- 4 téma
Alak
Növényrendszertani egység, mely a vegetatív részek (levelek, hajtások) méreteiben mutatkozó eltéréseket jelzi.
Alaptalajművelés
Az alap-talajművelésnek nevezzük együttesen azokat a talajművelési eljárásokat, amelyeknek a célja hogy a területet előkészítsük a növény termesztésére. Feladata a gyommentes, jó vízgazdálkodású és a gyökérzóna mélységéig laza szerkezetű talaj kialakítása.
Alfaj
Növényrendszertani egység, mely a fajon belül természetes úton vagy nemesítési munka eredményeként jön létre. Az ide tartozó növényeknek önálló földrajzi elterjedése illetve környezettani jellege van.
Állandó helyre vetés
Az a szaporítási mód, amikor a zöldségnövények magját a nevelés helyére vetjük. Betakarításig a növényt nem ültetjük át.
Alvórügy
A fásszárú növényeken azokat a fejletlen rügyeket, amelyek az adott tenyészidőben nem hajtanak ki, alvórügynek nevezzük.
Alvószemzés
A szemzéssel történő szaporítás olyan típusa, amikor a szemzett rügyek csak az összeforradást követő tenyészidőszakban hajtanak ki, addig „alva maradnak”.
Amőbaágy
Teljesen szabálytalan formájú virágágy, mely arányaiban alkalmazkodik a gyepfelület nagyságához. Tájképi kertekben mutat igazán jól. Alakja a tér formájához igazodik, mert ezzel válik természetes részévé a tájképnek. Tagoltsága nagyvonalú és általában 3-4 fajta növénnyel ültetik ki, nagy foltokban.
Anyatelep
Igazolt származású anyanövényekkel, állandó jelleggel betelepített terület, ahol folyamatosan sarjcsemetét, bujtványcsemetét vagy indanövényt nevelnek szaporítási céllal.
Árasztó öntözés
Azt az öntözési módot, amikor a terület elárasztásával juttatjuk a talajba a megfelelő mennyiségű csapadékot, árasztó öntözésnek nevezzük. Hátrányai miatt ritkán alkalmazzák.
Árnyéktűrők
Azokat a zöldségnövényeket, amelyek árnyékos területeken is megfelelően fejlődnek és termést képeznek, árnyéktűrőknek nevezzük.
Átmeneti rügy
Az almástermésűeknél előforduló rügyfajta, amely termőrügynek látszik, de kihajtva csak hajtást képez.
Áttelelő zöldségek
A nyár végén, ősz elején szaporított és a telet a szabadföldön átvészelő zöldségféléket, áttelelő zöldségeknek nevezzük. Ezekből a zöldségekből a következő tavasszal lesz betakarítható termés (pl.: áttelelő fejes saláta, vöröshagyma, stb.).
Barázdás öntözés
Azt az öntözési módot, amikor az ágyások között kialakított barázdákba folyik az öntözővíz, barázdás öntözésnek nevezzük.
Beiszapoló öntözés
A palánták kiültetését követően a tövek egyedi beöntözését nevezzük beiszapoló öntözésnek. Célja a talajrészeknek a gyökérhez mosása.
Biológiai érettség
A termés teljes beérést biológiai érettségnek nevezzük. Ekkor a termésben található magvak továbbszaporításra érett állapotban vannak.
Biotermesztés
Biotermesztésnek nevezzük azt a termesztési módot, amikor a termesztés során törekszünk a talaj és a termőhely környezetének természetes állapotát fenntartani: természetes készítményeket alkalmazva a tápanyagutánpótlásban és az agrotechnikai és fitotechnikai munkák okszerű alkalmazásával a növényvédelemben a vegyszerhasználatot minimalizálni.
Bojtos gyökérzet
Több, körülbelül egyformán fejlett mellékgyökér elágazási rendszeréből álló gyökérzet.
Borderágy
Kerítés, fal, sövény-, cserjecsoport elé helyezett szalagágy, melyet úgy ültetünk ki, hogy a sétaúton, járdán szemlélődő felől jól látható legyen. Csak egyik oldalról látható, mert a másik oldalról zárt. Nemcsak szabályos szalagszerű virágágyak lehetnek, hanem a vegyes, színfoltos virágágyak kiültetési formája is. A virágfoltokat úgy helyezzük el, hogy a különböző magasságú növények ne takarják el egymást.
Botanika
A botanika növénytant jelent.
Botanikai név
A növények tudományos, kettős latin neve. Az első a nemzetség neve, melyet nagybetűvel írunk, a második a fajé, mely kisbetűvel kezdődik. A Linné által kidolgozott nevezéktan mindenkire nézve ma is kötelező. Ennek segítségével minden növény egyértelműen azonosítható ellentétben a nemzeti nyelveken adott sokféle elnevezésekkel.
Botanikus
Az élő és kihalt növények leírásával, azok rokonsági és fejlődéstörténeti kapcsolatainak kiderítésével foglalkozó tudós szakember.
Botanikus kert
Élő növényekből álló, rendszerezett gyűjtemény, mely a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést szolgálja. A növények mellett általában feltüntetik a hétköznapi nevüket, tudományos nevüket és eredeti élőhelyüket. A növényeket ökológiai, rendszertani, morfológiai elvek alapján ültetik a kertben. Másképpen füvészkertnek is nevezhetik, illetve a főleg fás szárú növényekkel betelepített kerteket arborétumnak is hívják.
