A munkanélküliség témakör bevezetése
A munkapiac fogalomkörében megismerkedtünk a munka kínálatával: a háztartások által adott körülmények és adott időpontban ajánlott munkamennyiség, és a munka keresletével: a vállalati szféra adott körülmények és adott időpontban jelentkező munkaigénye.
Megvizsgáltuk a munkapiac egyensúlyát is. Sajnos ez csak az elmélet szintjén valósul meg. A foglalkozás bemutatja a munkakínálatot és munkakeresletet befolyásoló alapvető tényezőket, és bemutatja a munkanélküliség fogalmát.
A munkanélküliség köznapi értelemben
Amikor magunk között munkanélküliségről beszélgetünk, arra gondolunk, hogy X. Y.-nak nincs állása. Ha azt mondják, hogy nőtt a munkanélküliség arra gondolunk, hogy talán a szomszéd is hamarosan elveszti munkáját. Amikor a politikusok a munkanélküliség csökkenéséről beszélnek, nem értjük, hogy van mégis olyan sok pályakezdő munkanélküli barátunk.
Hétköznapi szinten természetesen nem vizsgáljuk a munkanélküliség okait. Legfeljebb arra gondolunk, hogy jobb lett volna W-nek többet tanulni, mert akkor most könnyebb dolga lenne.
De munkanélküli-e a GYES-en lévő kismama? A gyerekeit otthon nevelgető anyuka? A nyugdíjasok? Egyikőjük sem dolgozik, akkor munkanélküliek? Ezekhez hasonló kérdésekre ad választ a foglalkozás.
A munkanélküliség makroökonómiai jelentése
Közgazdasági értelemben a munkanélküliség azt jelenti, hogy a munkapiacon túlkínálatos állapot uralkodik. A munkakínálat, azaz a dolgozni akaró és bíró emberek száma magasabb, mint a munkakereslet, azaz a vállalati szféra munkaigénye. Az egyensúlytalanság az automatizmusok által elvileg az egyensúly felé törekszik, de a munkabérek a gyakorlatban általában lefelé merevek, így az optimális állapot nem tud kialakulni.
A munkanélküliség szociológiai szempontból
Munkanélkülinek tekintjük azokat, akik akarnak és tudnának is dolgozni, de nem találnak munkát maguknak. A munkanélküliség súlyos következményekkel jár, és ne csak a szegénynegyedekre gondoljunk, ahol akár még áram és ivóvíz sincsen. Elvesztheti a munkáját az egyetemi végzettséggel rendelkező, ereje teljében lévő férfi és nő is. A hirtelen létszükségletté váló munka megtalálása időt vesz igénybe, és minél tovább tart a keresés, annál fáradtabb, kiégettebb és reménytelenebb a munkakereső. Természetesen ez látszik is rajta, nem is olyan aktív, mint volt, esetleg elhanyagolja magát, így még nehezebben talál munkát. Ördögi körbe kerül, ahonnan csak egy új munkahely segítségével tudna kitörni.
A munkanélküliek körében az öngyilkosság is sűrűbben fordul elő, mint a dolgozóknál. Súlyos lelki betegségek vagy alkoholizmus is kísérhetik a munka nélkül maradt embert.
Ennyiből is kiderül, hogy a munkanélküliség súlyos probléma, az államnak oda kell figyelnie erre, és hathatós intézkedésekkel kell küzdenie ellene.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
