A képsíkok egyesítése

A rajzi ábrázolás alapfeladata, hogy a térbeli képsíkrendszert a rajta lévő vetületekkel a rajzlap síkján tudja bemutatni. A képsíkokat a képsíktengely körül forgatjuk el úgy, hogy vehetjük a K1 képsíkot mozdulatlannak és beleforgatjuk K2 képsíkot, vagy lehet K2 mozdulatlan és K1 képsíkot forgatjuk be. Három képsík esetén K3 képsíkot az X23 képsíktengely mentén K2 mellé forgatjuk be. A vetületeken nem kell jelölni a képsíkok határvonalát, nincs szükség a K1, K2 feliratokra sem, hiszen a vetületek helye a nézetrendben kötött, elegendő a képsíktengelyek és a rendezők jelölése.

A felülnézet alkalmazása

Egy a Monge-féle képsíkendszerben elhelyezett tárgynak az első, vízszintes képsíkra történő, merőleges vetítéssel létrehozott képét a tárgy felülnézetének nevezzük. Az elnevezés a vetítés irányára vonatkozik. A rajzon a felülnézetből látható és nem látható éleket is jelölni kell, egymástól megkülönböztetve. A látható éleket vastag folytonos vonallal, a nem látható éleket vékony szaggatott vonallal ábrázoljuk. Vékony szaggatott vonallal rajzolandók meg a testek belső furatai, a metszősíkok által metszett síkok, stb.

Az elölnézet értelmezése

Egy a Monge-féle képsíkrendszerben elhelyezett tárgynak a második, függőleges képsíkra történő, merőleges vetítéssel létrehozott képét a tárgy elölnézetének nevezzük. Az elnevezés a vetítés irányára vonatkozik. A rajzon az elölnézetből látható és nem látható éleket is jelölni kell, egymástól megkülönböztetve. A látható éleket vastag folytonos vonallal, a nem látható éleket vékony szaggatott vonallal ábrázoljuk. Vékony szaggatott vonallal rajzolandók meg a testek belső furatai, a metszősíkok által metszett síkok, stb.

Ellenőrző kérdések:

Hogyan egyesítjük a képsíkokat?

Milyen jelöléseket használunk felülnézetnél?

Milyen jelöléseket alkalmazunk elölnézetnél?