Bujtás
Vegetatív szaporítási mód, amelynél az anyanövény leszaporítható szárrésze mindaddig kapcsolatban marad a tővel, amíg nem rendelkezik saját gyökérzettel és szárrésszel.
Család
Faj feletti növényrendszertani egység, mely a rokon nemzetségeket foglalja magában.
Faj -> nemzetség -> család -> rend -> osztály -> törzs
Csíraszám
A vetést követően az egységnyi területen a kicsírázott zöldségmagvak száma.
Csírázási erély
A csírázási erély megmutatja, hogy a szabványban meghatározott idő alatt a magvak hány százaléka csírázott ki. A csírázási erély a csírázás gyorsaságára utal.
Csírázóképesség
A csírázóképességgel a meghatározhatjuk, hogy optimális körülmények között a magok hány százaléka csírázóképes, mennyiből fejlődhet növény.
Csúcsrügy
A vessző csúcsán lévő rügyet csúcsrügynek nevezzük.
Drazsírozás
A drazsírozás a mag felületére vastag bevonóanyag felvitele, ami a mag méretét és tömegét megnöveli, alakját szabályossá teszi. Így az apró és szabálytalan alakú magok vetése könnyebbé válik.
Dugványiskola
A faiskola része, mely a dugványok gyökereztetésére szolgál.
Egészségi állapot
A magvak egészségi állapotának meghatározása a magtermesztő területen és betakarítás után történik. Ennek alapján meghatározható, hogy a mag hány százaléka teljesen egészséges és a maggal terjedő betegségek előfordulhatnak-e.
Egzóta dísznövény
Idegenföldről származó dísznövénytermesztésre használt faj. Az e csoportba tartozó növényeket általában kora tavasszal helybe vetjük, mert alacsony hőmérsékleten csíráznak. Egyszerre és egyöntetűen, igen díszesen virágoznak, virágzási idejük viszonylag rövid, színhatásuk igen intenzív, lényegében szezonális növények.
Egyéves
Azokat a zöldségnövényeket, amelyek a szaporítás évében hoznak virágot és betakarítható termést, egyéves zöldségnövényeknek nevezzük.
Egynyári dísznövény
Olyan dísznövények, amelyek egy éven belül csíráznak, növekednek, virágoznak, magot érlelnek és a tenyészidőszak végén elpusztulnak.
Élelmiszer-biztonság
Az élelmiszerbiztonság az élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok egészségre káros anyagoktól való mentességét jelenti.
Előáztatás
Magkezelési eljárás, melynek során magvetés előtt a magvakat langyos vízben duzzasztják.
Előcsíráztatás
Magkezelési eljárás, melynek során magvetés előtt nedves, párás körülmények között a megduzzasztott magot csíráztatják.
Elővetemény
Az elővetemény lehet a területen az előző tenyészidőszakban termesztett növény, illetve egy tenyészidőn belül a fő kultúra előtt termesztett növény.
Embrió
A vetőmagban lévő csíra.
Erősítőiskola
A faiskola része, mely a dugványiskolából és a magiskolából kikerülő kis növények fokozott gondozására szolgál, amennyiben azok nem elég erősek ahhoz, hogy közvetlenül a nevelőtáblába kerüljenek.
Esőztető öntözés
Az öntözővíz esőszerű kijuttatását esőztető öntözésnek nevezzük.
Esztétikai érték
A növények díszítő tulajdonságainak összessége, melyek az emberek számára színvilágukkal, látványukkal, formájukkal vizuális élményt, értéket jelentenek. Eléggé szubjektív, hogy ki mit tart szépnek, de a divat, kultúra, történelmi időszakok erősen befolyásolják ezt a megítélést.
Évelő
Azok zöldségfélék az évelők, amelyeknek a termesztése a szaporítást követően több évig ugyanazon a területen történik (pl.: spárga).
Ezermagtömeg
Ezer darab mag tömege grammban kifejezve.
Fagyvédelmi öntözés
Kisebb fagyok idején a finom porlasztású öntözővíz kipermetezésével és annak hőleadása révén a termesztett növényt megvédjük a megfagyástól.
Faj
A növényrendszertan alapegysége. Egyedei egymással lényeges tulajdonságokban megegyeznek, melyeket átörökítenek. Az élőlényeket részben alaki, külső tulajdonságaik alapján sorolják valamely fajhoz, de az ivarosan szaporodó élőlények rendszerezésében ennél fontosabb, hogy szaporodásbiológiailag elkülönült csoportot alkossanak. A fajok szaporodásbiológiai elkülönültsége azt jelenti, hogy egy-egy faj egyedeinek közös génállománya van, melyben más fajok egyedei nem osztoznak velük.
Fajta
A kultúrnövények fajon belüli alapvető egysége. A fajta az adott faj olyan egyedeinek csoportja, melyet bizonyos morfológiai és élettani jellemzők egyértelműen megkülönböztetnek a többitől. A fajtát nemesítői tevékenység hozza létre, a természetben vadon nem fordul elő. Azokat a tulajdonságokat, melyek a fajta valamennyi egyedén megtalálhatók, fajtabélyegeknek nevezzük.
Fásdugvány
Éves vesszőből, vagy többéves fás szárrészből készített ivartalan szaporító növényi rész.
Félparazita növény
Olyan élősködő növények, melyek bizonyos ideig teljesen önállóan is képesek megélni, illetve klorofillal is rendelkeznek. Ilyen növény: pl. a fehér fagyöngy, melynek bőrnemű, zöld levelei vannak és asszimilálnak. Szívógyökereit a fák ágainak fatestébe bocsátja, melyeken keresztül vizet és benne oldott szervetlen sókat vesz fel.
