol többet, mint nézeti képük, nem rajzoljuk metszetben.

A metszeti tilalom legfontosabb oka a műszaki rajzok érthetőségének követelménye. E mellett, másodlagos indokként a rajzoló munkájának egyszerűsítése említhető meg.

A metszeti tilalom egyaránt vonatkozik alkatrész-, és összeállítási rajzra is.

Az összeállítási rajzok érthetőségét növeli és a rajzolvasást megkönnyíti, ha a tömör alkatrészeket (tengelyt, csavart, szegecset, orsót, éket, reteszt, golyót, fogantyút, fogat, láncot) még akkor is nézetben ábrázoljuk, ha a metszősík keresztülhalad rajtuk.

Ellenőrző kérdések:

Mit jelent a metszeti tilalom?

Melyek a nem metszendő tömör alkatrészek?