A hiperinflációt az váltja ki, hogy az évek alatt fölgyülemlett kényszermegtakarítások gyakorlatilag rázúdulnak a gazdaságra, de értékük és nagyságuk rohamosan csökken a kialakult helyzetben.
A pengő elértéktelenedési folyamata is a háború végén kezdődött. 1945 közepéig gyakorlatilag normális szinten növekedtek az árak. Az év második felétől – tehát már a háború vége után – azonban ugrásszerűen növekedni kezdett az árszínvonal. 1946 tavaszán már a pénz számlálása is nehezen ment. Elképzelhetetlen árai voltak a termékeknek. Talán sokan nem is tudják kiszámolni hány nullát kell egy trilliós, vagy még inkább egy quadrilliós összegben leírni. Pedig 1946 júliusának végén egy dollár 4600000 quadrillió pengőt ért!
A pengő gyakorlatilag elvesztett pénz funkcióit. Helyette cserekereskedelem alakult ki, vagy arányban, idegen valutában fejezték ki a termékek árait.

E sorok írójának nagymamája a következőket mesélte a korszakról: „El akartam menni Magyarországról, ezért mindenemet pénzzé tettem. Nem volt nehéz vevőt találni sem a házra, sem az ingóságokra. Rengeteg pénzzel indultam útnak, de nem jutottam túl messzire, megállítottak és visszafordítottak. Ott álltam ház és vagyon nélkül, pénzemből pedig épp csak ebédet tudtam magamnak vásárolni.”

Az 1945-46-os évek hiperinflációja is erre a sémára épült. A gazdaságot a háborús időszakban könnyebb volt kordában tartani, hiszen eleinte többen elfogadták a háború szükségességét, és voltak még tartalékok is. A hadiipar növelte e foglalkoztatottságok, ami inkább pozitívumként hatott. Sőt a kényszermegtakarítások egy részét az állam föl is tudta használni háborús költségvetéséhez. De az árupiaci kínálat folyamatos csökkenése, a kényszermegtakarítások növekedése hamarosan inflációt – még nem hiperinflációt – gerjesztett.
Az inflációs környezetben viszont csökken a pénztartási hajlandóság, viszont árukészlet nem állt rendelkezésre. Közvetlen állami intézkedések váltak szükségessé: bevezették a jegyrendszert. Ez fix, hatósági árakat jelent az elosztás adagolása mellett. De ez nem szüntette meg a problémát, inkább alkalmazkodott a helyzethez. A feketepiacot az állam nem tudta szabályozni, ott az árak ellódultak, míg a szabályozott gazdaságban továbbra is áruhiány mutatkozott.
De ez még mindig csak vágtató infláció. Mitől csap át a vágtató infláció ellenőrizhetetlen hiperinflációba?

Tízmillió pengő