Feltöltő öntözés
A talajban az őszi-téli csapadék pótlására szolgáló nagyadagú öntözővíz kijuttatását feltöltő öntözésnek nevezzük.
Fényre közömbös
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeknél a vegetatív és reproduktív szervek fejlődését a fény erőssége, a megvilágítás hossza nem befolyásolja, fényre közömbös zöldségeknek nevezzük.
Fészkes vetés
A szabadföldi vetési mód, melynek során a magvetés a szerves trágyával, földdel előkészített gödör felső részébe, a fészekbe történik.
Filmbevonat a vetőmagon
A vetőmag vékony, filmszerű növényvédőszeres bevonata a maggal terjedő betegségek ellen véd. Az eljárás neve: inkrusztálás.
Föld feletti csírázás
A magvak csírázásának az a módja, amikor a gyököcske növekedésének megindulása után a föld fölé emeli a magot, és a sziklevél, valamint a levelek ezt követően bomlanak ki.
Földbeli csírázás
A magvak csírázásának az a módja, amikor a gyököcske növekedésének megindulása után a rügyecske is a föld felszíne felé törekszik, miközben a mag a helyzetét nem változtatja.
Főnövény
A területen a legnagyobb értéktermeléssel bíró termesztett növényt főnövénynek nevezzük.
Frissítő öntözés
A növények hőmérsékletének csökkentése érdekében végzett öntözést nevezzük frissítő öntözésnek.
Gazdasági érettség
A termésnek azaz érettségi állapota, amikor fogyasztásra alkalmas, de még nem érte el a teljes érés állapotát.
Géncentrum
Géncentrumnak nevezzük azt a tájegységet, ahol egy adott zöldségfaj ősi változatából a legnagyobb számú változat fordul elő.
Geometriai virágágy
Szabályos mértani idomra emlékeztető virágágy. Elsősorban az egyszerű geometriai formákat kedvelik. A négyzet, téglalap, kör és ezek kombinációi a legelterjedtebbek. Tájképi kertekben épületekhez, kerti építményekhez jól kapcsolható. A szabályos ágyforma és a festői színhatású egynyári növények különleges esztétikai hatással bírnak. A hegyesszögben végződő geometriai formák nem alkalmasak virágágyak kialakítására.
Gumó
Gömbölyded, vagy hosszúkás, tápanyag raktározó, vízben gazdag, rövid szártagú földbeli módosult hajtás. A csúcsán és az oldalán a gumóhoz lapuló vagy abba részben besüllyedt rügyekkel. Ha a gyökér vastagszik meg, akkor gyökérgumóról beszélünk, melynek általában a csúcsi részén vannak a rügyek.
Gyom
Egy adott területen a termesztett növény között előforduló egyéb növények.
Gyökérmetszés
Gyökérmetszés
Gyökérnemes cserjék
Ivaros úton, magról szaporított cserjék, melyek saját gyökerükkel veszik fel a vizet és a tápanyagot talajból
Gyökértörzs
Függőlegesen vagy vízszintesen elhelyezkedő, pikkelyszerű alleveleket viselő, raktározó és szaporító föld alatti hajtás. Más néven gyöktörzs vagy rizóma.
Gyökérzöldségek
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeket a gyökerükért termesztjük gyökérzöldségeknek nevezzük (pl.: sárgarépa).
Gyümölcsfa formák
A gyümölcstermő növények koronaformája adja meg a gyümölcsfa formáját. A koronaforma lehet hagyományos és korszerű. Ez meghatározza a termesztés módját.
Hagyma
Módosult földbeli hajtás, ahol a rügyet húsos, tápanyagdús hagymalevelek borítják.
Hagymafélék
Azok a zöldségek, amelyeknek a hagymáját fogyasztjuk, a hagymafélék családjába tartoznak.
Hagymagumó
Földbeli hajtás, melynek tengelyét tápanyag-raktározó gumó képezi és széles tönkjéről eredő száraz buroklevelek borítanak.
Hajtásrügy
A hajtásokat képző rügy.
Hajtatás
Termesztő berendezésben történő zöldségtermesztést hajtatásnak nevezzük.
Hajtószemzés
A szemzéssel történő szaporítás olyan típusa, amikor a szemzett rügyek az összenövés után azonnal kihajtanak.
Hasítékoltás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az oltás helyénél vízszintes metszlappal levágjuk az alanyt, majd középen, függőlegesen behasítjuk, és ebbe helyezzük az ék alakban elkészített oltóvesszőt úgy, hogy az azonos szövetek egymással érintkezzenek.
Hatóanyag
A termesztés során alkalmazott (növényvédő és tápanyagutánpótló) vegyszereknek azon része, amelyek a kívánt hatást kifejteni képesek.
Héj alá oltás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az alanyt egy rügy felett közel vízszintesen visszavágjuk és a metszlap felső részén, a hossztengellyel párhuzamosan kissé bevágjuk a héjat. A nemest rézsútosan, hosszú metszlappal vágjuk meg, majd a fellazított héj alá toljuk.
Hektáronkénti növényszám
A tenyészterület alapján meghatározható növényszám hektárra vetítve.
Heterotróf
Azok a szervezetek, melyek a külvilágból kész szerves tápanyagot vesznek fel, és ezeket alakítják át saját szervezetük anyagává. Ilyen élőlények a gombák, a baktériumok egy része és néhány magasabb szervezettségű növény. Főbb típusai a növényvilágban: korhadékbontás, élősködés, rovaremésztés, együttélés.
