A növényváltás kialakításának irányelvei

A növényváltás alatt egy területen az évről-évre kialakított növényi sorrendet értjük. Nem szerencsés az, ha egy termőterületen hosszú éveken keresztül mindig ugyanazt a növényt termesztjük, azaz monokultúrás termesztést folytatunk. Ennek következménye, hogy a növények legyengültek lesznek, kevesebbet teremnek és a betegségekre is fogékonyabbakká válnak. Ezért kell megtervezni, hogy milyen vetési, ültetési sorrendet alakítunk ki az adott területen, a növények milyen sorrendben követik évről-évre egymást. Ennek meghatározása komoly szakértelmet igényel, mert sok szempontot kell figyelembe venni a vetésforgó kialakításakor:

• gazdasági szempontok:
• a termesztés jövedelmezősége
• a termék értékesítési lehetősége
• gépesítési lehetőség
• kézimunka ellátottság
• termesztési szempontok
• az egymást követő növények ne legyenek ugyanazoknak a betegségeknek a gazdanövényei
• a talaj egyoldalú tápanyag kizsarolásának az elkerülése, a termékenység fokozása
• a gyomosodás csökkentése (a zöldségfélék gyomirtó, gyomnevelő és gyomosító tulajdonságainak a figyelembevétele)
• a talaj vízgazdálkodásának a javítása
• környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele (pl.: erózió, defláció megakadályozása)

A területen egy évben nemcsak egy kultúra termesztése folyhat. A kettős termesztés szerepe a területkihasználás javításában van. Egy rövid tenyészidejű fejes saláta (elővetemény) után még termeszthető egy kései, közepes tenyészidejű káposzta (főnövény). A kettős termesztésnek számos változata ismert a zöldségtermesztésben.
A zöldségtermesztő gazdaságok vetésforgói jelenthetnek tisztán zöldségnövényből álló forgót, ami általában öntözött vetésforgót jelent, de gyakori az úgynevezett szántóföldi vetésforgó, amikor a zöldségnövények mellett szántóföldi növények is szerepelnek a forgóban (pl.: gabonák).

A növényváltás szerepe a zöldségtermesztésben

A növényváltásra azért kell nagy hangsúlyt fektetni a zöldségtermesztésben, mert viszonylag kis költséggel, egyszerű agrotechnikai eljárásokkal és nagy gondossággal lehet jó eredményeket elérni. A jó eredmény megmutatkozik a termés mennyiségében, a környezet kímélésében és a biztonságos, káros anyagoktól mentes zöldség előállításában. Előnye, hogy:

• környezetkímélő, mert alkalmazásakor csökkenthető a kemikáliák kijuttatása
• az élelmiszerként felhasznált termékekben a szermaradvány előfordulásának kockázatát csökkenti, élelmiszer-biztonsági szempontból alkalmazása elengedhetetlen
• megóvja a talaj szerkezetét és tápanyagkészletét
• többlet beruházási költséget általában nem igényel
• megfelelő szervezési, tervezési, szakmai tudást igényel