- 6 téma
- 1 foglalkozás
A fenológiai fázisok
A fenológiai fázisok: A növény a teljes vegetációs időszakon belül morfológiai változásokon megy keresztül. Ezek a jól elkülöníthető fejlődési szakaszok a fenológiai fázisok. Egy új fenológiai fázis kezdete mindig egy új növényi szerv szerv megjelenésével kezdődik. Egy fenológiai fázis addig tart, míg a növény egy adott hőösszeget nem gyűjt össze.
Dolomit
A dolomit az oldatból kivált üledékes kőzetek közé tartozik, mely magas kalcium-magnézium-karbonát tartalommal rendelkezik.
Dzsungel
A nedves szavannáknak megfelelő dél-ázsiai monszunerdő a dzsungel. Növényvilágára jellemző, hogy koronaszintjük az esőerdőnél egységesebb, alacsonyabb sokkal kevesebb fafaj alkotja, és fái a száraz évszakban lehullatják a lombjaikat.
Éghajlat
Az éghajlat egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (több évtized) alatt megfigyelhető, szabályszerű ismétlődő eseményeiből kialakuló rendszere.
Éghajlati öv
Az éghajlati övezeteken belül kisebb-nagyobb övek különíthetők el, melyek szintén övszerűen körülfogják a Földet.
Éghajlati övezet
A Föld gömb alakja miatt a különböző földrajzi szélességeken elhelyezkedő területek eltérő módon melegszenek fel. Ehhez alkalmazkodva számos éghajlati elem, de sok egyéb természetföldrajzi tényező is a bolygót övszerűen körbefogó sávok mentén rendeződött el. Ezeknek az övszerű sávoknak a legnagyobb egységét éghajlati övezeteknek nevezzük.
Éghajlati övezetesség
A tengerek és szárazföldek szabálytalan elhelyezkedéséből adódó módosító hatások során kialakuló övezetek megjelenése.
Éghajlati terület
Az éghajlati terület, amikor néhány éghajlati övet további kisebb-nagyobb területre osztunk fel.
Esőerdő
Az esőerdő az egyenlítői öv természetes növénytakarója, mely egyben a Föld fajokban leggazdagabb társulása.
Fázistartam
Két egymást követő fenológiai fázis bekövetkezése között eltelt napok száma.
Felső küszöbérték
Az ultramaximum és a felső küszöbérték közötti hőmérséklet tartományban a növényi élet lelassul, de a növény nem károsodik.
Földrajzi övezetesség
A földrajzi övezetesség az éghajlat, a természetes növényzet, az állatvilág valamint a talaj és a felszínformáló erők (beleértve az emberi tevékenységet) együttes övezetes megjelenése.
Hőtartomány
Az a hőmérsékleti tartomány, melynél a növény az élettevékenységeit folytatni tudja.
Kontinentális
A kontinentális jelentése: szárazföldi.
Levélfelület nagyság (LA)
A levél maximális szélessége és maximális hosszának szorzata a fajra jellemző, levélalaktól függő szorzótényezővel.
Levélfelületi index LAI
1 m2 talajfelületre eső levélfelület nagysága m2/m2)
Mészkő
A mészkő az oldatból kivált üledékes kőzetek közé tartozik, mely magas kalcium-karbonát tartalommal rendelkezik.
Monszun
A monszun a tenger és a szárazföld egyenlőtlen felmelegedése okozta légnyomáskülönbségekre meginduló légmozgás, a szél irányának gyakorlatilag 180 fokos megváltozása. Téli és nyári változatai fejlődtek ki. Télen a szárazföld felől fúj a szél, a kontinens felett magas, az óceán fölött alacsony a légnyomása. Hidegek a légtömegek. Nyáron ellentétes a helyzet.
Napfénytartam
A direkt sugárzás időtartama adott időszak folyamán.
Passzát szél
A Földet az Egyenlítő térségében alacsony, a 30. szélesség mentén magas nyomásöv fogja körbe. A két öv között a Föld forgásából adódó eltérítő erő hatására az északi félgömbön északkeleti a déli félgömbön délkeleti szél alakul ki. Ez a 30. szélességi kör tájékáról az Egyenlítő felé fújó szél az északkeleti és a délkeleti passzát. A passzátszél csaknem állandóan fúj, miközben iránya és sebessége alig változik.
Szavanna
A szavanna az átmeneti öv természetes növénytakarója a szavanna. Az átmeneti öv elhelyezkedése az északi és a déli szélességeken egyaránt a 10-20 fokok között található. Az övet a nyári esők övének is nevezik, mivel a csapadék mindig az adott félgömb nyarán érkezik.
Szoláris éghajlati övezet
A szoláris éghajlati övezetek kijelölésekor, csak a Nap sugárzását (és annak beesési szögeit) vesszük figyelembe.
Szubtrópusi
A szubtrópusi jelentése a trópusok alatti. A szubtrópusi területek közvetlenül a trópusi öv mentén helyezkednek el.
Tajga
A tajga a hideg mérsékelt öv jellegzetes növénytakarója, mely Földünk legnagyobb egybefüggő fenyőerdeje.
Tőzeg
A tőzeg a szerves eredetű üledékes kőzetek közé tartozik, amely növényi maradványokból képződik, erőteljesen nedves feltételek között, és szervesanyag-tartalma meghaladja a 30%-ot.
Tundra
A sarkköri öv jellegzetes természetes növényzete a főleg moha és zuzmófajokból álló tundra.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)