Hidegház
Növényház, melyben 5-12 ºC-os hőmérsékletet tartanak. Elsősorban egyes dísznövények teleltetésére használják.
Hidegtűrő zöldségfélék
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeknek az optimális hőmérséklete 19 °C alatt van, hidegtűrőknek nevezzük.
Hosszúnappalos
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeknek a reproduktív (ivaros szaporodást szolgáló) szervei kifejlődéséhez 12 óránál hosszabb megvilágításra van szükség, hosszúnappalos növényeknek nevezzük.
Hüvelyesek
Azok a zöldségek, amelyeket hüvelytermésükért termesztjük, a hüvelyesek családjába tartoznak.
Ikersoros elrendezés
A növényelrendezésnek azt a módját, amikor a széles sorközöket keskeny sortávolságok követik, ikersoros elrendezésnek nevezzük.
Integrált növénytermesztés
Az integrált növénytermesztésről akkor beszélünk, amikor az egyes technológiai elemek összehangolt, a környezetet óvó és az élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag biztonságát maximálisan szolgáló megvalósítása történik.
Integrált növényvédelem
Előre jelzésen alapuló, megelőző védekezést megvalósító és kímélő szereket alkalmazó növényvédelmi technológia, amit a megfelelő agrotechnikai és fitotechnikai munkákkal hangolunk össze.
Intenzív művelés
A zöldségtermesztésben intenzívnek nevezzük azt a termesztési módot, amikor a növényeket optimálishoz közeli feltételek között tartjuk, gondoskodva a szükséges tápanyag- és víz utánpótlásáról. Jellemzője, hogy egységnyi területen kisebb növényszámmal nagyobb termésátlag érhető el.
Ivaros szaporítás
A szaporodás azon módja, amikor az utódok a szülői szervezetben termelődő, kizárólag szaporodást szolgáló különböző nemű (hím, női) ivarsejtek egyesülésével létrejövő zigótából fejlődnek.
Ivartalan szaporítás
A szaporodás legegyszerűbb formája, amikor az utódokat a szülői szervezetről levált sejt vagy sejtcsoportok megtermékenyítés nélkül, közvetlenül hozzák létre.
Ízeltlábúak
Az állatvilág fajokban leggazdagabb törzse. Ide tartoznak többek között a rákok, a százlábúak, a rovarok és a pókszabásúak. Testük szelvényes felépítésű, két részre (fej, törzs) vagy három részre (fej, tor, potroh) osztható. Külső és belső vázuk általában különnemű. A váz anyaga kitin, mely igen könnyű, rugalmas és nagymértékben ellenáll a savak illetve a lúgok hatásának is. Bélcsatornájuk a testüreg közepén húzódik, általában elő, közép- és utóbélre tagolódik. Végtagjaik, a lábak, ízekből állnak, melyeket külön-külön képesek mozgatni.
Javított hasítékoltás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az oltás helyénél vízszintes metszlappal levágjuk az alanyt, majd a húr irányába két oldalon behasítjuk. Az oltóvesszőket a legalsó rügy alatt két oldalról lapos ék alakúra vágjuk. Az alanyt szétfeszítjük és a nemes részeket úgy illesztjük a két bevágásba, hogy annak kambium- és háncsrésze legalább a külső oldalon érintkezzék az alany hasonló szövetével.
Kabakosok
A kabaktermésükről a tökféléket kabakosoknak nevezték el.
Kalibrálás
A vetőmag méret szerinti osztályozása.
Káposztafélék
A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségeket nevezzük káposztaféléknek. E csoportnak az egyik legfontosabb termesztett növénye a fejes káposzta.
Karógyökér
Vastag, el nem ágazó, függőleges gyökér.
Karotin
A karotinnak az A-vitamin provitaminjaként a zöldségek táplálkozási jelentőségében van szerepe. Sok zöldségnövényünkben előfordul, nagy mennyiségben található például a sárgarépában.
Kecskelábékezés
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, melyet akkor használunk, ha az alany lényegesen vastagabb az oltóvesszőnél. Az alanyt a kívánt helyen egy rügy felett úgy vágjuk le, hogy a metszlap kissé a rügy felé lejtsen. Az ezzel ellentétes oldalon két vágással 2-3 cm hosszú, ék alakú vájatot készítünk, mely legfeljebb az alany vastagságának a feléig érhet. Az oltóvesszőt olyanra vágjuk, hogy pontosan illeszkedjen a vájatba.
Kelesztő öntözés
A magvetést követően kijuttatott kis adagú (kb. 5 mm) víz, ami a magvak csírázását segíti.
Kétéves
Azokat a zöldségnövényeket, amelyek a szaporításuktól számított második évben hozzák csak a termésüket, kétéveseknek nevezzük (pl.: gyökérzöldségek).
Kettős termesztés
A kettős termesztés az, amikor a terület kihasználtsági fokát úgy szeretnénk növelni, hogy egy tenyészidőn belül a területen több haszonnövényt is termesztünk. Ez történhet egymás után (előnövény, főnövény) vagy egyszerre (köztes termesztés).
Kiültetés
A szaporítóanyag (palánta, burgonyagumó, stb.) végleges helyre történő kipalántálása.
Közepes fényigényű zöldségfélék
Azokat a zöldségnövényeket, amelyek nem igényelnek teljes megvilágítást a növekedésükhöz, kedvezőtlenebb fényviszonyok között is jól teremnek, közepes fényigényű növényeknek nevezzük.
