Negatív externália következményei témakör bevezetése

A negatív externália olyan külső hatás, amiért ellentételezést nem kapunk, kárainkat senki sem fizeti meg magától, és megszüntetni sem tudjuk a kiváltó okot.
Ez a foglalkozás példákon keresztül mutatja meg a negatív externáliák következményeit, hatásmechanizmusát.

Példa a negatív extern hatásra - alaphelyzet

Nézzük meg példánk kiindulási helyzetét:

• a budapesti szennyvíz jelentős része tisztítás nélkül a Dunába ömlik
• a mezőgazdaság vízellátása elsősorban a Dunából történik a folyó melletti területeken.
• a halak a Dunában lubickolnak, kifogják őket és elkészítik a messze földön híres BAJAI HALÁSZLÉT

Alaphelyzetben a szennyvíz kibocsátói, a mezőgazdászok és a halászlé készítők között semmiféle szerződéses kapcsolat nincsen.

Példa a negatív extern hatásra - az alaphelyzet hasznosságai és költségei

Lássuk, hogyan alakulnak az előnyök és hátrányok. Budapest szennyvíztisztítása nincs megoldva, rendkívül költséges beruházások kellenének a probléma rendezéséhez. Ennél pillanatnyilag sokkal olcsóbb beleereszteni a szennyvizet a Dunába. (Az EU követelmények ezen előbb-utóbb változtatni fognak.)
A budapesti lakosok ebből a problémából keveset éreznek, ők fizetnek a csatornázási műveknek, és leengedik a fürdővizet. (Nyilván egyénileg lehetnek aggályaik.)

Budapesti negatív extern hatás

Példa a negatív extern hatásra - társadalmi hasznosságok és költségek

A budapesti „spórolás” következtében a mezőgazdaság nem tudja a Duna vizét tisztítatlanul fölhasználni, jelentős többletköltséget eredményez a víz normalizálása. Ha nem használják a Duna vizét vagy tisztítatlanul használják, akkor a termésátlagok csökkennek.
A szennyezett folyóban megváltozik a halállomány is. A szennyezett víznek jobban ellenálló fajok jobban szaporodnak, míg a kevésbé ellenállók kipusztulnak. A bajai halászlé készítők pedig máshonnan kénytelenek beszerezni a lébe valót. Természetes, hogy ez többletköltséggel jár.