A baromfi elnevezése kor és ivar szerint

Naposcsibe: kelés után megszáradt, még nem etetett, szállításra alkalmas csibe, liba, kacsa, pulyka vagy pipe, gyöngytyúk.
Csirke: nevelésre kihelyezett állat 8-10 hetes koráig.
Növendékek: 8-10 hetes kort meghaladó állat, a nőivarút jércének, a hímivarút kakasnak nevezzük.
Brojler: fiatal, vágásra érett állat.
A különböző baromfifélék hímivarú egyedeinek elnevezése: kakas, gúnár, gácsér, pulykakakas vagy bakpulyka, gyöngytyúkkakas.
A nőivarú állatok neve: tyúk vagy tojó, lúd-, kacsa-, pulyka-, gyöngytyúk- és galambtojó.
A hasznosítási irány szerint elnevezhetünk tojó típusú, hús típusú és vegyes hasznosítású állatokat.

A tyúk nemi szervei

A madarak női nemi szervei, mint az emlősöké párosan fejlődnek, de a madárfajok többségében a jobb oldali petefészek a petevezetővel együtt a keltetés 7. napjától hanyatló átalakuláson megy keresztül, így csupán a bal petefészek és petevezető fejlődik ki.
A kifejlett állat petefészke szőlőfürthöz hasonló. A petefészek kéregállománya tartalmazza a tüszőket, amelyek érettségi állapotuknak megfelelően eltérő elhelyezkedésűek. Az elsődleges tüszők a fejlődés 15. napján már kifejlődnek, a felület közelében helyezkednek el, amelynek száma kifejlett madárban 1100-1600 db. A tüsző érését madarakban is az FSH (Follikulus Stimuláló hormon) és a sárgatest serkentő LH ( Luteinizáló hormon) szabályozza.
A bal petevezető tágulékony, kacsokat alkotó, izmos falú cső, amelyen át a tüszőrepedéskor levált petesejt (tojássárgája) áthalad, miközben a petevezető mirigyei által termelt burkok veszik körül. A tojásrakás ideje alatt a tyúkban meghosszabbodik, mintegy 60-70 cm hosszúra nő és a petefészektől a kloakáig terjed. A petevezetőnek hat szakasza van: a tölcsér alakú infundibulum, a fehérjetermelő magnum, a szűkebb isthmus, a tág, zsákalakú tojástartó az uterus, a záróizmot tartalmazó nyak a cervix és a rövid és tágulékony hüvely, a vagina.

A kakas nemi szervei

A házimadarak hímnemi szervei heréből, mellékheréből és ondóvezetőből állnak. Járulékos nemi mirigyek és pénisz nem, illetve az utóbbi csak csökevényesen fejlődött ki.
A here páros szerv, amiből a bal oldali nagyobb, de párzás időszakában mindkettő megnagyobbodik. A here állományában találjuk a Sertoli-féle dajkasejteket, amelyben fejlődő ondósejtek találhatók. A spermiumok a kanyarulatos csatornácskák lumenébe jutnak, majd a mellékhere csatornájába, amely a viszonylag rövid és alig látható mellékherét képezi. Az ondó az ondósejtekből és a mellékhere szekrétumaiból áll. A kakas naponta kb. 50 alkalommal „búbol”. A tojó petevezetőjébe jutott spermiumok tyúkban 10-21 napig termékenyítőképesek maradnak. Kifejlett kakasban párzás alkalmával a cloaca kifordul és az ondóvezető ritmikus összehúzódásával kilövelli az ondót, amely a szemölcs mentén a tyúk cloacájába kerül, ekkor a párzószemölcs láthatóvá válik.

A kakas húgy-ivarszerve

A kakas heréje

A tyúk húgy-ivarszerve

A tyúk petevezetője

A kakas ivari jellege

A petefészek a nőnemű egyedek ivarsejtképző és egyben belső elválasztású, hormontermelő mirigye.

A here a hímivarban ivarsejtképző és egyben belső elválasztású, hormontermelő mirigy, amely a herezacskóban fejti ki szaporító sejtképző tevékenységét.

A madarak párzószerve nem annyira kifejezett, mint az emlősöké. A tojóknál a kloáka jelenti a párzószervet, a hímeknél pedig a pénisz megvan, de eléggé csökevényes formában. Kifejlett kakasban párzás alkalmával a kloáka kifordul és az ondóvezető ritmikus összehúzódásával kilövelli az ondót, amely a szemölcs mentén a tyúk kloákájába kerül, ekkor a párzószemölcs láthatóvá válik.

A tyúkok húgy és ivarszerve, valamint a bélcsöve egy rövid és tágasabb üregbe, a kloákába nyílik.

A madarak petevezetője egyben a tojásképződés helye is. A petevezetőnek hat szakasza van: a tölcsér alakú infundibulum, a fehérjetermelő magnum, a szűkebb isthmus, a tág, zsákalakú tojástartó méh az uterus, a záróizmot tartalmazó nyak a cervix és a rövid és tágulékony hüvely, a vagina.