Lágyszárú
Az egy- vagy kétéves növények nem fásodó szárát lágyszárnak nevezzük.
Levélzöldségek
Azoknak a zöldségeknek a gyűjtő neve, amelyeket levelükért termesztjük.
Maghéj
A vetőmag külső burka, ami a magot védi.
Magiskola
A faiskola része, ahol az ivarosan szaporított növények magvaiból a magoncok kikelnek.
Magtermő törzsültetvény
Faj- illetve fajtaazonos, egészséges, törzskönyvezett és származási igazolással rendelkező anyanövényekből álló ültetvény, mely az ivaros szaporításhoz szolgáltat magvakat.
Magtisztaság
A magtisztaság meghatározza, hogy a vetőmagtétel hány tömegszázaléka a tiszta, ép, egészséges mag.
Másodnövény
Egy tenyészidőszakon belül ugyanazon a területen egymás után megnevelt és betakarított növények közül a kisebb gazdasági értéket adót, másod növénynek nevezzük.
Melegágy
Egyszerű, üveg- vagy fóliaborítású, szaporítóanyag előállításra, illetve kis növekedésű zöldségnövények termesztésre használt egyszerű létesítmény. Legtöbb esetben trágyatalppal biztosítják a magasabb hőmérsékletet.
Melegház
Növényház, melyben 18- 30 ºC-os hőmérséklet tartható. Jellemzően cserepes dísznövények termesztésére használják, melyek trópusi eredetük miatt igénylik az állandó magasabb hőmérsékletet.
Melegigényes zöldségfélék
Melegigényes növényeknek nevezzük azokat a zöldségeket, amelyeknek termesztéséhez 22 °C vagy annál melegebb optimális hőmérséklet szükséges.
Méregraktár
Növényvédőszerek tárolására rendszeresített zárható helyiség, mely kialakítására és működtetésére szigorú előírások vonatkoznak.
Mérsékelt ház
Növényház, melyben 12-18 ºC-os hőmérsékletet tartanak. A növényházi növények többsége számára megfelelő létesítmény. A nagy mennyiségben előállított vágott virágok termesztésére is ezt használják.
Metszésmód
A metszés különböző változatainak alkalmazását nevezzük metszésmódnak. A metszésmód kiválasztása a gyümölcstermő növények művelési módjának megfelelően történik.
Mikoplazma
A baktériumok egyik nemzetsége. Igen változó méretű, sejtfal nélküli szervezetek. Sejtjeik alakja a gömb vagy körteformától a vékony, elágazó fonalig terjed. Többnyire fakultatív anaerob kolóniákban él és az általa kiválasztott, mérgező melléktermékek felhalmozódnak a gazdaszervezet szöveteiben, károsítva őket.
Milflőr ágy
Vegyes kiültetésű virágágy. A francia elnevezés „mille fleure” ezer virágot jelent, mely a virágágy nyújtotta tarka, sokszínű képre utal. A virágágyba 4-5 faj azonos magasságú, de eltérő színű növényeit ültetjük váltakozva és ismétlődve, sorba egymás után, ügyelve arra, hogy a következő sorba ne kerüljenek ugyanazon növények egymás mellé.
Monokultúrás termesztés
Olyan növénytermesztési rendszer, amelyben egy adott területen több éven át ugyanazt a növényt termesztik. Ez a technológia a talaj tápanyagkészletét egyoldalúan veszi igénybe és elősegíti egyes kórokozók, kártevők elterjedését is.
Morfológiai bélyeg
Az élőlények alakját, külső felépítését leíró jellemző tulajdonság, alaktani sajátosság. A növények rendszerezésében azok a sajátságok a leghasználhatóbbak, melyek változékonysága kicsi.
Mulcsozás
A talaj takarása szerves anyaggal (tőzeg, kéreg, levágott fű, szalma, stb.)
Művelésmód
A zöldségfélék termesztésének rendszerét művelésmódnak nevezzük.
Művelőutas vetés
Művelőutas vetésről akkor beszélünk, ha a magvetés sorait vagy ágyásait olyan széles utakkal (széles sorközzel) választjuk el egymástól, ami lehetővé teszi a kézi vagy gépi ápolási munkák elvégzését.
Nagy fényigényű zöldségfélék
Azokat a zöldségeket, amelyek csak teljes megvilágításban produkálnak nagy termésátlagot, nagy fényigényű zöldségeknek nevezzük.
Nagy tápanyagigényű zöldségfajok
A talajból sok tápanyagot kivonó növényeket nagy tápanyagigényűeknek nevezzük. Mindig a szerves trágyázott területen termesszük őket.
Nevelőtábla
A faiskola része, ahol a magiskolából, a dugványiskolából vagy az erősítőiskolából kikerülő, megfelelő erősségű növények nevelése történik az értékesítésig.
Növényasztal
A cserepes növények tárolására rendszeresített asztal a növényházban. Kiépítettsége szerint lehet fix és gördülő asztal. A gördülőasztal jobb terület kihasználást biztosít, mert az asztalok acélcsöveken jobbra-balra eltolhatók, és így nem kell minden egyes nevelőasztal mellett kezelőutat hagyni.
