Tananyag választó:
Bevezetés
Jegyzet szerkesztése:
Növények tápelemtartalma
Eszköztár:

Tápelemek aránya a növényekben

Tápelemek értékhatárai a nönényi szárazanyagban A növények ásványi táplálkozása egyrészt a növények életműködése, másrészt, mivel emberi fogyasztásra kerülnek, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk tekintetében jelentős. Azok az ásványi tápelemek, amelyek elősegítik a növények növekedését, az ember életműködéséhez szükségesek, hasznosak. Mások azonban károsak lehetnek, mint például a nehézfémek. Ezért nagyon fontos, hogy az egyes elemek előfordulnak-e és milyen arányban a növényi szervezetekben.
A növényekben a tápelemek arányának meghatározását már a mikro és a makrotápelemek szerinti besorolás bemutatja. A makroelemek azok, amelyek 0,01%-ot meghaladó mennyiségben vannak jelen, a mikrotápelemek pedig ez alatt találhatók a növényekben.
A növények a környezetükből élnek, ezért az ott előforduló elemeket beépítik testükbe függetlenül attól, hogy azok szennyező, káros anyagok vagy sem.

A Liebig-féle minimumtörvény

Liebig hordója Liebig hordója JUSTUS VON LIEBIG német tudós nevéhez fűződik a relatív minimumtörvény megfogalmazása. Liebig már az 1800-as évek második felében felismerte, hogy a növények növekedésében mindig az a tényező a meghatározó, amelyik minimumban van. Vagyis a növények a környezetükből felvett anyagokat és energiát csak megfelelő arányban tudják hasznosítani. Tehát hiába juttatunk ki például nagy mennyiségű nitrogént valamely növényi kultúrába, ha más tápelemekből hiány keletkezik, a nitrogén nagy részét nem tudja hasznosítani.
Ez a felismerés jelentette a tápanyag-visszapótlás (műtrágyázás) modern szemléletének megalapozását. A termés és az azt meghatározó alapvető tényezők törvényszerűségét a világszerte ismert ún. "hordó-elmélet" szemlélteti a legjobban: a hordó különböző magasságú dongáinál a beleöntött víz ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga van. A tápelemek és az egyéb környezeti tényezők (a víz, a fény, a hőmérséklet) a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az ellátottságtól függően. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés mennyiségét (termésszintet). Mindig az a (környezeti) tényező befolyásolja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van.