Növénynemesítés
A genetikai törvényszerűségek céltudatos felhasználása a mezőgazdaságban és a kertészetben az ember számára hasznosabb növények előállítása érdekében. Célja friss fogyasztásra vagy ipari feldolgozásra alkalmas, kiváló beltartalmi értékű növényi termék előállítása, a tenyészidő megváltoztatása, a különféle kórokozókkal szemben tanúsított ellenállóképesség fokozása, gépi vetésre, ápolásra és betakarításra való alkalmasság, a fokozódó kemizálás követelményeinek nagyobb mértékű kielégítése. Fő módszerei a szelekció, keresztezés és a mutációs nemesítés.
Növényrendszertan
A növényvilág összes élő és kihalt szervezetének rendszeres összefoglalása. A rendszerezés célja, hogy lehetővé tegye az eligazodást a növényfajok sokaságában. A mesterséges rendszereket önkényesen kiemelt tulajdonságok alapján hozzák létre. A természetes rendszerek a növények természetes rokonsági kapcsolatát illetve a növények kialakulását, származását egyaránt figyelembe veszik. A természetes rendszereknél döntő szempont, hogy az egyes tulajdonságok a törzsfejlődés során mikor jelentek meg.
Nyelves párosítás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az alanyt és az oltóvesszőt egyformán, rézsútosan, hosszú metszlappal vágjuk meg, majd mindkettőn a metszlap felső harmadától a metszlappal párhuzamosan bevágva kis nyelvet készítünk. Az alanyt és a nemest úgy illesztjük össze, hogy a nyelvecskék a másik rész bevágásába jussanak, és a háncs illetve a kambium fedje egymást.
Oldalékezés
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az alany oldalán fordított L alakú bevágást készítünk oly módon, hogy a farészbe is kissé bevágunk. Az oltóvessző alját ék alakúra vágjuk és az alany bevágásába toljuk.
Oldallapozás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az alany oldalát az oltóvessző vastagságának megfelelően, nyelvecske meghagyásával bevágjuk. Az oltóvesszőt is hasonlóan vágjuk meg, és az alanyhoz pontosan hozzáillesztjük.
Oldalrügy
A vessző oldalán elhelyezkedő rügyek.
Oltás
Növényi részek összenövesztésén alapuló vegetatív szaporítási mód.
Ökológiai igény
A zöldségnövényeknek a környezetükkel kapcsolatos igényét ökológiai igénynek nevezzük.
Önmeddő
Saját pollenjétől megtermékenyülni nem tudó növény.
Öntermékenyülő
A virágok bibéit a növény saját porzójából kijutó pollen is képes megtermékenyíteni.
Öntözési idénynorma
Egy tenyészidőszak alatt kijuttatott víz mennyisége.
Öntözési norma
Egy öntözés alatt kijuttatott víz mennyisége.
Öntözött vetésforgó
Olyan vetésforgó, amelyben vízigényes, öntözést igénylő növények is vannak.
Palánta
Generatív úton (magról) szaporított, tovább ültetésre szánt fiatal növényke, azaz szaporítóanyag. A nevelése az igényeinek megfelelő körülmények között történik termesztőberendezésben vagy szabadföldön.
Palánta edzése
Az edzés a palánták fokozatos hozzászoktatása a kiültetés utáni hőmérséklethez, fényhez, párához és egyéb feltételekhez.
Palántadőlés
A palánták kezdeti fejlődésekor fellépő gombás betegség, ami a fiatal növények gyökérnyaki részének elszíneződését, elhalását okozza, aminek következtében a palánták eldőlnek.
Palántanevelés
Az a szaporítási mód, amikor a zöldségnövényeket 6-8 lombleveles korukig a végleges sor- és tőtávolságnál sűrűbben, a kezdeti fejlődéshez szükséges kedvező feltételeket megadva neveljük. A megfelelő fejlettség elérése után ültetjük végleges helyre.
Palántanevelés előnyei
A palántanevelésnek azokat az ismérveit, amelyek annak széleskörű alkalmazását lehetővé teszik, a palántanevelés előnyeinek nevezzük. A palántanevelésnek más előnyei léteznek a hajtatásra és a szabadföldi termesztésre nevelt szaporítóanyagnál.
Palántanevelés hátrányai
A palántanevelésnek azokat az ismérveit, amelyek annak alkalmazását adott körülmények között vagy adott fajnál kedvezőtlenné teszik a palántanevelés hátrányának nevezzük. Az előnyök és hátrányok mérlegelését követően dönthető el a palántanevelésnek, illetve bizonyos változatainak az alkalmazása.
Palántaneveléshez használt földkeverék
Azokat a földkeverékeket, amelyeket a palánták magvetésénél, illetve tűzdelésénél használunk, gyűjtőnéven a palántaneveléshez használt földkeverékeknek nevezzük. Általában ezek tőzeg alapú keverékek.
Párásítás
A levegő relatív páratartalmának a növelése finom permetként kijuttatott vízzel.
Parazita növény
Élősködő növény, mely táplálkozás és szaporodás céljából a másik növényre van utalva, és ezzel kárára van a gazdanövénynek. Az élősködő életmódhoz való alkalmazkodás mélyreható változást okoz a parazita szervezetben. Az aranka pl: a gazdanövény szárára csavarodik és szívószervei a gazdaszervezet testébe hatolva, annak szállítószöveteihez, nyalábrendszeréhez kapcsolódnak, és így az élősködő minden tápanyagszükségletét biztosítja.
Párosítás
Az oltással történő szaporítás olyan típusa, amikor az azonos vastagságú alanyt és oltóvesszőt egyaránt ferdén lemetsszük, és a metszési felületeket úgy illesztjük egymásra, hogy a fa és a héjrész is fedje egymást.
Pikírozás
A palánták átültetését vagy tűzdelését más szóval pikírozásnak hívjuk.
Provitamin
A provitamin, azaz elővitamin az a vegyület, amiből a szervezet vitamint tud előállítani. Az A-vitamin provitaminja a karotin.
Rendszertan
A zöldségfajok meghatározott elvek szerinti csoportosítása, rendszerezése. A leggyakrabban a fajok származása alapján történő rendszerezését értjük ez alatt.
Rövidnappalos
Azokat a zöldségnövényeket, amelyeknek a szaporító szerveik kifejlesztéséhez napi 12 órásnál rövidebb megvilágításra van szükségük, rövidnappalos növényeknek nevezzük.
Sávos vetés
Sávos vetésről beszélünk akkor, ha a magot előre meghatározott sávszélességben szórtan vetjük, a sávok között távolságot hagyva.
Sor- és tőtávolság
A növények elrendezését a növényi sorok egymástól való távolságával és a sorokon belül elhelyezkedő tövek, ugyancsak egymástól mért átlagos távolságával adjuk meg. Ezt szorzásként jelöljük (pl.: 60x30 cm), mert ez határozza meg azt a területet, ami a zöldségnövény növekedéséhez a rendelkezésére áll.
Sorbavetés
Az előre kijelölt növényi sorokban történő magvetés a sorba vetés.
Szalagos vetés
A szalagos vetés a sávos vetés egy speciális módja, amikor a sávszélesség nem haladja meg a 10 cm-t.
Szálaspalánta
Szabadgyökerű vagy szálas palántáról beszélünk akkor, ha a kiültetéskor a palánta gyökerét nem veszi körül gyökérrögzítő közeg, az szabadon látható.
Szántás
A talaj 15-32 cm mélységben történő forgatása és lazítása. Megkülönböztetünk középmély és mélyszántást. Művelő eszköze az eke és a tárcsa.
Szántóföldi termesztés
A szaporítást követően szabadföldi körülmények között történő termesztést szántóföldi zöldségtermesztésnek nevezzük.
Szaporítóképlet
Reproduktív szervek. Szűkebb értelemben mindazon egysejtű vagy többsejtű testrészek, amelyekben ivartalan szaporítósejtek fejlődnek. Tágabb értelemben mindazon testrészek, amelyek leválva új egyeddé szerveződhetnek.
Szaporítóláda
Fából, műanyagból, eternitből vagy agyagból készült, jó vízáteresztő edény, amelyet a termesztés korai fázisában magvetéshez, tűzdeléshez használnak. Mérete általában 30 × 60 cm, magassága 6 cm.
Szárazkötészet
A virágkötészet, mint díszítőművészet speciális területe, amikor a különböző virágkompozíciók elkészítéséhez száraz virágokat és növényi részeket használnak.
Szárazságtűrő
Azok a zöldségek, amelyek a mi éghajlatunk alatt öntözés nélkül eredményesen termeszthetők, szárazságtűrő növényeknek.
Szemenként vetés
Szemenként vetésről akkor beszélünk, ha a magvakat előre meghatározott, lehetőség szerint kijelölt, sor- és tőtávolságra vetjük.
Szempajzs
A szemzőhajtásról levágott, farész nélküli, kb. 1,5-2 cm hosszú növényi rész, melynek a közepén rügy van.
Szórt vetés
Szórt vetésről akkor beszélünk, ha a magvakat szabálytalanul, szóró kézmozdulattal vetjük. A szórt vetés sor- és tőtávolsága nem határozható meg.
Szőnyegágy
Történelmi virágágyforma, mely a barokk korszakhoz, az eklektikus és a szecessziós stílushoz kapcsolódik. Jellegzetessége, hogy mesterséges formákat ültettek ki (pl. címereket, figurákat). Ehhez elsősorban nyírható egynyári dísznövényeket használtak és a felszínét sokszor kiemelték a környezetből, a gyepfelületből.
Szövettenyésztés
A zöldségnövények vegetatív szaporításának egy speciális módja, aminek során egy adott egyed szöveteinek továbbtenyésztéséből, in vitro körülmények között állítunk elő új egyedeket.
T szemzés
A szemzéssel történő szaporítás olyan típusa, amikor a szemzőpajzzsal levágott fejlett rügyet a héját adó alanyon bemetszett T alakú nyílásba helyezzük.
Talaj porhanyítás
A talaj felső rétegének (2-8 cm) a forgatás nélküli lazítása és a porhanyós szerkezet kialakítása. Művelő eszköze többnyire a kultivátor.
Talajátmosó öntözés
A talaj felső részének nagyadagú vízzel (50-60mm) történő öntözése, annak érdekében, hogy onnan, ahol a gyökértömeg elhelyezkedik és növekszik, a felhalmozódott káros anyagokat (pl.: magas sókoncentráció) kimossuk. Drága és nagy szakértelmet kívánó művelet.
Tálcás palánta
A tálcás palántákat egy 0,18-0,25 m2 alapterületű műanyag (hungarocell) tálcában neveljük. A tálcában henger vagy négyzet alakú, eltérő méretű (ált. 18-40 mm) lyukak vannak, amibe a gyökérrögzítő közeg kerül. Ebbe vethető a mag vagy tűzdelhető a palánta.
Tápanyagigény
Egy adott zöldségnövény megfelelő növekedéséhez és termésképzéséhez szükséges tápanyag mennyiségét tápanyagigénynek nevezzük.
Táplálószövet
A magnak a csíra, illetve az embrió tápanyagellátását szolgáló szövetét nevezzük tápláló szövetnek.
Tarló ápolás
A betakarítást követő tarlóhántás után kb. 4-5 héttel, ha a terület elgyomosodik és a felső talajréteg kiszárad, 10-12 cm mélységű tárcsázást végzünk.
Tarlóhántás
A zöldségnövények betakarítását követően a legrövidebb időn belül a talaj 8-10 cm mélységű forgatása, aminek elsődleges célja a növényi maradványok leforgatása és a talajnedvesség megőrzése.
Tenyészterület
Azt a területet, amely egy zöldségnövény növekedésére (tenyészésére) rendelkezésre áll, tenyészterületnek nevezzük.
Terméselrugás
A gyümölcstermő növények nagyarányú terméshullását, természetes termés ritkulását terméselrúgásnak nevezzük.
Termesztés
A zöldségnövények megtermelését, előállítását termesztésnek nevezzük.
Termőrészek
A gyümölcstermő növények azon részeit, amelyeken a termést képzi, termőrészeknek nevezzük.
Termőrügy
A csak virágokat nevelő rügy.
Területhasznosítás
Egy adott termőhelyen egy tenyészidőszak alatt megtermesztett növények összessége jelenti annak a területnek a hasznosítását.
Törzsültetvény
Faj- illetve fajtaazonos, egészséges, törzskönyvezett és származási igazolással rendelkező anyanövényekből álló ültetvény, mely az ivartalan szaporításhoz szolgáltat szemzőhajtást, oltóvesszőt és dugványt.
Tűzdeléses palántanevelés
Azt a palántanevelési módot, amikor a magvetés helyéről a kis zöldségnövényeket nagyobb térállásra ültetjük, és itt neveljük tovább, tűzdeléses palántanevelésnek nevezzük. A tűzdelés optimális ideje szikleveles és két lombleveles kor között van.
Utónövény
Egy tenyészidőszakon belül ugyanazon a területen egymás után megnevelt és betakarított növények közül az, amelyik kisebb gazdasági értéket ad és a főnövény után következik.
Változat
Növényrendszertani egység, mely a fajon belül a szemmel láthatóan eltérő egyedek összessége. Természetes vagy nemesítési munka eredményeként egyaránt létrejöhet. A változatok színben, virágformában, levélalakban vagy növekedésben különböznek egymástól.
Vegetatív szaporítás
A vegetatív szaporítás az ivartalan úton történő szaporítás, amikor a növényt nem magról, hanem valamely önfenntartó szervéről szaporítjuk tovább (pl.: hagyma, gyökérsarj, stb.)
Vegetatív szaporításra használt növényi részek
A zöldségnövénynek azokat az önfenntartó szerveit nevezzük vegetatív szaporításra használt növényi részeknek, amelyeket továbbszaporításra használunk (pl.: szárgumó, léghagyma, gyökérdugvány, stb.).
Vegyes rügy
A virágot és hajtást is nevelő rügy.
Vermelés
A fás dugványok és az oltóvesszők átmeneti tárolási módja, amikor a földben, homokkal takarva tartjuk a növényi részeket a felhasználásig.
Vetésforgó
Egy adott területen az egymást követő tenyészidőben megtermesztett zöldségnövények sorrendjét vetésforgónak nevezzük.
Vetésforgón kívül termesztett zöldségnövények
Azokat a termesztett növényeket, amelyeket nem illesztettünk be a vetésforgóba, a vetésforgón kívül termesztett zöldségnövényeknek nevezzük.
Vetésmélység
A vetőmagnak vetést követően a talaj felszínétől mért mélységét vetés mélységnek nevezzük.
Vetőágy
A magvetésre előkészített, a vetés mélységéig aprómorzsás szerkezetű talajt vetőágynak nevezzük.
Vetőmag koptatás
A vetésre előkészítet és a gazdasági növények reproduktív szaporítására használt csíraképes magot vetőmagnak nevezzük.
Virágágy
A kert vagy a park virágokkal beültetett felülete, melyet általában hangsúlyos helyen helyeznek el. Méretét a kert, illetve a gyepfelület nagysága, formáját a park valamint a területen lévő vagy ahhoz csatlakozó építmények stílusa határozza meg. Gyakran gyepfelületben hozzuk létre, ahol pázsit veszi körül illetve az egyik oldala a séta vagy közlekedési úthoz csatlakozik.
Virágelrugás
A virágok lehullását elvirágzás előtt, virágelrúgásnak nevezzük.
Virágrügy
A csak virágokat nevelő rügy.
Vitamin
A vitaminok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen természetes vegyületek. A vitaminokat kis mennyiségben fogyasztjuk, hiányuk komoly egészségkárosodást okoz.
Vízigény
A növények optimális növekedéséhez szükséges vízmennyiség.
Vízkeménység
A vízben lévő kalcium- és magnéziumvegyületek mennyisége. Mértékegysége a német keménységi fok. 1 NK = 10 liter vízben 1 g kalcium. A hidrogén-karbonátok okozta vízkeménység a változó keménység, a melegítés hatására ki nem csapódó kalcium- valamint magnézium klorid és szulfát adja az állandó keménységet. A kettő összege az összkeménység.
Zölddugvány
Ivartalan szaporításhoz használható leveles szárrész, mely még nem fásodott meg és a csúcsi merisztémája aktív.
Zöldséges vetésforgó
Olyan vetésforgó, amelyben csak zöldségnövények vannak.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)